1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 16. országos ülés - 1839 / 17. országos ülés
182 XVII. Országot Ülés.— Julius 25-kén JS39. seljék, ne bogy oily eszközökbez kantélén legyen nyúlni mellyek törvényesek és czéira vezetők lesznek. — Ezen felszólításnak folytában szükségesnek tart* az Elölülő a’Karok és RR. komoly figyelmét továbbá is e’ tárgyra nézve felgerjeszteni. Nem szükséges előadni azon általa e’helyen többször meg rovott módot, melly a’ múlt Országgyűlésekben, de kivált a’ mostani mind a* helybe hagyás, mind pedig a’ helybe nem hagyás kijelentésére nézve a’ halgatóknál szokásba jött, o ezen módot részéről ollyannak látja, melly semmi miveit Nemzetnél nem divatozik, az országos tanácskozások czéljával pedig egyenes ellenkezésben van; de ezen kívül a’ nála közbe jött több rendbéli feladások szerint azifiuság kint a'városon is, a’ csendes polgároknak botránkoztatásával és sértésével vétkes kicsapongásokat követ el; sőt a’mi legfőbb a'halgatók részéröl az országos tanácskozások alatt azon szóllók ellen, kiknek beszédjeikkel megelégedve nincsenek, érthető hangon olly merész kijelentések történnek, mellyek az országosan öszvegyült KK. és RR. eme érdemes tagjait becstelenséggel illetik, és olly elvetemedésre és vadságra mutatnak, melly a’magyar nemes karaktertől igen távol van. — Nem terjed ugyan mindnyájára szavainak ezen értelme, sőttudja, hogy az ifiuságnak sokkal nagyobb részére, előadása nem illik, azért azokra ezt nemis kívánja kiterjeszteni, külömben is az utóbb érintett vétkes kijelentésekről többen, és legtetemesebben vádoltatnak ollyanok a’ halgatók közül, kik a’ tapasztalás végett felhozott ifjúság közé nem számiáltatnak; de légyen bár akár ki a’ kicsapongó, ha még leg kissebb illetlenséget tapasztaland, kéntelenítetni fog szoros vizsgálódási; rendelni, mellynek szom orú következéseit kiki önnön magának tulajdonítsa — ne hogy tehát az valakit érjen, inti még egyszer, és utoljára a’ balgátokat az illendőség megtartására, mert ők úgy mondá nincsenek itt azért, hogy Aristarchusokat csináljanak, és olly kifejezésekkel éljenek, mellyek miveit szájokba nem illenek és mellyek, ha valakire valósulnak büntetést érdemlenek. Nekie, mint a’ Királyi Tábla Elölülőjének más tekintetben is különösen szivén fekszik az általa szeretett ifiuságnak ügye, — ennek nagyobb része a* juratusi összeköttetésben még egyszer kezére gondoskodására kerülend, és forrón óhajtja, hogy erkölcsi és gondolkodási tisztaságában ’s ártatlanságában kerüljön oda — azért most még gyengébb ’sszelídebb módhoz nyúlván, kéri a’ Karokat és Rendeket, hogy mentsék meg az ifiuságot, kiket ők személyesen leg jobban ösmérnek, 's kik kezeikre vannak bízva, a’ jövendő talán szomorú következésektől; adják tisztán át a’ hazának a’ Nemzet kin csét, adják őket szüleiknek akkép vissza, miképen azokat átvették. Egyébiránt tellyesen reményű, hogy ebbéli jó szándékból eredeti intéseit, s tanácsait azifiuság maga hasznára forditandja, és magát, úgy, mint az előtt illedelmesen viselendi, sőt azokat, kik illy illetlen viseletűk által a' nemes magyar ifjúságra itthon és a’ külföldön is homályt húzhatnának, maga között meg sem szenvedendi — mi végből is kéri a’ Karokat és RR. hogy abbéli jó szándékát ők is elősegíteni méltóztassanak. Ekkoron a' RR. Küldöttsége a’ FŐ RR-töl megérkezvén jelenté, hogy a’ Nádor Ő Császári K. Fő Herczegsége az országos sérelmek és kivánatok öszveszedésében munkálódo Fő Rendi Tábla tagjait külön Küldöttség állal fogja a’RR-kel tudatni. Kevés idő vártatva általjövén Sztánkovich János Gvőii Püspöknek szónoklata alatt a’ már fentebben is nevezett Küldöttség, meghozta a’Fő Rendi Táblától O Császári K. Fő Herczegsége a’ Nádor által kijelelt tagok névjegyzékét, mellyet is a’ Küldöttségnek eltávozása után Az Elölülő a’ Nádori Itélömester által e’ következendő sorral: Báró Eötvös Ignátz Tárnok Mester, Lonovich Jósef Csanádi Püspök, Báró Mednyánszky Alajos Ny itrai, Gróf Nádasdy Leopold Komáromi, Marich Dávid Tornai, Gyürky Pál Krassoi Főispányok, Gróf Károlyi Lajos, Gróf Zay Károly, Gróf DesseöíTy Aurél, Gróf Batthányi Lajos és Markovich András Horvátország Követe felolvastatván a’ névjegyzéket’s miután azt a’ szokott rend szerint a’ kerületi Elölülők szinte köz leiratra bocsáttatni kérték volna, abban Az Elölülő megegyezve, minthogy a' tanácskozásoknak más tárgya nem volt, az az napi Ülést eloszlatta.
