1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
18.4 XU. Országos Ülés. — Augustus 10-kéti 1839. azt 2-dik R. 6-dik Cz. és Curiális Decisiók eléggé igazolják. — Mind ezeknél fogva Küldői kívánnák, hogy a’ felségsértési és hűtelenségi esetekről világos törvény még ezen Országgyűlés alatt hozattassék. r 0 N.piói te.*t- Ugocsai Követ (B. Perényi Lajos) a’ 10-dik országos Ülés alkalmával a’ Jász és Kurt veröleti Usok- első Követje azon állításnak erősítésére, hogy a’ Király és Kormány ugyan azon egy lépvén hazánkban, felhozd a’ Hármas Könyv 2-dik Részének 3-dik czímjét, mellyet a’ szóló Küvr’t akkor megczáfolni igyekezett. Mivel pedig azon országos Ülés naplókünyvében az említett Jász és Kun kerületek Követjének beiktatott beszédjében az érintett Törvényczikkelyre való hivatkozás elmeilőztetett, nehogy a’ szóló Követ ollyasmit láttasson megczáfolni a1 mi nem mondatott, kéri a' naplókönyvet a’ szerint igazíttatni. A‘ Junius 18-diki IV. országos Ülés 68-dik lapján Lengyel Pál helyett Szillter Antal nevet kelletik olvasni. Julius 4-kén tartatott X. országos Ülés alkalmával a' 127-dik lapon a' Jászkunsági Követ (Sztuha Imre) az előre bocsátott beszédje föl) iában a’ napi renden volt tárgyat nem pártolhatta. Az Elölülő az által vett Izenetnek a’ Nádori ítélőmester által lett felolvastatása után már többször kifejteit elveihez képest kinyilatkoztatta, hogy ez úttal is a' kir. Előadásokat előre kellene egész kiterjedésükben bocsátani, azután a" fen forgó aggodalmak előadása mellett előhaladni — a' mennyire egy Országgyűlésnek ideje megengedi — a’ nemzetnek nagy czéljában a’ szellemi és anyagi kimív'éltetésben; azért is mostani észrevételei az Izenetnek inkább formáját és azon módot fogják érdekelni, mellyek az említett czélnak elérésére legközelebb vezetnek. A' mennyiben ezen hosszú izeneti javallatot felfoghatta, annak három része vagyon: l) Ugyan is az utolja felé, a' minek különben előbb lenni kelletett volna a’ KK. és RR. a’ k, kir. Előadásokba mintegy bemennek; kész akarva él e’ m i n t e gy kifejezéssel, mert csak előleges adatok tudatnak meg a’ királyi E.őadásokra nézve, és egy hosszú sora számláltatik elő a’ nehézségeknek és kivá.iatoknak, mellyek a’ kir. Előadások előtt tárgyaltatni, és 0 Felsége eleibe terjesztetni óhajtatnak; — de még ezen mintegy bemenetel is részint késleltetve, részint pedig egészen megsemmisítve vagyon azon feltételek által, mellyek az izeneti javallatnak utolsó szakaszában foglaltatnak. Ugyan is 2-szor a’ mondott előleges adatoknak megtudását több olly tárgyakkal kívánják elválhatatlan kapcsolatba öszvekötni a’ KK. és RR. mellyek részint nem is sérelmek, mint p. o. a'magyar nyelvet illetők, részint pedig olly természetűek, hogy ezen kapcsolatban a’ kir. Előadások tárgyalhatására szolgáló emez első lépést is hosszú bizonytalan időre halasztanák; mert a' Főrendek vagy előbbi nézeteikhez ragaszkodva, továbbá is az 1790^: 13-dik törv. cz. rendeletéhez képest a' kir. Előadások mindenek előtti felvételét fogják sürgetni; — igaz ugyan, hogy e’ részben azt lehetne felhozni, hogy a’ Julius 28-ról költ kegyelmes Leirat ez eránt változást tett, de ezen változás leginkább abban van, hogyr Ó Felsége az országos tanácskozások felakadását megértvén , atyai egyenességgel és törvényességgel megnyugtatta az aggodalmat, kijelentvén, hogyr Pest vármegyéhez küldött Parancsolata által a’ szabad választást korlátolni nem akarta; el van ezen k. kir. kinyilatkoztatás által az úgy nevezett Pesti sérelemből véve minden erő, melly abban létezhetett, annak csak úgy szólva személyes oldala marada fen, melly sérelemnek az Ország Rendei többsége által tartatni soha nem fog, és a" melly semmikép meg nem érdemli, hogy a' közhasznú országos tanácskozások folyamata az által hátráltasson; egyéberánt az említett kegyelmes Leirat a" két Táblának e' rész. beni viszonyaiban semmi változást nem tett, sőtt inkább a’ Főrendek Táblájának eddigi vélekedését igazolja ugyan is az abban előforduló ezen szavak: „ Positivae art. 13: 179Q/ dispositioni innixi, nil nobis certius pollicebamur, (piam quod et illae (a" kir Propositiúk értetnek) prompte pertractandae, et subin , quae justa suppeterent postulata et gravamina, modo et ordine praeprovocata lege praescripto ad nos perferenda sint,“ s a' t. — Cunctatio haec Nobis est ingrata 's a’ t. — nyilván mutatják, hogy () Felsége az >791: 13-dik törv. czikkelynek éppen azon magyarázatot adta, mellyet annak a’ Főrendek adtak;— ha pedig a Főrendek előbbi elveiktől elálltán az öszvekapcsoltatni kívánt tárgyakat tanácskozás alá veszik, valljon, kivált az Országgy űlésnek eddigi folyamatát tekintve, mikorára lehet reménységünk, hogy ezek befejeztetnek? csak maga .a1 szólás szabadságának tárgya, melly a múlt ürszággy ülésén is tizenhét Izenetre adott alkalmat, és a’ melly egymás minapában leérkezett kegyelmes királyi Leirat által lény eges részéro nézve a’ Főrendek képzelhető vélekedésével megegyező helyheztetesbe tétetett, hosszas időt fog kívánni, még a’ közmegegyezésre megérik. Bizodalmát mutat e tehát, és törvényességet, ha az 1791: 13-dik törv. cz. egyenesen ellenére előbb számos ki vállatok és sérelmek az országos tanácskozásokban előbb hosszasan egész érdemükre nézve tárgy altatnának, ellenben a' kir. Előadásokra nézve már csak az előadatok megtudása is ezen hosszas vitatások után halasztatnék ? éspedig különösen a’ jelen szempontban , midőn a’ többször érdeklett kegyelmes Leirat által a‘ KK. é» RR. is nagy részben magokat megnyugtatva lenni kijelentik. Mindezeknél fogva azt javallottá az Elölülő, hogy a’ kir. Előadások 1-ső ‘s 3-dik pontjai cránt való adatoknak megtudását a‘ többi tárgyaktól egészen elküíönözve, e* részben különös Felírás terjesztessék O Felsége eleibe, azontúl pedig a‘ többi fenforgó tárgyakra nézve a’ Főrendekhez adandó Izcnetben kijeleatessék, hogy t
