1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
Országos ill's. — Augustus JO-kén 1839. 187 kivánatokkai, tehát olly feltételekkel kötik össze, mellyek amannak lelterjesztését, ha a’ mélt. Főrendek szorosan előbbi nézeteikhez ragaszkodnak, lehetetlenné teszik, ha azoktól tökéletesen Pállanának is, legalább felette huzamos időre elhalasztanák — Küldőinek utasítását tartván tehát szeme előtt, a’ junctim-nak ezen értelmében semmi esetre sem nyughatik meg. De még kevésbbé egyeztetheti utasításával az Izenethez csatolt nj záradékot, minthogy ez a’ k. kir. Elei! adások 1 só pontjában teendő érdembeli Felírást, csak azon esetre engedi meg, ha a’ szabad választás, és szabad szóllás jussain ejtett sérelmek orvosolva lesznek; vagy a’KK. és RR- a’ záradékban azt határozzak, hogy addig katonát nem adnak , míg ezen két rendbeli tárgyra nyugtató királyi \ álasz nem érkezend. Már pedig igazságos sérelmeinek orvoslását a’fejedelmi igazság szeretetétól kérni, szorgalmazni szabad, sott kellő is, ha a katona állítás szüksége ki nem világlik, azt megtagadni a’ nemzetnek hatalmában áll — ezen két tárgyat azonban összekötni, ebből ,, do ut des‘k szerződést alkotni, sem a' nemzet méltóságával, sem a’ törvényhozó test magas állásával, sem alkotmányos Ősi rendszerünkkel meg nem férhető, —- minél fogva a’ szónok megyéje részéről az Izenetet megmásítandónak véli. Somogyi Követ (Szegedi/ Sándor•) ott fogta fel ezen szőnyegen lévő tárgy fonalát, hőihez e’ multközi tanácskozások alkalmával félben szakadt, ’s ha terjedékenyebb is vala előadása — ezt utasítása szellemében tenni tartozott; e* tárgy felett váltott a’ KK. és RR. négyrendbeli Izenetjüknek el nem fogadasa kötelezte a Főrendeket a’ semmi gyakorlattal meg nem szüntetett 1790/: 13-dik törvény világos rendelete — és kötelezte még azon kömyülmény is, melly a KK. Előadásokban kifejtetik. Mellyre megjegyezni kívánja, hogy mellőzve az 179°/,J l3-ik törvény terjedelmesebb fejtegetését,— nem akarván a' törvény philosophiáját terjedékenyebben bonczolgatni , mert el van hitetve, hogy az olly térre vezet, mellyen megállani sokkal ne* hezebb, mint ezen ösvényt nem követni; hanem a’ dolog természete , és a’törvényhozás józan felfogásából indulva részéröl soha sem fogadhatja el, hogy a’ k. kir. Előadásokat mindenkor, minden időben, és minden esetre legelsöbben kellessék tanácskozás alá venni, mert meg > an győződve, hogy mind a’ h. k. Előadások, mind a' nehézségek és sérelmek tárgyaltatása sorát —irat tirgya. a' dolog természete, az idő környülményei — a’tárgyak pontossága és sürgetősségeszabályozza. Állítását tökéletesen igazolja az időközben érkezett kir. Leirat is, mellyben a' KK. és RR. a’ kir. Előadásoknak felvételére, és tárgyaltatására serkentetnek már azért is, mivel ezek „spectata sua indole“ az Ország hasznára szolgálnak, és ennél fogva természetükre nézve sürgetősek, ebből tehát bizonyos, hogy lehetnek ollyanok is, mellyek természeteknél fogva nem olly sürgetősek, és így nem mindenkor, és minden időben kelletik a’ kir. Előadásokat legelőször targyaltatás alá venni. De nem is engedheti meg, hogy egy törvény örökre határozottan kimondja, melly tárgyakat kellessék legelsöbben felvenni, ez a’ mint mondá, fogalma szerint mindég az idő, és a’ tárgy sürgetos voltától, és fontosságától függ. Hogy lehet azt előre meghatározni? hogy lehet azt törvény által előre kimondani? hogy a’ kir. Előadások mindenkor olly tárgyakat fognak magokban foglalni, mellyek a' nemzetre nézve legfontosabbak, mellyek legsúrgetösebbek. — A’ kir. Előadások új törvények alkotását, törvényes intézetek tételét tárgyazzak többnyire, — a’ sérelmek a’ fenálló törvények meg nem tartásából, vagy ezeknek megszegéséből erednek, ennél fogva természetes, hogy előbb kelletik a’ sértett törvénynek orvoslást szerezni, és azután ujjabbaknak alkotásáról gondoskodni. Voltak több esetek, a hol a’ sérelmek egyenesen a kir. Előadások előtt tárgyaltattak lőSg-riik esztendei 2*dik törvény világosan fejte ki „Commone faciunt tuam Majestatem Sacratissimam, ut antequam Propositionum tractatus inituri essent SS. et 00. antiqua Regni gravamina tollat“ ez tehát nem újság. De magok a kir. Előadások is a’ sérelmek orvoslását említik. Ö Felsége felszóllította a nemzetet, hogy serelmeit terjessze fel, Ígérvén, hogy azokat orvosolni fogja. Ezen legkegyelmesebb felszóllítást követni, és atyai keblébe panaszainkat kiönthetni, maga a legjobb Fejedelem alkalmat yujtvan, ki fogja rósz néven vehetni, ba a nemzet törvényein ejtett vérző sebeit előbb kijalyozasát? vagy az élelmezési kérdést tárgyalja? vagy áradékot tiszteletlenség. ne nevezik korántsem hanem ez az utolsó mód, melly még a’ nemzetnek hatalmában várija orvosoltatni, mintsem a’ Duna szabályozását': nek nevezik*1—.* hoÍántsem"—”hl A Tábla által felállított záradékot tiszteletlenség, áll minek> ti , hanem ez az utolsó mód, melly még a’ r jótörést sze "j* mindenebo1 kivetköztette magát — ezen hanyasági erő az egyedül, melly ha. Gúnnyal halláeem]íten7tellmitsoda’ah01 ^"maraHolt’ 8 me,’yet a’ szükség esetében használmellőzni engedi“ ’ ” 3 aS£Oí,a0m> me,,J eg7 tárgyát fel vétetni, és a’ másikát elzésétől mpnöíP-l ■ ír ja az ember, panaszolja a nemzet a’ mi fáj, mert fájdalmas éra' melly hid1' * - ■?' vlsszatorIasztva kérdi, minő érzés, vagy éppen talán érzéketlenség? Kodt elmével t ^v*ruse??e ®zl kívánja tőlünk, hogy elfojtott fájdalom keserűségével, nyu- S ”*‘*J,r. ^ EI6‘díSOk M‘"- Ha"o.,a azt is, hogy a’ Magyar csak azért ' énvei', <I Írma.nT*1’ ho*Z * torrenyeklni soha el nem tározóit, mi se kirínunk a’ tűrbétőltedsel! a.*°?ni’ 68 epf!fn az®rt óhajtjuk, hogy az sokszor felhozott 1790/j; t3 dik rendelete I 1 ’ °fy ‘uíl"nlhk a’ törvényesen választott követek minden teendő akadály nélkül g) en essenes, és a törvényhozási alap biztosíttassék, mellyrül azonban a’ mélt. Főrendek * He
