1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 22. országos ülés
AXII. Országos Vl< •s — Augustus TX-lni 1830. öszve hangzolag fellálitatik, az úgy látszik nem egyedül arra czélozhat, hogy a' tanácskozásoktól a’ zavart messze tartsa , hanem annak mélyebb alapon nyugvó fó elvnek kell lenni. Úgy látszik, hogy ezen elv ama bévett constitutionális viz rekeszekhez .tartozik, mellyek a' népnek erőszakos folyamát zabolázzák.—Ezen szempotból megítélendő a' fő Rendeknek {igyekezete, kik a’ nemesi renddel ugyan azon érdekekben osztoznak, de minthogy a’ harmadik Rendnek senki sem tartja az ellensúlyt, a’ dolgok természetes hatalma által benyomatnak azon mértéklő állásban. Vegye tehát csak le a’nagyérdemű szollott Követ a’ gyászfátyolt, mellyet ügyes keze a’ Constitutióra térite, ’s legyen meggyőződve, hogyha más akadály nem a’ kir. Proposititiók elsŐbsége bizonyára nem fogja gátolni az alkotmánynak idő szerénti kifejlődését. — A’ mi a’ Fő Rendek második fő nyilatkozatát illeti, t. i. hogy meg nem egyeznek abban, mi szerént a’ szükséges ujonczok ajánlásához olly feltétel kötessék, melly ezen ország szükségének lényegéhez közvetetlenül nem tartozik, lássuk ezen pontra nézve is mit rendelnek az idézett Constitutiók. Valyon nem alapítanak e' olly elvet, melly az eddig hazánkban divatozott gyakorlattal meg nem egyez? Altaljában legyen érintve, hogy a’ hol a külföldön Constitutiók léteznek, legyenek azok rendbeli vagy representations Constitutiók a’ kötelesség a' hazát védeni, ’s hadi szolgálatot tenni közös, tehát minden polgár akármely Rendhez számitatik, tartozik katonáskodni. A’ sereg nagysága meg lévén határozva , & kilépők vagy elhaltak, helyét eltöltik azok, ’s .olly renden, a’ kik's milly renden kijeleltetnek , maga a’ hadi törvény, 's a’ hon véd törvény által. Ott tehát azaz eset nem is adhatja magát elő, hogy az újonczok állításához valamelly feltétel kötessék, de talán az adó, mellyet ama constitutionális országokban szinte minden polgár kivétel nélkül visel ; olly tett, mellyhez inkább valamelly feltétel köthető? Vizsgáljuk tehát meg, mit mondanak az idézete rendbeli Constitutiók az országi terhekre nézve. A’ Bajor Országi Constitutio a’ 7 titulus 9-ik §-ba azt rendeli ,,a’Rendek az adok ajánlását nem köthetik össze valamely föltétellel.“ A’Szász országi Constitutio 102 ik §-ban úgy nyilatkozik. ,,A’Rendek általi megadása az adóbeli tartozásoknak nem kötethetik olly feltételekhez, mellyek azoknak lényegét, vagy haszon vételét közvetetlenül nem illetik.“ A'Würtenbergi Constitutio ugyanazon szavakkal rendelkezik a’ 113-ik §-ba szinte úgy a' Badeni Constitutio 56-ik §-ban, a’ Hesseni 68-ik§-ban a’Coburgi 72-ik § ban ’s így tovább meggyözöleg valamenyi rendbeli alkotmány, a' melly csak német országban vagy egyébütt létez. Nem de nem kevesebbé meglepő ezen pontra nézve is olly számos Constitutiót ugyanazon okossan gondolóra vett öszvényen találni? világos jeléül annak, hogy az ország szükségeket nemakarák kitenni a' partoknak vájtózékony ügyekezeteinek. De méltozlassanak a'Rendek figyelmeketarra is kevéssé fordítani, hogy az idézett Constitutiók szerint még azon Rendek sem köthetnek feltételeket a' köz terhek ajánlásához, kik azokat viselik, tehát saját kötelességüket tisztán kivánatainak minden kikötése nélkül tartoznak teljesíteni; ha a’ haza oltárára a’ jobb kézzel egy adományt tesznek le, a’ bal kézzel nem parancsolhatnak bár melly kívánatnak tellyesitését. Ellenben a' jelen esetben lehet e’mondani hogy azok, kiknek soraiból az ujonczok vétetnek, azokat csak feltétel alatt akarják adni e’ teremben csak egyik osztáljaaz adózó és katonáskodó népnek szerencsés helyet foglalni, ezen osztály érti a' 4-ik Rendet kész constitutionalis kötelessége szerint jutalékát minden kikötés nélkül előállitani, ’s ha bár a’legnyomasztóbb sérelem nyomorgatja vállait, ’s gyötri kebelét, mégsem akarja a’ haza szükségét lélek vesztő bajának enyhítésére használni , azt tartván szeme előtt, hogy a‘ legnemesebb czél sem szenteli az erőszak szereit. — Es a’3-ik Rend ezen adózó, ezen katonáskodó 4-ik Rendet még arra sem méitata a’ kerületi ülésben hogy barátságos tanácskozásainál gyakoralhatta volna törvényes szavazati jógát, midőn saját ’s egyedül saját, ’s a’ nem repraesentált népnek kötelessége tellyesitésérő!, midőn testvéreinek, rokonainak sorsáról vala szó. Ne nehezteljen a' 3-ik Rend a 4 re s talán a’ többi katonáskodó és adózó népre, ha csak ugyan hiszik, hogy alkotmányos kotelességök tellyesitésének felfüggesztése által akarja a’ 3-ik Rend, ki nem katonáskodik azt elérni, hogy egy nemes megyének alitólag megsértett választási joga , ’s több nemes személyekben álitólag megsértett szólás szabadság helyre állítassák. Ha csak ugyan e’ czélok elérésére szükség vala valamely feltételre, valamely záradékra, akkor o a' 3-ik Rendnek olly feltételt javasolna, melly egyszersmind a’nagy lelküség koszorúját fonná halantékai körül, t. i. azt a’ záradékot; a’ Nemesség kész a’ köz terheket az ország többi polgáraival közössen viselni, de azon feltétel alatt, ha az ország sérelmei örvosoltatui fognak. Hlyen záradék legalább semmi vádra alkalmat nem szolgálhatott volna, nem csak a’ 9 milliomi adózónak, hanem egész Európának tapsát méltán elnyervén. — E’ két fő el vre nézve tehát két ellenes táborba oszlik a’ két Tábla. Valóban csüggesztő színjáték, annyival csüggesztöbb, minthogy az Országgyűlési test még több magát viszout eltaszitó részekre eldaraboltatik; csak nem azt akarná mondani: hada ez mindyájoknak mindyájok ellen. A’ fénséség«s kormányt kellemetlenül illetve, hogy egy királyi Parancs félre magyaráztatik ; a' fő Rendek elkedvetlenítve, hogy az Országgyűlés munkáságát a' i3-ik cziknek törvényes öszvényére nem vezethetik; a’ királyi Tábla megsértve független állásában, az egyházi Rendnek képviselői a kerületi ülésekben tekintetve, nem mint rokon tagjai egy testnek, hanem inkább mint idegen, ‘21G
