1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
XVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. % 1839. észt. Jut. 29-kén. A’ 3 i-dik Szám alatt lévő Kegyes Királyi Leirat felolvastatása. Az országos Rendek a’ Fő Rendi terembe délutáni egy órakor egybe jővén A.’ Nádor O Cs Kir FŐIIerczegsége elölülői székének elfoglalása után ítélőmestere által felolvastatta a legközelebb érkezett kegyes királyi Leiratot, ,nelly is az országos Irományok 31-dik szám alatt talaltatik, s a mellyel kinyomtatás és a’ Rendek Tábláján való újjabb kihirdetés végett a’ Királyi Személy nők kikérvén, abba JJ Ő Cs. Kir. Fő Herczegsége megeggyezett, ’s egyszersmind az Ülést eloszlatta. A' Rendek tulajdon teremökbe általjövén A’ Királyi Személynok a* Nádori Ítélő-Mester által a’ már felolvasott k. kir. Leiratot újjabban kihirdettette, s Komárom Vármegye Követe Pázmándy Dienes, és Rorsodi Követ Paloczy László mint időközi kerületi Elölülőknek kérésekhez képest, annak hová előbbi kinyomtatását elrendelni igerven, egyszersmind a kerületi tanácskozásokba való felvételébe megegyezvén —— az Ülést eloszlatta. XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1839-iki Augustus 10-kén. Tárgya a’ múlt hó 28-káról költ Kegyelmes Királyi Leirat iránti Izenet és Felírás. I t Az Ülés megnyitásával Hevesi Követ (Papszász Lajos) és Barsi Követ (Ambro Antal), mint időközi kerületi Elölülők, beadák a’ múlt hó 28-ról költ kegyes kir. Leirat tárgyában készült Izenetet, és Felírás javallatát, mellyek is az országos Irományok 32-dik a) b) szám alatt foglaltatnak. — Tolnai Követ (Perczel István) a’ Napló 148-dik lapján a'szóllás szabadsága tárgyában az általa ajánlott biróságra nézve tett kijelentését énképen kívánta megigazíttatni: hogy a szóllás sza-KapMU badsága felett Ítélendő Bíróságnak felét a’ vádló, felét pedig a’ vádlott nevezhesse. Nyitrai Követ (Emüdy János) minekutánna a 9-dik orsz. Ülésben a szólás szabadsága tárgyában tett előadása hibásan szerkeztetett annyiból, hogy Küldői, kik a szólás szabadságon ejtett sérelmeket mindég országos sérelmeknek tekinték, a’ mint ezt több Ízben is kerületi Ülésekben elóadá, a’történteket sérelmeknek nem tekintenék, midőn ezen kifejezés az előre bocsátottal, hogy t. i. Küldői szinte óhajtják a’ szólás szabadságot biztosítani, ha a történteket sérelemnek nem tekintenék, minden logica consequentia nélkül létezne, mert ott kell csak biztosítás, a hol sérelem létezik, és sérelem nélkül hasztalan lenne a biztosítás is. De eg)ebként is ugyan azon előadásában a’ Törvénynek 3-dik Része minden czím kitétel nélkül hibásan tétetnek ki, minthogy ő Törvény és ugy an 2-dik R. 6-dik czímjére hivatkozott, ezen hibás szerkezteiéit illy módón kívánta javíttatni, t. i. Küldői szinte óhajtják a’ szólás szabadságot biztosítani, és ámbátor ok is a’ történteket sérelmeknek tekintik, azokat mindazáltal ar Törvény homályos következéseinek tulajdonítják; mi végből oka’ fő Törvényszékek ítéleteit törvényteleneknek nem mondjak, mivel Hazánk nem csak világos törvény, de törvénytele alapult szokások által is kormányozunk. Mint 46 * ?a*ítasok. I
