1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
Országos l lés. — Augustus 1O-kén IS 39. 207 Árvái Követ (AMafy Aristid)> szinte utasításának világos tartalmánál fogva az Izénél é* *á, Vtdek *l,en S,ía7\van; ar ;• ElüadaSOk, erdemeben ’s minden más tárgyakkal való öszvekapcsolas nélkül kíván felterjesztest tetetni. Szathmár Városa Követe (Esze Gábor): ámbár a ki különben is az Országgyűlése azon szerencsétlen Státusához tartóz,k , rnelly a’ törvényhozásra béfolyási jogától, a törvény ellenére megfosztana vagyon s azt hogy tettleg befolyhasson, minden erőlködése mellett is ki nem vívhatta, s a mellyrol az Llolülo ezen Ülésben is, mint votum nélkül lévőről emlékezett ezen még mind eddig fenforgó tárgyhoz hozzá szólani annyival inkáb nem akart, minthogy e’’rész ben már az első kenetkor magát kinyilatkoztatta: mindazonáltal ns. Somogy vármegye követének azon határozatlan kimondott nyilatkoztatásá*, melly szerént készebb minden törvényalkotása nélkül visszatérni Küldőihez, mint ezen már ötödik Izenet foglalmától legkissebb részben is elállani, — hallani kénteleníttetvén , nem állhatja meg, hogy Küldői lehető ’s maga valóságos megnyugtatására, ellenészrevételeit ne tegyen, ugyanis megdöbbent annak hallására, mélyen érezvén azt, hogy a’ midőn O Felsége kegyelmességéből jelen volna az alkalom, mellynél fogva a’ k. k. Előadások 2-dik pontjánál fogva, a’ földhöz ragadt szerencsétlen adófizető népen segítni lehetne, és a’ mint látszik, van ollyan megye, melly kész arról nem is gondolkodni, csak azért, hogy Gr. Ráday, mint becsület vesztési perbe fogott követségétől Ó Felsége által eltiltatva lévén, itt meg nem jelenhet. — Mi ezen Előadást illeti kérdi hát, mi baj, vagy hijány vagyon azért, hiszen Pest vármegye jelen lévő Követe által repraesentálva vagyon, részéről a’ dolgok olly tellyes mértékben, ’s oily lelkesen vétetődnek, hogy ha Gr. Ráday jelen volna is, nem egyebet cselekedhetne, mind a’ Követ társa, kit a' köz bizodalom itt helyben újonnan is terhelt, legfelyebb segíthetne. Úgy de a’ mindennapi tapasztalás szerint erre szükség nincsen. A’ formában lehet tehát a’ hiba; de ezen tekintetben is, minekutánna Ő Felsége melleslegi úton megtudta azt, hogy a’ Rendek mennyire aggódnak ezen tekintetben, a’ formálitáshoz ennyire ragaszkodva, a’közelebb ezen tárgyban érkezett kir. Leirata által, kimagyarázván azt, hogy minő okból tette az eltiltást, valóban az alkotmány külső formáján sem maradt egyéb, egy már most is alig látható foltocskánál, melly minden további súrlódás nélkül is magától elenyészik. Méltóztassanak már most a’ Rendek ezen csekélységgel, következőleg pedig semmivel összehasonlítani azt, hogy addig, míg e’ felett való vitatkozással telik a’ drága idő, addig a’ kilencz millióm azon adózók sanyarú sorsán, a’ kiknek nagy részének semmi ingatlan tulajdona nincsen, egy kevés részének ugyan volna, de azt Í3 törvény a’ föld természete ellenére, ingónak nyilatkoztatta, mind a’ mellett pedig maga katonáskodik, a’ katonaságot maga tartja, földes urát ked- irat tárgya, vére élteti, mennyit lehetne segíteni? ugyan a’ Rendek, teszem az esetet, melly hogy könnyen megtörténhető; a’ szomszéd Erdélyi Nagyfejedelemség pern régi példája bizonyítja, hogy Ö Felsége látván, hogy ezen Országgyűlése a’ czélja felé már a’ mint tudjuk kétszeri megintés után is nem csak hogy nem siet, hanem nem is igyekszik — az Országgyűlést eloszlatná, minémü érzetekkel térnének vissza, azon a’ sors üldözöttjei közé , a’ kik tudván azt, hogy az ő könnyeiket kegyelmes Fejedelmek letorleni kész , és hogy azt eszközöljék, a’ Rendekre bízza, annál fogva ok a’ legnagyobb reménységgel függesztették szemeiket a Karokra és Rendekre, mint a’ ház atyáira, tólök várván enyhítéseiket, a’ Rendek pedig azt nem tették, mert Gr. Ráday követségétől el volt tiltva. Hallotta a’ szóló ezen teremben azt is mondatni, hogy ne féljen az ember valakitől addig, míg az előtte siránkozik, könyörög és esdekel; hanem mikor már elfásulva ezt nem teheti , mikor már a’ kétségbe esés szélén áll , akkor féljen. Ö ezen mondást ide alkalmaztathatnak nem tartja, ’s kívánja, hogy ne is engedje a’ gondviselés, hogy valaha alkalmaztathassák, hanem a’ helyett arra kérte a’ Rendeket, hogy addig, míg idő van, gondolóra véven azt, hogy a’ nép jólléte annál fogva megelégedése, az a’ mi a társaság valódi erejét teszi, s annak külső ’s belső bátorságát biztosítja, minekutánna mar a múlt Országgyűlésé annak jövedelme szaporodhatásán munkálkodott, most ugyan annak kiadása kevesebbfiésén hasonlóul törekedni méltóztassanak, a’ kettő együtt tévén az előmenetelt. — Ö részéről kinyilatkoztatja, hogy ámbár az első Izenet készületekor a’ Pesti sérelem eloleges felterjesztésére szavazott, úgy mindazáltal, hogy a k. ki/-' Előadások tárgyaltatásához azonnal, és minden a’ sérelemre érkezhető Válasz várása nélkül hozzá fogattasson, most mindazaltal a sereimet a Főrendek kivanata szerént maga helyére halasztva , a kir Előadások azok közt is legelőször a katona élelmezés es szállásolás tárgyához haladék nélkül fogatni kivan. Esztergom Vármegye Követe (Friebeisz Imre): Küldői a Pesti esetet a szabad választási jogon ejtett sérelemnek tartván, azt a" szóló társával egyetemben mind ez ideig utasítása ioz e pest sérelemnek lenni nyilvánított, minthogy azonban mar négy Izenet váltatván, a oren e még is azt elfogadni nem akarják, de a’ legközelebb erkezett k. kir. Leirat őt jővén ore ízto sitaná, hogy már valahára a’ Főrendekkel is az egyesség megtörténhessen, a kir. Előadások erdemében tisztán, minden feltétel vagy záradék nélkül kivan felterjesztést tétetni. (Kiss András) Krassóí Követ: Küldői már az anyautasításban kötelességévé tették, hogy a’ kir. Előadásoknak mindenekelotti tárgyaltatását szorgalmazza, mivel azonban Gróf Raday 02 *
