1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
X/X. Országos Ülés. — Augustus 10 kén 1 S3» 185 acuk ómig«, tanácskozás alá vitetvén a kítentcgegyozés „tán ó felség, eleibe lelte,jesztessenek ez leven az egyelni, mod,_rnelly szerint a’ tanácskozásoknak felakad..« folyamata megintldba,] Javallatban foglalt azon záradék, mi szerint a’ HK. és HR. a Pesti sérelemnek orvosaltatása előtt semmi inas tárgyakat felterjeszteni nem akartak, majdmajd elesvén, keletkezett az ágy nevezett \asi Indítvány , mellj az clubbcninel a'dolog természete szerint jobb volt, — ezúttal pedig egynéhány hét lelblyta és egy megnyugtató k. kir. Leirat után a’ záradék a’ kir.' Előadások, nak azon pontjára nézve, mellynek feltételekkel! megszorításában a’ HK. és IIP., garántiát keresnek, roszabb helyheztetésben van, mintsem az 1-só kerületi Jzertet javallatában vala; mostan, ugyanis ezen 1-ső pontnak felterjesztését a Pesti sérelmen kívül a’ szólás szabadságától is felfüggeszteni szándékoznak a’ KK. és HR. — mert hogy ez úttal a’kir. Előadások 2-dik és 3-dik pontjának felterjesztésében megegyeznek, az a dolgon semmit nem változtat, ngj'an is ezeknek tárgyaltatását a jelen és utókor méltó neheztelése nélkül elhalasztani igen bajos volna; lehet e tehát ezeknél fogta gondolni, hogy a Főrendek ezen kiterjesztett záradékra valaha reá álljanak, reá állhassanak Kijelenté továbbá közönségesen azon meggyőződését, hogy az illj forma záradék nem csak alkotmányos országunkban-, de bár melly képzelhető polgári öszvek üt tetősek bén nemcsak szokatlan, törvénytelen és czélaránytálán, de lehetetlen is elannyira, hogy' ha törvényes tárgj'akról volna a szó, ezen feltételt méltán ollyannak mondhatnánk, a’ mit a’ törvénytudók conditio ipso jure nullá-nak neveznek. Az illy' feltétel lcgfellebb két idegen nemzet vagy hatalom között létezhet, séta mostani emberi századnak kifejlődése még idegen hatalmak közölt is nem követi azon utat, hogy kötéseikben egyr nemzet a* másiknak ártalmára légyen, azt tartják ugyan is már most, hogy ha idegen nemzetnek ártanánk is, az emberiségnek ártanánk, mellynek köz elválhatatlan java a mostani jus publicum egy részét látszik tenni; országos tanácskozásainkban pedig a Nemzet és Fejedelem között egészen más viszony forog fen — itt egynek java, a’ másiknak java, egynek kára, a* másiknak kára; különösebben a’ íenforgó tárgyat tekintve nem kívánt az Elölülő azon theoreticus eszmékbe beercszkcdni, mellyek az állandó katonaság mellett, vagy ellene felhozathatnak, elégnek tartotta megjegyezni, hogy az 1715: 8-dik törv. czik. óta hazánknak ezen rendes katonai védelem tetszett, ’s ígjr csak arról lehet a’ szó, mennyiben szükséges ez úttal annak pótlása e’ részben bár melly más feltételnek telj esítése miatt, a’ szükségen kivid vagy felül katonát adni, valamint mindenkinek érzésével ’s kötelességével ellenkezne úgy ha a’ szükség kivan mutatva, azon szükséget tökéletesen kipótolni és pedig minden feltétel nélkül, az országosan öszvegy ült Rendeknek törvényes természetes kötelességük, mert védelem nélkül hagyni a’ külső és belső bátorságot annyit tenne, mint nem csak alkotmányos rendszerünket, de egész társaságos üszveköttetésünket veszedelmeztetni és szétoszlatni, a minek is kétségen kivid meg csak gondolata sem fér a’ KK. és RR-hez. Ennél fogva nem egyedül a Fejedelem, de a’ Király és Nemzet köz védelméről lévén a’ szó, azt javallottá az Elölülő, bog)' a’ KK. és RR. ezen, és bármelly illyforma szokatlan és czélirány tálán záradékoktól clálljanak. Nem halgathatta cl azt is, hogy kifejtett javallatainak elfogadása a’ hclyrepótolbatatlan időnek megnyerésével is öszve vagyon kötve; inár eddig is hogy ha az Országgyűlésének elején a királyi Előadásokra és a fen forgó sérelmekre nézve kijelentett hazaíiui jav allatát méltóztattak volna követni a KK. és RR. tálán eddigelé mind azok teljesítve, mind emezek következéseikre nézve is eltörölve voínáhak, azonban bár két holnapi veszteség legyen a’ dologban, előttünk áll még Királyunk esmért kegyelménél fogva is az út, csak hogy már most ketíoztctctt iparral használjuk az időt és haladjunk a nemzeti kiiúiveltetés czélja felé, mert ámbár hazánk a’ legközelebb lefolyt században, mint azt az Elölülő ezen Országgy űlése kinyitásakor észrevevé, nemzetünk körülményeihez képest szép clomem tele két tett, van még is igen sok bátra mind szellemi, mind any agi tekintetben tenni va: ). Az E ö ü o fentartani kívánja Örökre a’ szabad választásnak és szólásnak jussait, és bár ezek eránt is lehetne mind az azokkali élésre ’s különösen visszaélésre nézve bővebben törvényesen rendelkezni oiiy mértékkel bírunk ezekkel, hogy a’ társaságos életnek czéljait, mostani kiterjedésük’s bölcs használatuk mellett biztosan elérhetjük. Közönségesen az iliy kérdésekkel vagy oliy nei.iziteiv iD toskodnak, mellyek lánczaikat lerázva csak érezni kezdik a szabadság jóvoitát, ezeK uc> m • féltékenyek a’ szólás szabadság legkisebb mcgkorlátolásában, félvén, hogyha ezen orgánum felakad, visszaesnek előbbeni állapot jókba, mi ezen esetben 8 és több százados sz.m.u nem vagy unk; vagy pedig oiiy nemzetek kívánják ezenválasztási ’s szállási sza »sf »•£>« terjeszteni, kiknél a’társaságos elet, jóllét tökéletesen kifejtve leven, e.egein *> " > '‘ ‘ némi tekintetben theoriai viszonyokkal is bíbelődni; melly hely iiczíi n n isrmi i.il . /n. vagyunk, mert mind addig, míg a’ köznép nagyobb része semmi neveltetést «óbb osztályiak neveltetése is a’ tökéletességtől igen messze jár ; míg gonosztevőknek sz mindennap rettentő és sem halálos, sem testi büntetések áltál nem kisebbíthető számmal p Jegyző Könyv I. Darab. I
