1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. országos ülés
18 ezen felséges meghívásnak meg nem felelt volna. — A’ második Királyi Előadás a’ legutóbbi Országgyűlés Ildik Törvény -Cikkelyének betöltését tárgyazza. Mélyen érezvén ugyanis a törvényhozó test azon terlieltetéseket, mellyek a’ katona tartásából az adózó népre háromlanak, egy országos Küldöttséget rendelt, melly e’részben kimerítő javallatot tegyen, ezen Országgyűlésén múlhatatlanul felveendőt. Az adózó népnek sorsa mint a’ Fejedelemnek , úgy a’ Nemzetnek szivén fekszik, ’s ennek kitündöklő példáját adta a’ Törvényhozás a’ legközelebbi Országgyűlésén, midőn a’ birtokos nemesi Rendnek önkéntes nagy áldozatával az úrbéri rendelkezés által annak sorsát eme tekintetben biztosította; nem kissebb figyelmet érdemel a’ jelen Kir. Előadásban foglalt tárgy, mert a’ katonaság élelmezését tekintve, annyi visszaélésekkel van ez öszvekötve már a’ békének és boldogabb időnek folyamatában is, hogy azt méltán azon adó nemei közé számlálhatjuk, mell vekbe a’ bevétel ’s megadás módja nagyobb teher magánál az adónál, ’s mennyivel terhesebbé lesz az háborúknak, szűk esztendőknek idején, akkor már tsakaz úgy nevezett deperditáknak megemlítése egy hosszú sorát ébreszti fel bennünk a’ terheltetéseknek ’s elnyomattatásoknak i hát még a’ katona tartásának másik oldala a’beszállítás, melly tömege az alkalmatlanságnak, tehernek, és erkölcstelenségre vezető okoknak, egy idegen embernek az adózó nép házi körébe kénszerített felvétele, beavatkozása a’ leggyengédebb házi és családi viszonyokba, csak első gondolatra is eltsüggeszti az érzékeny szivet ’s gondolkozó embert, ’s a’ mellett ezen módja a’ katona beszállításának, ezt is szétszedvén alkalmatlanabbá teszi életneme czélerányos betöltésére. — A’harmadik Királyi Előadás a’Duna és más folyók szabályozását illeti. Kettős tekintetben, kereskedést nézve t. i. és a’ kiöntés által okozott károk elkerülhetését, régi ’s majd minden Országgyűlésén ujjított, de mind eddig bé nem töltött kívánsága ez a’ Nemzetnek, ’s nem is lehet e’ részben máskép czélt érni, ha csak ezen egész tárgy közönséges országos szempontból felvéve, a’ Fejedelem és Nemzet által el nem intéztetik. Az eddigi egyes helybéli sokszor talán épen hasonló tekintetekből származott szabályazások a’ dolog természeténél fogva czélt nem értek. A’ Nemzet ezen kívánsága ellenállhatatlan vággyá változott, midőn hazánk első kereskedő városát a’ múlt évi nagy veszedelem érte; mert a’ szunyadozót is felriasztja kedvenczének veszedelme. Nem csak Pest Vármegye, mellynek kebelében fekszik ezen város, nem csak maga Pest városa, de az Országnak majd nem minden Törvényhatóságai megkérték O Felségét, hogy ezen veszedelem tekintetéből a’Duna szabályazására nézve a’ törvényes idő előtt Országgyűlést tartani méltóztassék, melly is a’ jelen való legközelebbi Országgyűlése miatt maraddá el, mellyben a’ Nemzetnek eme köz kivánata a’ Kir. Előadásoknak tárgyává lett. Fő szempontban vau itt véve a’ Duna, mind azért, mivel a’ mondattak szerint annak szabályoztatása leginkább kívántatik, mind pedig mivel minden honi vizeinknek felfogója lévén, belső, és még inkább a’ világgal öszvekötő külső kereskedésünkre nézve legnagyobb tekintetet érdemel. Nincsenek azonban a’ kegyelmes Kir. Előadásokban kizárva hazánknak többi folyói is, sőt fel van ezek iránt is ébresztve a’ figyelem, és valóban az egészben honos Tisza, melly Mármarosnak bérczén eredve Hazánknak jövendőre legszebb és legboldogabb részeit folya keresztül, számtalan mellék folyóival, Marossal, Kőrössel, Bodrog és Latorczával, a’ Vág és a’ Garam, a’ Száva és a’ Dráva, az Adriai tengerhez közelítő Kulpa, a’ Visztulába szaladó Poprád és Dunajetz,, hazánk jövendő boldogságának főbb eszközeivé lehetnek. Az Isteni gondviselés közönségesen ezen tekintetben is, úgy megáldotta hazánkat, hogy vizeinknek czélirányos öszveköttetése által kereskedői tekintetben egy még nem is sejtett boldogságnak kifejlődése várakozik reánk. De hogy ezt elérhessük a’legjobb Fejedelem által kitűzött módon kelletik munkálkodni. Mostan ugyanis a’ természetnek ezen adományai haszon helyett csak kárunkra vannak, és felfordított renddel köz példa beszédé vált a’ Magyarnál: Nagy víz mellett nem jó lakni; és pedig mind eddig méltán; mert azon kívül hogy hazánk folyói mostani elhagyott állapotokban a’ hajózást nehezen és igen ritkán engedik meg, veszedelmes árjaik által több száz ezerekre menő külömben legtermékenyebb holdakat ellépvéu a’ földmivelőuek reményét majd csak nem minden évben megsemmisítik, szegénységet, betegséget terjesztenek, és ezerekre mehető szorgalmas és boldog néptől, melly ezen víz lepte földön tenyészhetne, az élelem módját elragadják. Mi lehet tehát mind ezeknél fogva kívánatosabb, mint hazánk boldogságának ezen akadályok elhárítása által eszközleudő virágzása. Ezeken kívül betöltötte Ö Felsége kegyelmes Kir. Előadásaiban az 1791-dik 13-dik T. Czikkelynek második hasonlóan érdekes részét, midőn Királyi szavát adta, hogy még ezen Országgyűlésen mind az eddig feladott, mind az ezen Országgyűlésében feladandó országos nehézségekre és kivánatokra nézve, kegyelmes Királyi válaszát adandja. Minthogy tehát a’ Királyi Előadások felvételét a’ törvény közönségesen rendeli, ez úttal pedig különösen a’ külső és belső bátorság, ’s a’ Nemzetnek törvényesen adott Ígérete, az adózó népnek el nem halasztható java és a’ közre óhajtott nemzeti kereskedésnek és boldogságnak érdeke megkívánják, azoknak mindenek előtti felvétele önként következik. Kijelentette ugyan az Elölülő, hogy tudva van előtte azon akadály, melly a' Karoknak III. Országos Ülés. — Junius 17-kén.
