1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés

208

X/X. Országos ülés — Augustus 10 Mr 1839.

Gedeonnak, mint Test megyei választott követnek, kir. Rendelet által lett eltiltása a’ törvényhozást oily feszült állásba hózta, hogyannak kerekei mintegy megakasztva lennének: a’ szóló mindjárt első felszolalatakor is késznek nyilatkozott, utasításával és meggyőződésével mege* gyeztethető bármelly olly közép utat vagy közelítő módot elfogadni, melly eme feszült állapotnak megszüntetését és a’ munkálódások elóhalada'sát eszközöltetné. E’ vala eddig szünlelen törekedese, és azért honfiúi tiszta örömet erzett, midőn a* legutóbb érkezett királyi Leirat úgy mint a feszültséget okozta Pesti serelemre nezve nemikép, sőtt nagy részben megnyugtatónak közönségesen elismértetvén, a’kerületi ülésekben az határoztatott; hogy a’ kir. Leírat által felhívott bizodalom megmutatására, valamint annak bébizonyítása végett, hogy a* Karok a’ kir. Előadásokat elmellőzni nem törekednek, a’ katonai ujonezok szüksége és a’ Duna szabályozásának miben léte Felírás útján tudassák meg. A’ szólónak ezen öröme mindazáltal tartós nem lehete, mert csak hamar jónak találta a’ kerületi Karok többsége, hogy ezen tudakoló Felíráshoz olly tárgyak érdeme kapcsoltassák, mellyek a’ Felírásnak a’ trón eleibe jutását ha nem is gátolják tökéletesen, legalább igen késleltetik. Jónak találta ezen többség továbbá az ez előtt csak a’ Pesti sérelem orvoslásához kapcsolt záradékot más tárgyakra is kiterjeszteni. És miután ezáltal az érintett feszült állapot nem csaknem enyhítetnék, de sőt neveltetnék, a’ szóló a* felolvasott Izenetet utasítása szellemébe úgy a’ mint van, el nem fogadhatja ; hanem kívánja, hogy az ujonezok és a’ Duna szabályozása tárgyában felterjesztendő Felirás, minden más tárgyak hozzá kapcsolása nélkül tisztán terjesztessék fel. — A’ mennyiben pedig eme óhajtásával czélt nem érhetne, azokkal fog egyesülni, kik ehez legközelebb állanak.

Jász és Kúni Követ (Kálmán Sándor) a’ dolog érdemébe utasítását már előbbi alkalmakkal is kijelentvén, minthogy Küldői a’ kir. Előadásokat előlegesen kivanják tárgyaltatni, önként következik, hogy a’felolvasott Izenetnek csak azon részét fogadja el, melly az adatok megszerzését tárgyazza, a’ többi ezen Izenethez csatolt tárgyakat pedig a' maga idején és helyén kívánja felvétetni, és ennél fogva a’ záradékot sem pártolja.

Sodrony Vármegye Követe (Jlögyeszi Pál): Ha vissza tekint a’ Fő Rendekkel az ideig vál tott Izenetekre, mellyeknél fogva ök ismételve azt nyilatkoztatják: hogy ők az i4g5-ik a5. ’s az 1790/1: i3. Törvény Czikkelyeknek nyilványos szabályaitól, mellyeknek szoros megtartása az Ország igazságos sérelmeinek felvételét, és O Felsége eleibe való terjesztését is telly esse« biztosítja, leg kevésbe sem kívánnak eltávozni, ha tekinti továbbá O Felségének múlt hó 28-rul költ kegyelmes Leiratát: mellynek tartalma „Positivae Art. 13:1790/1 dispositioni inixi“ ezekből nyil. ván azt következteti, hogy miglen a’ Rendek a’ Kir. kegyelmes Előadásoknak tárgyaltatásában nem bocsátkoznak, a’ Fő Rendek mind addig más tanácskozásokba nem ereszkednek, e’ jelen állás Küldőinek tudtára esvén , ’s illy feszült állapoton hazafiúi buzgósággal segíteni kivanvan ^ mit lehetett más tenniek , mint a' mit hazafiúi kötelességek tölök kívánt t. i. módot nyújtani arra, hogy a' FŐ Rendekhez közeliteni, azokkal egyetemben a’ haza boldogságára kitűzött czélt, melly az Ország Rendéit ide összegyűjtötte, minél előbb elérni lehessen; mert méltán tartanak Küldői attól, ha ezen feszültség a’ két Tábla közt továbbá is állhatatosan meg maradand, nem hogy a’ sérelmek orvosolva nem lesznek, hanem a’ Kir. kegyelmes, Előadásokban foglalt köz érdekű tárgyak sem vétethetnek fel, holott azokat már első utasitasukban, midőn tudtokra esett volna a' Kir. Előadásoknak tartalma, már ezen Országgyűlési tórgyaltatas végett kitűzték volt; és ha tekintjük ezen Kir. Előadásokat, kivált a’ 2-ik s 3-ik pont alattiakat a katonai élelmezés tárgyaltatása már a’ közelebb múlt Országgyűlésen 1 í-ik Törvény Czikkely által elvolt határozva, — a’ Duna szabályozására nézve múlt évben a történt sok szerencsétlenségek után több Megyék megkérték volt Ö Felségét, hogy nem várván a törvényes időt, csupán e tárgy miatt tartson Országgyűlést, de külömben is a’ Duna lévén kereskedésünknek fő előmozdítója ’s ennek szabályozását a' Nemzet már rég óhajtván, idegen Nemzetek méltán meg ütközhetnének abban, hogy a’ mit a’ Nemzet olly régen és olly forron óhajtott, azt azon Nemzet akkor, midőn Királya is felvétetni kívánja, el halasztaná; de ha a ! katonai ujonezok iránt való pontot tekintjük is mindjáján tudjuk, hogy az i83o-ik Országgyűlésén a katonák 10 évre ajánlottattak és ezen üdő elmúltával őket haza bocsátani kelletik; mert azon kivüi*: hogy az ebbéli biztosítás törvényben van foglalva mind egyik, a’ Megye által Állított katona a Megye pecsétje alatt kiadott biztosító Levéllel van ellátva, ha tehát azon katonák haza jbotsátatnak, miből fog ailani a Magyar katonaság? A’ katonának szükségét pedig az Ország ön állasa megkívánja. Ezeknek fontaidra vétele után tehátKüldői az előbbi utasításukban eddig kikötőt záradéktul elállanak , a Királyi kegy. Előadásokat tárgyaltatni kívánván, a’ katonai ujonezok szüksége, ugy a’ Duna szabályozására nézve az eddigi tervek’s egyéb adatok közlése végett, Ó Felségét Felírás utján meg kérni kívánják, azt azonban nyilván kikötötték, hogy ha mindjárt a’ Királyi Előadások er.1 it való tanácskozások befejezve lesznek is: azok mind addig fel ne terjesztessenek, miglen mind a 0rszággyülósi követek szabad választása, mind a’ szolás törvényes szabadsága és az elóleges sé »elmek is szinte béfejezve nem lesznek, mivel ezeket a K. Királyi Előadások tur_ya *•