1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
\ 20a X/X. Országos l lés. — Augustus 10-kén 1S30. Jaszíatik , mennyitől azok minden siker nélkül fel vannak jegyezve, semmi sem hízó* nyosabh annál, hogy h kir. bányászt Kamarának a' főméit. Bécsi Csász. Kamaránál pártolt consequens systemája mellett, mindég jobban szólaltatván elébb utóbb, nem consequenter ugyan: de systemaiice országos állások is veszedelembe kerül. Sokkal rosszabb tehát némelly Bányavárosok állása, mint a' Ns Best Vármegyének, mclly t i. egy Küvetje mellett is erőssebb lábon áll, ezen terembe, mintha két Követjcí lévén, egyik a’ más voksát ellentmondással megsemmisíteni.— A’ szóllásszabadságta nézve a' Szállónak meggyőződése a'voksok többsége által sem változott, azok nagy szántába tartozik, kik a' Törvényt homályosnak nézvén, azt megsértve nem találhatják. Ellenben pedig Erdélynek visszacsatolhatását senki sem kívánhatja nálánál szívesebben, mert noha meg vagy on arról győződve, hogy a' 4-dik Rend akkor is, ha csak tiz városból állana, negyedik országos Rend megmaradván, semmi subordinált proportio alá esni nem fog (valamint hogy' akkor sem léphetne ícllyebb, ha talán, mint régenten, száznál több városokat is számlálna) még is lehet remény leni, 's kell is óhajtani az Erdélyi Városok a’ 4-dik Rendhez csatolásával vigabb sorsnak s erősebb állásuk elérését. De miután nem hogy' az Ország kivánatit, hanem míg az előleges sérelmeket sem leltet a" Kir. kegy. Előadások eleibe tenni, ezeknek előbbi felvételét, t. i. az igen is világos újabb Törvény ellen kivívni lehetetlen, ’s különben is csekély politicája szerint a’ fő Táblához csak ugyan jobban illene a’ consequentia; hogy' ha még is a’ Rendek a’ kérdéses Izenet záradéktól eláilani ’s más gyengébb ügyeletet vagy Institutumot választani nem uiéltóztatnának, attól tart, mit egy Vármegyei Követ már régen mondott, hogy'egyszerre igen sokat ny erni kívánván, a Rendek az Országgy űlése törv ény es idejének lefoly ása után a’ sérelmeknek annak rendjén való orvoslása nélkül is haza fognak térni , ’s rosszabb lesz az utóbbi baj az elsőnél. — Már pedig sajnálná akkor a Rendeket, ha el nem érhetvén azon örömöket, mellyel a‘ Városok állása jobbításán talán előre is éreznek, azon felül még azon számos nép osztályok panaszaival is terheltemének, mellyekre az illyen Országgyűléséről éppen semmi haszon, hanem csak annál nagyobb teher háromolna; hogy tehát nem csak azon előre kitűzött örömöket elérhessék a’Rendek, hanem ezen panaszokat is elkerülhessék, ’s éppen a’végett, hogy az egész Ország halmozott sérelmei annak rendje szerént orvosoltatbassanak, az az alázatos kérése, hogy' legalább az Izenet záradékát kihagyni méltóztassanak. Kalocsai Fő Kapfalan Követe fSzatAmáry Autalj: Minthogy a’ törvényes szabad Követi választást 0 Felsége múlt bő 2S-kán költ kegyes Leirata szerint soha se akarja korlátolni, vagy megszorítani, és ekkép a'Iliinek azon Leirattal minden aggodalmait mind múltra a’ Pesti ügyre nézve, mind jövendőre eloszlatta; mivel továbbá múlt hó 10-én költ kegyes Királyi Leirat azt mondaná „Iegaii suffragiorum in Comitiis Regfii Libertati conservandae intendimus14 ’s e' szerint maga () Felsége űrje a törvényes szállás szabadságnak, következéskép sem a' Pesti Ráday ügy, sem a" törvényes szállás szabadság nem gátolja, de nem is gátolhatja. Igazságossan a’ Rendek országgyűlési tanácskozásaiknak törvényes Sorozatát megtartani részéről kívánja — Ulászló 2-dik Decrotumának 23-dik Czikkje szerint, melly et az 179°/,-cliki 13-dik Törvény megerősített: „Semotis quibiiscuijque tractatibus — omissis quibuslibet privatis rebus, et negotiis, ante omnia causas et necessitates Regni, propfer quas ipsam Diaetam fieri instituit“ az az : Felséges Lt unk kegy es Proposilióinak — melly ck valóságossal! rausa et necessitas Regni — nem csak tárgy altatásában ereszkedni, hanem e' targyaltatást tökélletessen egész kiterjedésében bevégezni, és felterjeszteni; az Ország egy edül igazságos sérelmeinek pedig orvoslását szorgalmazni; csak e’ biztos úton és módon remélvén ezek orvosolhatását, részéről a’ felolvasott izeíietet a' hozzá csatolt lel Írással, mivel czélhoz éppen-nem vezet, sőt attól igen messze eltaszít, nem pártolja. Veszprémi Káptalan Követe MikfósJ: A' jelen kerületi Izenethen sem utasítása, sem meggyőződése szerint nem egyezhet; hol bátor megesinértettnék, hogy a' legutóbbi kegyelmes Királyi Leiratban van valami vigasztaló, — van valami mi a‘ Rendek aggodalmát enyhíti, a' Ráday féle sérelemre nézve, — mind e' mellett még is további tettleges orvoslás siirgettetik, míg pedig a' Kormány véleménye szerint nem adhat tulajdon tekintetének lealaesony ilása nélkül, — és megvallja hogy nem szeretné azt a’ Kormányt, mclly tulajdon tettétől így lépne, így' vonulna vissza. A’ szólli emlékezteti a’Rendeket, mik történnek a’ Megyék kebelében, midőn néha némelly Adószedők és Biztosok, sőt nem ritkán egy éb Tisztviselők és a’ Törvény' tilossába lépnek, nemde majd nem köxönségessen mindent elkövetünk, ha kivált a'kérdés alatt lévő nevezetessebb családnak tagja, hogy'az lemondás útján tisztességessen válhasson meg hivatalától. Ha tehát, a'Magyar tulajdon körében illy udvarias, illy kémélletes , meg nem foghatja tnikep lehet a' Kormánytól tekintetét koczkáztató vissza lépést kívánni; — elégedjenek tehát meg a' Rendek a' múltra a' k. K. Leiratban adott biztosítással, a’jövendőt pedig alkotandó új Törvénnyel hálóiságosítsúk. — Továbbá nem egyezhet meg ezen Izenethen azon oknál fogva, hogy' Ráday is szollá^ szabadsági sérelmek az adatok kikérése eránli Felírással eggyütt kivántatnak felterjesztetni;— holott ezek ide semmikép nem tartoznak, 'a talán utóbb külön fog a-
