1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés

136

XIX. Országos IjJós— Augustus 10 kén 1839.

rodik ; míg ezeket nagyobb részint a’ legrendetlenebb állapotban lévő tÖmföczeink az erkölcstelenségnek, piszoknak, megromlásnak valóságos tenyésztő helyei inkább ápolják, mint keve. sebbítik, — míg tiszti és követ választó gyűléseink némelly helyeken vérengzéssel varnak öszve kötve} míg az országgyűlési tanácskozásokban egész Státusok és osztályzatok azon szavazatot vissza kiváuják, mellyet nékiek a’ törvény adott;— míg hitelünk hiányzik; az uta* félórányira fő kereskedő városunktól felakad; adózó népünk sok tekintetben szegény; vizenk, mellyek elrendeltetve, boldogságot áraszthatnának reánk, áradásaik által inkább átokul szolgálnak; szóval míg hazánk azon kifejlődésben, mellyre a’ természet által rendelve van, nintsen — addig minden szempillantást sajnálni kell, melly ezen czélnak elérésére nem használtaik; kivált felséges Fejedelmeinknek atyai készségök mellett, melly szerint eme boldogságunkra a törvényhozás utján is a’ nemzetnek hosszabb időtől fogva folyvásti alkalmat nyújtottak és nyújtanak. Ezen szellemi és anyagi jobblétbeni előhaladás lesz Fejedelmünk törvényessége és vallásossága mellett legnagyobb garantiája nemzetiségünknek, mert az értelem, erő és a’ kifejlett jobblét szinte erő. — Elvesztettnek tartotta az Elölülő minden napot, mellyben ezen törvényes előhaladás elmulasztatik, és semmi nem esne nehezebben hazafiui szivének, mint ha ezen legszebb reményekkel öszvegyült Országgyűlés az időhez és környülményekhez képest az érintett kifejlődéshez semmivel nem járulna. Mellyeknél fogva újabban felszóllította a’ KK. és RR-ket, hogy a’ k. királyi Előadásokra nézve a’ szükséges adatok megtudása eránti Felírást O Felsége eleibe a’többi tárgyaktól elkülönözve terjesszék fel, a’ többire nézve pedig a' záradékot haggyák el, ’s hogy a’ KK, és RR. ezen jó szándékból, tiszta meggyőződéséből eredett előadását azon szívvel fogadják, mint a*' minőből az származott.

Mosonyi Követ (Söter Fere/iczJ: Utasításának első pontjánál fogva a’ most felolvasott Izenetet nem pártolhatja azért is, mivel a’ szerént a' kir. Előadásokba a’ mint az Elölülő is megjegyzette csak mintegy beereszkedés foglaltatik, Küldői pedig a’ mintegy beereszkedéssel meg nem lévén elégedve, tisztán azt kivánják, hogy a’kir. Előadások minden feltétel, és záradék nélkül tárgyaltassanak annyival is inkább, mivel azt hiszik, hogy az országgyűlési tárgyak sorozatját meghatározó 179t: l3-ik t. ez. magyarázatára a’ Főrendek által felhozott okok a' Rendeknek Jzenetje.kben megczáfol va nincsenek, sőt Küldői azttartják, hogy ezen okok meg sem is czáfolhatók; —• nem pártolhatja másodszor a’ felolvasott Izenetet azért, mert annak záradékában fő sérelemképen 28 ik Júliusról a' Pestvármegyei úgy nevezett Gr. Ráday sérelem is foglaltatik, mellyre nézve ugyan a’ RR. előtt költ k.kir. Le-minden tanácskozások alkalmával anya utasításának azon általános pontjánál fogva, mi szeréot urgya. az alkotmányos törvényeket, úgymint az O Felsége jussait fentartani kötelességébe tétetett, azt nyilatkoztatta, hogy a’ Pesti sérelem a* kir. Rendelet az I. R. g-ik czimjét megsértvén, ezen esetben sérelmet látott, 's annyira meg volt győzettetve arról, hogy ez által utasítását teljesíted di, ha a* RR. mindnyáján azt sérelemnek nem is tartották volna, a' szóló felebbi általános utasítása szavainál fogva azt sérelemnek mondotta volna; azonban e’ részben is pótoló utasítást vévén, Küldői erre nézve azt az elvet követik, hogy a’ törvénynek, melly a’ polgári életben a’ polgároknak minden tetteit kormányozza és vezérli, tiszta kútfőből kelletik eredni, ’s oily kezekbül származását venni, mellyhez még semmi szeny nem férkezett.— Ezen elvből indulván ki, azon okokat, mellyeknél fogva Küldői a' Pest vármegyei esetben sérelmet nem látnak, azon időre halasztja , midőn a’ két Tábla között ezen tárgy tanácskozás alá fog vétetni ; — harmadszor azt is utasításul adák Küldői, hogy az adózó nép sorsa kinnyebbítése tekintetéből az ezen Országgyűlése költségeket az utolsó Országgyűlés 44. törv. c'zikkelyben kitett óvások mellett szabad ajánlásképen minden következtetés nélkül a’ nemesi Rend magára válalja — többi pontjait utasításának az illető tárgyak felet'i tanácskozási a halasztván.

Baranya Vármegye Követe (ifj. Majláth GyörgyJ: Küldőinek nézetei e’ jelen Izenetben kifejtettektől nagy részben külömbözvén, tartozó kötelessége azoknak e' tárgybani kivánatukat a’ RR. eleibe terjeszteni; vélték Küldői és vélik jelenleg is, hogv a’kir. Előadások felvételének előlegessége mind a’ dolog természete, mind a’ sorozatot határozó törvényeink világos értelmük szerént kétségtelen, meghagyák ennél fogva, hogy azoknak mennél előbbi felvételét minden előfordulandó alkalommal, és minden kitelhető iparral szorgalmazza,— megybagyák pedig azt annál is inkább, minthogy a’ kir. Előadások a-dik és 3-dik pontjában az élelmezési tárgy czélszerübb elrendezésében t. i. és a’Duna szabályozásában a’ nemzet forró kivánatit látták létesülve; ezen tárgyak elüttök érdekükben az által nem vesztvén, hogy Propositio alakhau kerültek szőnyegre.— Azonban a' RR. többnyire más véleményben voltak és 8 hét alatt több rendbeli Izenet váltatott a két 1 ábla közt a’nélkül, hogy egy rész legkissebbe is engedett volna. — A’ dolgok ezen stádiumában érkezett egy k. kir. Leirat, melly ha a’ KK. és RR. többségének tökéletes biztosítékot nem nyújtott is, azoknak mimiazáltal a’ mintáz í zeneiben megváljék, megnyugtatásokul szolgált. Vallyon ezen nyugtató enyhítő momentum után mi történt? — a’ RR. mintegy közelítendők elhatározák, hogy a’ kato ta ujjonezok n.egadása iránti szükségét, úgy a’ Duna és más folyamok szabályozására megkivántató terveket Ő Felségétől kikérjék, — de ezen tudakozó Felirást több a' diaetális egyezés útján még végkép eldöntendő sérelmek, ’s