1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
ietes orvoslást nem eszközlött is, változást minda/nnái^i - • . . , tartja, Kttgy „ előbbi Feliráa .b’b.n is azúrul szú,“ ‘ W“ **" — Morvát Országi Követ fii,,,»,, Herma,,).- Hogy a' kérdésbe lévő k. Kir Leirat kihirdető., közönségessen jó behatással volt tanúsága a’ felolvasott kerületi Izenet, mell) nek tartalma álul a’ RR felvidítva, és aggodalma,kát eg> részbe ntegsz....... lenni önkényt ntegösmérik, minek követ’ kezese volt azon b.zod.lotn, mellynel fogva a’ RR. ö Felségétől a' katona ujonezok eranti szűk ségét, és a' Duna V, más lolyóknak szabályozási tervei, kikérni meghatározták, azonban ebbéli szép kezdetet utóbb következett két rendbeli végzései a’ RR. előbbinél XIX Ortzágoe Öle, - AuguUu, 10-i«.,, 18:i9. 20l úgy a magyar nyelv iránti kivánataikat is, egyetemben 0 Felségének felterjeszteni kívánják; - a' másik pedig az: hogy a’Kir. Előadások első pontjának, a’ szükség megtudásán kívül érdemleges tárgyaltatásába bele bocsátkozni nem akarnak, mindaddig, még az úgy nevezett Pesti sérelem, és a’ szóllás zabadságán ejtett sérelmek orvosolva nem lesznek, — ezen két rendbeli végzései a’ RR. azon szép reményeket, mellyeket a’tudakozódó felírásból méltán mindenki várhatott, ha végképen nézve még a' két Tábla közti eg) esség meg sem is történt, a' szóllás szabadsága eránliak pedig a’ fő RR. által még nem is tárgyaltattak, és így a’ két Tábla közti egyesség mindjárt nem is gondolható , Ő Felségének egyetembe felterjesztettni kivántassanak , a’ kerületi Izenet záradéka pedig az előbbinél erősebb, mert a’ felolvasott záradék szerint a’ Rendek a‘ katona ujonezok eránt a’ szükség megtudásán kívül, érdeméleg határozni mind addig nem kívánnak, míg a’ Pesti és a’ szólás szabadsági sérelmek orvosolva nem lesznek, holott az előbbi záradékban a'szóllás szabadsága nem is említtetett, és így a' RR. ez által egy világos visszalépést tettek, mellyet a1 társas életben sem lehet szenvedni, az országgyűlési tanácskozásokban pedig hallatlan is. — Mondják ugyan a’ Rendek, hogy a’ k. Kir. Előadások tárgyaltatását elmellőzni vagy elhalasztani nem kívánják, a’ következés mindazonáltal az ellenkezőt tanúsítja — mert még a’ Fő Rendek az által küldött tárgyak felett folytatandják tanácskozásaikat, a’ Rendek azon idő alatt a* Kir. Előadások 1-ső és 3-dik pontjaiba (míg a' katonai élelmezés tárgyába utasításokkal ellátva lesznek) rendeslen tanácskozhatnának, mi különben a’ záradék mellett nem is gondolható, 's különben, ha ezen záradék meghagyatik, még a’ Fő Rendek az által küldött tárgyakat tanácskozásaikba elvégzendik, a'RR. tanácskozásainak nem lészen anyaga, minek természetes következése légyen az idóvesztesség,azt senki sem tagadhatja.—Tovább a’RR. kerületi Izenetjekben megesmerik,hogy a’fentérdeklcttk.K. Leiratáltal Ó Felsége a’Nemzetkivánatait kegyelmessen megelőzni méltóztatott,azonba még is a’feltétel e’záradékjok által bizodalmatlanságokat Ő Felsége iránt nyilván kijelentik, és az által az erőltetésnek bizonyos is szokatlan nemét akarják felállítani, mellyben a’ Szóló részéről soha sem nyugodhat meg, mert őt Küldői azért küldötték, hogy dolgozzon, ’s az elkészült munkálatok a’ két Tábla közti egyesség után az Országgyűlés rendes szerződések utján () felségének felterjesztessenek, nem pedig hogy a’ felterjesztések akadályoztassanak, és gátoltassanak, és valóban nem csak az 1791 : 13., hanem számos más nevezetesen 2-dik Ulászló Il-dik Decr. 25-dik Törvénycz. 2-dik szakassza, 1569: 5. a’ Kir. Előadásoknak előleges felvételét nyilván rendelik, úgy hogy magában furcsaságnak látszik, most ugyan azon Előadásokat, mellyeknek elsősége olly nyilvános legutolsó helyére tenni akarni, és ha netalán valamelly Követnek még oO más tar gyak előleges felvételét javalni tetszett volna, azok mind a Kir. Előadások előtt tárg)altatta ' volna, pedig olly Kir. Előadások előtt, mellyeknek elsőbbike a Törvény teli) esítését tárg) azza* mellyet is ha a’ Rendek tellyesíteni valantíkép vonakodnának, és a Kormány azon kellemetlen helyzetbe tétettnék, vagy az 1831-be 7-dik Törvénycz. által ajánlott ujonezok iránt közhite nek fentartását eszközleni, vagy pedig a’magyar katonaságot szét oszlatni, a kit másik Kir. Előadások a’ köz jó előmozdítását tárgyaznák, világos Utasításánál fogva tehát a Kir. Eloa sok előleges felvételét kívánja, ’s ennek folytába részéről semmi feltétel és záradékba meg nem egyezhet; azt azonba nem ellenzi, hogy ezen tudakozó Felírással az előleges sérelmek is, me >e már () Felségének egyszer felterjesztettek,’smellyekiránt a Fő Rendek is ellenkezni nem °6na > egyetemben felterjesztessenek — különben pedig minden feltétel, vagy záradék ellen n>ia Selmecz Városa Követe Qhachelmann Janos): \ajmi jó és üd vüsséges v ó na s ) városokra nézve is, hogy ha a1 kegyelmes Királyi Előadások tárg)altatasa e ott regi relmeiken segíteni lehetne. Mert a’ bánya városok sérelmei sokkal régié e , 8 ezeknek orvoslása eránt megint aJ rendszeres munkák megvizsgálásába ann)i i cig 51 Jegyző Könyv /. Darab.
