1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
209 XIX. Országos Ülés, —- Augustus 10-ken 1839. tatásával együtt és egyetemben kívánják felterjeszteni - ezpk . , . , a’ czélt érést hátrálja, nem pártolja. rm * jelen Izenetet, melly Trenchén Vármegye Követe ( Marczibányi Antmft Ö t nehogy azonban utóbbi tanácskozások alkalmával ellen/ . Gnőe°ne agyán a’ maradjon-nak teleit az Izenet ellen most terjeszti elő, midón t. i. a’ szabad kéntelenittessen, észrevószönyegre, nem lévén erre utasítása, kívánta azt «’ szólás V ,SereIem el6szíir jött a’ megakadályoztatása, és korlátolásából származott a’ Pe8ti sérelem >'g* OSSZekolni. mivel ennek vélte, hogy ezt a többi sérelmektől elkülönítve elÓlegesen kelletik tárevaL*’ tt)bUéS a?‘ nyomban szükséges, az Országgyűlése kieeés7ifvo v.- ' i 1 ."T n,> mert az orvoslás Ráday a követtségí pályára, Tultra^ ’ * Jéphetne fel Gróf — - TM Rendekkel , lendő !l” " “t* }* **t«* a , , . _ megnyugvást lelnek. Mi tér. mészetesebb tehát e’ jelen esetben, az e’ hogy elvetetödvén ezen szabad választási sérelemnek az elsőbbsége, ez olly számos egyéb sérelmekkel, és kivánatokkal köttessen össze, mellyek eránt a’ két Tábla közt nincsen meg az egyezés, ’s Isten tudja mikor fog eléretni: — va^y az hogy ezen sérelemnek a' mennyiben orvosolva nincsen, orvoslása tovább is elÓlegesen sürgettes. sen? mert nem csak hogy a’ szólás seabadsággal előleges sérelmekkel némelly privát Mágnások meg nem hívásával, magyar nyelvel és Partium kérdéseivel köttetik most össze a' Pesti sérelem de ha a’ többit nem érinti is a’ Szolid, Horvát Országra nézve a’ magyar nyelvnek minden administratíonalis ágaiban nyomban való béhozatala kívántatik, a’mi magában is tellyes lehetetlen, és miben a’ fó Rendek csak azon oknál fogva sem egyezhetnek meg, hogy a’ magyar nyelv Horvát Országban talán annyira ösméretlen, mint Franczia vagy Angol Országban. A’ Szóld tehát vett útasitása következésében is a- Pesti sérelmet elÓlegesen kívánja felterjeszteni, és nem amazokkal összekötni, máskép ennek is a- többiekkel hasonló sorsa leend , és az orvoslása késő maradékra bizattatni fog, mellyet orvosolni Gróf Ráday követtségi ideje előtti, után, semmi emberi hatalom képes nem leend. Egyéberánt az Izenetben foglalt záradékot, minthogy Küldői a’ sanctionalis záradékot pártolnák, el nem fogadta. Torontál Vármegye Követe (Ifertelendy Miksa'): Miután Küldői a’ Pest megyei e^yik el, választott Követ eránt közbe jött leg felsőbb Rendeletből eredett sérelmet, valamint az előleges sérelmek és kivánatokat mindenek előtt O Felsége kegyes színe eleibe felterjeszteni kívánják — e’ tekintetben a’ jelen Izenet ’s Felírást, hogy az ujonezok szükségét, ’s a’ Duna szabályozási adatokat tudakozó felterjesztéssel , azon két tárgy összeköttessen , pártolja — azonban a’ szólás törvényes szabadsága eránti ugyan azon Felírásban foglalt szerkezetet, minthogy Küldői e’ tárgyban az érdemére nézve is külömböző véleményben lóvén, és jövendőre a’ szólás törvényes szabadság biztosítására nyilvános és elhatározott törvényt alkotni szándékoznak, el nem fogadhatja — úgy szinte azon záradékot, a’ melly ez úttal az Izenetben kikötve vagyon, utasításánál fogva magáivá nem tehetvén, ezen két utóbbi tárgyakra nézve az Izenet és Felírás módosítására szavaz. Zolyom Vármegye Követe (lieniczky Ágoston:') Előtte szóló Torontál Vármegye Követének e’tárgyban kijelentett nézeteit utasításánál fogva elfogadta; mivel Küldői azon elveket és záradékot, melly a’ Rendeknek elobbenie’ tárgybani lzenetekben foglaltatik nem, pedig ezen tanács, kozás alatt lévő Izenetben alapított elveket, és új záradékot fogadták el. Ezen Izenetben a’ Pes. ti sérelem sincsen, úgy mint azt Küldői kívánják elegendőképen kiemelve, és a többi serelmek is junctim terjesztetnek elő, a’ mit Küldői nem akarnak, mert ők azokat szinte elÓlegesen felterjeszteni kívánnák. Ezen okoknál fogva tehát e’ tárgyban Torontállal szavaz, Temes Vármegye Követe ( Yárkonyi Ádám) : Küldői is a’ hazai Törvényhatóságoknak sem. mi eddigi törvények által nem korlátolt szabad választási jogán ejtett sérelmet elÓlegesen orvo, soltatnióhajtván, erre nézve ollyan módokat kivan használni — mellyek által azon czel, mellyre törekszünk minél sikeresebben eléretethessék. A’ Felolvasott Izenetet azonban semmihep sem nézheti ollyannak , melly neki csak kis reménységet is nyújtana arra, sott inkább az abban előforduló számos egymástól külömböző tárgyak felhalmozása által veszelyeztetve látja Küldői szán. dékát, ’s ugyan azért nehogy a’fo dolognak ártson, az Izenet módosítására szavaz. Mi az Izenet sarkán előforduló záradékot illeti, ezt minthogy Küldői mást rendeltekkel nem fogadja, hanem a’ Rendeket arra kéri.1, hogy azt Küldői által javait azon móddal felcserélni méltóztassanak, mi szerint mind addig, miglen a’ Pest megyei sérelem kellőkép orvosoha nem leend, semmi jelen Országgyűlésén alkotandó Törvények Kir. vég Sanctio aláné terjesztessenek Javallják ennek elfogadását több okok: i-ör hogy ez által az annyira óhajtott közelítés a Fo Rendekkel eszközöltethetik, mert hiszen azoknak meg egyezese nélkül nem lehet boldogu ni. 2 or a lom nyujtatik a’ FŐ Rendeknek harmadik válasz ízenetükben a’ Pesti megyei serelem iránt kijelentett ígéretüket tellyesithetni. 3.or pedig főleg azért, mivel a sanctionalis zara e » a ta ízto sitott garantia szereztetik arra nézve, hogy az 1790: t: cz,: a K°rrn^ny részerö^is meg rtasse —* Jegyző Könyv /. Darab.
