1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
101 kívánságait, ,.lly..ilU. vág... öszvecsaportoava .gyűlt - az njoncz katonák állítása tárgvában a szükségét tudakozó, es folyo vizek szabályozásához kivántató terveket kikérő kérdéssel Ó Felségének felterjesztem kívánjuk - miután pedig a’ Küldői Gróf Ráday Gedeonnak követség tói történt eltiltását, mar azért is mivel a Királyi Ügyvéd által becsületveszté.i perbe (Wva van’ a’ magyar Nemzet polgár, erényének, ’s az Országgyűlése méltóságának szeplőtelensége azt ki’ vánják, hogy a hun porokbe fogattak, még hozandó Ítélet által ki nem tisztulnak, semminemű nyilványos hivatalokat s tisztségeket ne viseljenek, — sérelemnek nem tekintik, — a' szólás szabadságának ne hogy jövendőben világos egyszerű, Js elhatározott Törvények hiánya miatt a' honfiak hívtelenségi, vagy pedig felségsértési perbe idéztethessenek,, biztosítása végett. Minden aggodalom elkerülése tekintetéből csupán csak uj Törvényeket, mellyekben bűn súlyához arányosodé fenyitéki mértéknek fokonkinti megalapítandása, 's egyszersmind a’ bún tettek fejéből indítandó perek alakjának, s egész folyamatának törvényileg leendő világosb meghatároztatása foglaltatik alkottatni óhajtanának. — A Kővár vidékinek 's Magyar Országhoz csatolt Erdélyi Nagy Fejedelemség részeiből, Mágnásoknak az Országgyűlésére leendő meghivattatása, — úgy az eloleges sérelmek megorvoslása — végtére a’ magyar nyelv mint már ennek előtte az Izenetek és felirási javallatok elkészülvén, az országos Ülésből valóban a’ Fő Rendekhez által is küldettek, és méltán lehetne reményleni sőt megvárni, hogy rövid idő múlva tartandó tanácskozás után 0 Császári Királyi Apostoli Felségéhez jobbágyi hódolással 's fiúi bizodalommal alázatosan felküldetnek, szerzendő orvoslás és tellyesülés végett, —Küldői nevében mind ezeket a’ tárgyakat egyetembe és öszvecsatolva a’jelenvaló Izenetben ’s felirási javallatban még említeni, annál kevesebbet kívánja pedig elküldetni; — mivel a’ K. Királyi fentebb emlitett Leirat foglalatja a’ Követ választási szabadságra nézve a’ KK. és RR. tellyes mértékben biztosítja — ’s igy az Izenet és felirási javallat ezen pontjaiban, minekutánna ezen tárgyak a’ Fő RR. és a* KK. és RR. között ismételt Izenetekro a’ tanácskozás ideje alatt mezőt nyújtván — a'szükséget tudakozó és tervet kikérő Felírás felküldésén késleltetné, Küldői részéről éppen meg nem egyez; — ellenben inkább óhajtja, hogy Követ választási 0 Felségétől is elismért biztosításáért, Ö Felségéhez felterjesztendő kérdés alatt lévő Felírásban, a" Nemzet részéről háld érzés nyilatkoztassék ki. — A' mi illeti már most nem csak a’ követválasztási jognak állitólagi megsértéséhez kötött; hanem szólás szabadságára is kiterjesztetett azon záradékot, melly szerint az Izenetben nyilvánitatik: hogy addig még ezen tárgyakban orvoslás nem nyújtatik, 's erre kedvező Válasz 0 Julius 2s-rói. Felségétől nem érkezik, ujoncz katonaság állítása tárgyában érdembeli első felírás sem küldette*koltg,^lbr“‘ tar tik ü Felségéhez — ő Küldői részéről ezen záradék megmaradását ellenzi: mert illy záradék az Országgyűlési alkudozásoknak szabadságát megszegi, sőt veszedelmes és szokatlan, — mind a' két Törvényhozó félnek a Törvén) hozásba szabadnak kell lenni, ezen záradék pedig a’ Törvényhozó egyik félre való nézve kényszerítő; a’ záradék további veszedelmet is okozhat, annyiból, hogy a’ Törvényhozó másik fele is illy kénszerítő módokhoz nyúlni jogosíttatván, — mint hatalmasabb fél ennek példájára az Ország és Nemzet igazságos kívánságainak tellyesitését szinte kénszerítő feltételekhez kötheti, szokatlan mivel illy záradék eddig még soha Ő Felsége előadásának tellyesitéséhez és tárgyaltatásához nem köttetett. — Tehát mind ezeknél fogva a Küldői részéről csupán csak az ujoncz katonák szabad ajánlása tárgyában, ’s Duna úgy a többi folyó vizek szabályozása tekintetében illy Felírást kíván Ő Felségének felküldetni, mell) ben a szükség minéműsége és mennyisége tudakoztassék, s a’ tervek kikérettessenek , egjébkent pedig a’ Követ választási jognak nem korlátoztatasa tekintetében Iebocsátott biztosításért, hála érzés fejeztessék ki: — következésképen a’ jelenvaló Izenetet ’s Felírást e' részben a’ Küldői nevében illy értelemben módosíttatni akarja. Lnghi Követ (Pri/iék Antal) — Minekutánna megyéje nézetei e’ tárgyban már több ízben kifejtve voltak ez úttal az Elölülőnek e' jelen Izenetre tett észrevételeire szorította előadásai, ugyan is: az Előlülő azon mondására, hogy a’ Felírás a’ kegyelmes Királyi Leiratnak meg nem felel, mert azáltal a’ Királyi Előterjesztéseknek azonnali tárgyaltatása kívántatik, minekutánna azonban a’ RRk. csak a’ munkálodásra szükséges anyagokat kérnek, ez a k. Előadásokba csak mintegy bemenetel, erre megjegyzc: hogy a'Királyi Előadásoknak lső és 3ik pontjára többet ez ut tál nem tehetnek a’ KK. és RR., minthogy az ezek tárgyaltatására megkívántaié adatokat, nevezetesen a’ katonai szükségnek megtudását, és a’ Duna szabályozásnak terveit kikérjék, mert ezek nélkül a’ Kir. Előadásoknak ezen részét tárgyalni nem lehet, hogy azonban tettlegesen is belé mentek a’ RRk. a Kir. Előadásokba, azt tanítják csak egy pár nappal ez előtt itt e terembe tartott vitatkozások, mellyek szerint a’K. Előadásoknak 2ik pontja, t. i. a’ katona élelmezési tárgy még kevés időre csak azért függesztetett fel, minthogy ezen élelmezési tárgy az adózó népnek tetemes terhét foglalván magába, és sok megyék még utasításokkal e’ részben Követjeiket el nem látták; és így nem áll az Elölülőnek azon állítása, hogy a' Királyi Előadásokban csak 48 * A/A". Országos Llés. — Augustus \0-kén 1839."
