1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés

200

XIX. Országos Ülés. — Augustus 10-kén 1839.

most felküldetni kívánt Felírások hon niarasztassanak, csak tárgyaik árintessenek meg, mint felküldendők, — ismét, és ismét kérvén az ellenfelekezetiieket: hogy ne feszítsék tovább a' dolgot, és vegyenek példát századunk egyik nagy emberétől az úgy nevezett ,,lrlandi koldustól“, ki nagynál nagyobb dolgokat tüze ki honosi számára, de azért: hogy mindjárt egyszerre kivinni nem tudá, nem diilt velük a’ nagy semmiségbe, hanem állhatatosságát avval mutatta meg, hogy minden időpontban állhatatosan használt minden legkissebb alkalmat is, melly bár hajszálnyira is, feléjük küzelítette, 's elfogad most is „filléreket“ a' nagy tartozás lerovására, tudván, és tapasztalván a' practicus mesternek e' két nagy igazságait, hogy valamint egy részről bizonyos roszra visz a’ vétek kerülése, ha okkal, és móddal nen» történik, úgy más oldalrul a' meg nem ért, és mérséktclen erővel küzdőkre sem várakozik más, mint a’ mit ezen szavaiban fennhagyott: „Vis Consilii expers mole ruit sua, Vim temperatam Di quoque provehunt in majus, idem odere vires omne nefas animo moventes.“

Posony Vármegye Követe (Bittó Benjamin): Mindeddig, míg a’ legutóbbi k. K. Leirat nem érkezett, Küldői a’ Pesti sérelmet a’ k. K. Előadásoknak felvétele előtt kívánták orvosoltatni az érintett kegy. Kir. Leiratban azonban jövendőre elegendő megnyugtatást és biztosítást találván, a' mondott sérelmeket ollyannak már nem tekintik, melly a' Kir. Előadásoknak felvételét gátolhatná, ugyan azért egyenes utasításul adták, hogy ezeknek t. i. a’ Kir. Előadásoknak előleges felvételét és tárgyaltatását eszközölje, a' Pesti sérelemnek orvoslását pedig a’ maga helyén és során sürgesse, ennélfogva tehát, mellyck erre nézve a' mai napon is ezen teremben elég fontossan 's elég kimerítóleg elóadattak, 's mellyeket ismételni nem akar e'fennálló Izenetre nézve tehát megegyez ugyan abban, hogy a' k. Kir. Leiratra az utasításának értelmében Felírás történjen, ’s hogy ebben a’ Királyi Előadásoknak tárgyaltatására kivántató adatok megkérettessenek, ’s az is kifejeztessen, hogy mi a’Kir. Előadásokat tárgyaltatásba venni fogjuk, de nem cg) ez meg abban, hogy ezen Felíráshoz a’ F esti sérelem, a' visszacsatolandó Részeknek dolga, a szabadszóllási sérelem, az előleges sérelmek, és a' magyar nyelv iránti kívánat is, úgy a’mint ezek már tárgyaltattak ’s befejeztettek, a’ magok egész kiterjedésükben a' kívánt felíráshoz csatoltassanak, ’s nent pedig először azért, mert a' Királyi Előadásokat nem öszvecsatolva már tárgyakkal, hanem előlegessen, 's magánossan kívánja tárgyaltatni, 's felterjesztetni ;— másodszor azért nem egyez meg illy üszvecsatolasban, mert illy móddal az előszámlált tárgyak a’ Kir. Előadások előtt lennének felvéve, és elvégezve, a’ mi a’Küldőinek kívánságával ellenkeznék. Nem egyez meg továbbá az Izenetben foglalt záradékkal is, mert ez által a’ Kir. Előadásoknak a' felterjesztése, következőleg az általa kívánt előleges tárgyaltatása 's befejezése szinte hátra vetődne. Az utasításánál fogva tehát kívánja a' Kir. Előadásokat előlegesen, és magányosan minden más tárgyaknak hozzá kapcsolása, és minden záradék nélkül felvétetni, ’s béfejeztetni, és ehhez képest az Izenetet változtatni, ha pedig ebbéli kívánatétól a'többség által elültetne, akkor azon javallathoz fog állani, melly az utasításhoz legküzelítóbh lészen.

Zempléni Követ QPeterjfy Károly): — Miután őt ezen legközelebb érkezett Kir. Leirat, mind a’ múltra, mind a’jövőre megnyugtatja, a' múltra mivel G. Ráday meg nem jelenhetésében sérelmet nem lát, jövendőre pedig azon kegyelmes kijelentés, melly szerint 0 Felsége a’ Nemzet szabadválasztási jogát sérteni nem kívánja, elegendő biztosítást nyújt arra, hogy a' törvényes választott Követ akadály nélkül jelenjen meg a' törvényhozási helyére, ennek következésében a'kerületileg elhatározott F elírásban, melly érdemileg a'katonai szükségnek megtudását, és a’ Duna szabályozási tervnek kikérését tárgyazza, a' Pesti sérelemnek még csak megemlítését sem kívánhatja, — hanem azt olly értelműnek óhajtaná, mi szerént a’ RR. egész őszinteséggel kimondanak: hogy bízván O Felségének fejedelmi szent szavában a‘ Kir. Előadásokba bebocsátkoznak, azon törvényes és igazságos kérésük mellett, hogy a' maga helyén és idejében felterjesztendő sérelmeket, mellyek annyi aggodalmat okozának a’ Nemzetnek, O Felsége orvosolni méltóztassék. — A' mi a'szóllás szabadsági sérelmet illeti, azt szinte nem pártolhatja, mert tudva van előtte, hogy a’ múlt Országgyűlés alkalmával, bár a’ fő Rendekkel 17 Izenet váltatott légyen is, azt sérelemnek elismerni még sem akarták, ez tehát ismét csak hosszas vitatkozásokra szolgálna alkalmat, ’s mellőztctnék a’ czél, mellyel sokan elérni óhajtanak a’ Kir. Előadások tárgyaltatása által, de azért sem pártolhatja, mivel Küldői a’ sérelmeknek csak a’ Kir. Előadásokkal leendő egyetemes felterjesztését kívánják, igen természetes tehát, hogy addig, míg a' Kir. Előadások nem tárgyaltattak, a' sérelmeknek felterjesztésében nem egyezhet meg.

Sárosi Követ (Pulszky Ferenczj)t — Utasítása következtében Küldői részéről a záradék ellen szavaz, mert ők az ujonezok megadását csak az Országgyűlése által megismért szükségtől függesztik fel, különben az előtte szállott Zempléni Követ által mondottakhoz csak azt adván hozzá: hogy a’ szállás szabadság eránt a’ múllak feszegetésétől eltiltatván, Küldői Törvény által kívánnának biztosittatni; a’ mi a’ Ráday féle sérelmet illeti, a’ Kir. Leirat ebben, ha bár tükéi—

i