1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés

XIX. Országos Ülés, — AugusXus \Q-hé/t 1839.

UH;

mert az igazsággal 's a' törvény rendeletével semmikép sem tudja tsak ugyan meg egyeztetni azt hogy az idézett Törvényiek a’ Nemzet mindenkor eleget tegyen, a’ Kormány pedig örökké hátra maradjon, a’ Haza sérelmeinek orvoslásában. Miután tehát az 1790: évi 13 t. ez. azt rendeli: hogy pertractatis debite Propositionibus, cuncta justa Regni gravamina tollantur. A’ Nemzetre a’ tárgyalási , de még koránt sem a’ megadási kötelességet, — holott a’ Kormányrul positivitással szólván a’ sérelmek elenyéztetési kötelességet ruházta, — önként következik ebből, hogy ha a' Kormány a’ törvény eme világos ’s positivus rendeletének eleget nem tesz, a’ Rendek méltó joggal és törvényízerüleg kimondhatják az alkotott Törvényeknek sanctio alá nem bocsátását. Igaz ugyan, hogy a’ Rendek által felálitott záradéknak a’ volt fölegi oka, hogy a' választási sérelem tettleg orvosoltassék, vagy is inkább, hogy Gróf Rádayvai itten öszve hihessenek; — engedjék meg azonban, ha ö ezen reménységet, noha maga is annak tellyesilüsét óhajtaná, annak álmához hasonlittsa, ki magát az éjjelen keresztül Török Császárnak álmodván felségesen gyönyörködött az igen gazdag haremjában, felébredésivei azonban mind azon szép képek, 's gyönyörök elenyésztek előtte, mint a’ szappan buborék — Mivel tehát a’tettlegi orvosláshoz a’ K. Királyi Lei* rat után főkép éppen semmi reménység nem lehet, kéri fogadnák el a Rendek Küldői által javaik Törvényeinkkel inkább meg egyeztethető sanctionalis módot, — mivel a’ fenálló záradék akadályoztatja az Országgyűlési tárgyak rendes folyauiotját, és még magát a'Kormányt is gátolja abban, mi szerint ha szándéka vagyon a’ hazával valami jót tenni, azt tettleg bebizonyíthassa.

Az Előlülő: mielőtt a’ tárgyfeletti tanácskozás béfejeztethetnék, kéri 's felszólitja a’ Rendeket, hogy jó szándékból eredett észrevételeit fontolóra vévén, minthogy ez által az kenethez kapcsolt sérelmeknek sem elmarasztása, sem pedig elhagyásról szó nem volna, egyedül tsak az idő nyeresége forogna kérdésben — az adatok eránti Felírást tisztán, minden feltétel és záradék nélkül terjesztenék fel, vagy pedig, ha ezt nem akarnák minthogy nevezetes része a' Szolottaknak másképen nyilatkozott, a’ közelítést eszközöljék.

Ugocsai Követ (B. Prényi Lajos): Nem annyira a* kir. Személynek felszólítása, mint Küldőitől vett pótló utasítása következésében tartja kötelességének nyilatkozni, hogy az eddigi tespedésnek a’munkálkodásban elő nem haladhatásnak a’ Főrendek szokott akadályozása légyen oka; mert a’ sérelmek felterjesztését igazságosan és törvényesennem ellenezhetik, és ha ellenzik a' haza köz

java, és a’köz vélemény ellen kelnek fel. Jól tudhatják azt a’Főrendek, hogy csak ezen Táblánál ülnek a’Nemzet képviselői, és csak innen ezen Tábla többségétől lehet megtudni a’ haza köz kívánságát, mellynek ellene szegülni a’ Főrendeknek, minthogy a’ megyék képviselői által ók is képviseltetnek, nem lehet; ők vélünk együtt alkotnak törvényt, de az öszves Nemzetet csak minden Törvényhatóságok követjei képviselhetvén, az egész Nemzet képviselői többségének, és igy maga a’ Nemzetkivánatánaka'Fejedelméhezfelterjesztését, a’ nemzet egyes részének eltiltani hatalmában nintsen , és országazati hibát, és merényt követnek el, mert jól tudhatják a’ Főrendek, hogy feío-jok meglehetősen meggyengíttetett, midőn a’Fő Tábla elmellozésével is tétettek már Felívások. Ideje is lenne már, hogy a’Nemzet százados sürgetett kívánsága tellyesülne, és valóban a’ Nemzet nem sérelmei szaporodását reményiette azon Királytól, kit, midőn megkoronáztatott, boldogult Attya elhunyt Felséges Ferentz Királyunk azzal a’ biztatással adá Nemzetünknek , hogy: Filius noster primogenitus fidus Constitutionis, avitaeque libertatis Custos: pariter ac propugnator futurus; hanem azon biztatás után minden sérelmei elenyésztetését méltán reméuylette. Hogy a' nemzet bizodalmát helyhezteti Királyába, mutatják számos törvényeink, midőn sérelmei orvoslása várását a’ királyi Előadásoknak és kívánságoknak alája vetette, feládozta, és jobb időkre elhalasztotta, és ezt tevén a’ Nemzet reményiette bizodalmának jussai helyre állításával rokon bizodalommali viszonazását. Ezen reménytől felbuzdittatva Küldői utasításul adák, hogy újonnan kikérve koronás Királyunk igazság szeretetét, minden sérelmek a’ királyi Előadásokkal úgy terjesztessenek fel , hogy azoknak orvoslása jövendőre is biztosításul czélszeru törvények alkotása által eszközöltessen; ez által Küldői bebizonyitandók idő nyerésben! és előhalladni vágyó indulatjokat a’ köz tárgyak eránti figyelmet, és a’ királyi Előadások tellyesitésére készségüket. Ezen készség mellett Küldői meg vannak győződve, hogy ha a’Nemzet köz ki vánata nem tellyesíttetne, és az Országgyűlése törvény nélkül kénytelenittetne eloszlatni , nyomasztó felelet terhe őket nem illethetné. Ezen szempontból kimenve és utasítását követve, a' szólló az Izenetet nem pártolhatja.

Az Elölülő: Noha igen óhajtotta volna[a’ tárgynak más kimenetelét, minthogy hiszi és meggyőződése azt javallaná, hogy csak úgy volna jó, mivel azonban már mások szóllani nem kivannak — az eddigi nyilatkozók egy nevezetes része a’ kir. Előadásokba, az adatok megszerzése eránti Felírást tisztán minden záradék nélkül, egy része pedig a'kerületi Izenet módosítását.különbféle alakban , — az absoluta többség azonban, melly maradjon által nyilatkozott, a’ kerületi Izenetet kívánván meghagyatni, azt a* mellett kijelentette, '0 mára’ felolvasott Izenetet a’ nádori Itélómestei áhal szakaszonként felolvastatván, minthogy annak szerkezete ellen, semmi észrevétel nem tétetett, a’ maga valóságában meghagyatott.