1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. országos ülés
II. Országos Ülés. — Junius 6-kán. 17 A’Kendek ennek utána tulajdon tereniökbe öszvejövéu—Elölülőjük a’ Nádor ítélő Mester által a’ kegy. Kir. Előadásokat ujjabban kihirdettetvén, Abauji Követ Bárczay Mihály, és Posouv Vármegye Követe Bittó Benjámin, mint ekkori kerületi Elölülők—azoknak kinyomtattatásokat, és a’kerületi tanácskozásra való bocsájtásokat kikérvén — miután abba az Előlülő megegyezett volna, az Ülést eloszlatta. III. ORSZÁGOS ÜLÉS. Junius 17én 1839. Gróf Ráday Gedeon Pest Megye Követe eránti Izenet, — A’ Kir. Városok, ns. Káptalanok egyes szavazatja — a' Kir. városbelieknek a’ kerületi Elnökség, Jegyző és Napló Birálóságokba való részesítések feletti értekezések. Az Ülés megnyitásával Soprony Vgye Követe Hőgyészy Pál, és Sáros Vgye Követe Pillér László, mint időközi kerületi Elölülők bemutatták: lször Gróf Ráday Gedeon Pest Vgyei Követnek képviselői tiszte teljesítésétől királyi Rendelettel lett elzárása tárgyában készült izenetet és felirási javallatot. — 2szor Tolna, Közép-Szolnok és Kraszna Vgyék meg nem jelenése végett Ö Cs. Kir. Fő Ilerczegsége a’ Nádorhoz való izenetet. — 3szor A’ Fő Rendi Táblán való napló eránti izenetet, mellvek is az országos Irományok között 3-dik a) b) úgy 4 dik és 5-dik számok alatt találtatnak, jelentvén ez alkalommal, hogy több tárgyakba is, nevezetesen a’ kerületi és országos napló, — az 1836-dik 21-dik Törvény-Czikkely rendeletének végrehajtása, — az Országgyűlési Újság, — és egyedül magyar nyelven teendő felirások eránti izenetek is már elkészíttettek légyen, mellyek azonban még hitelesítve nem lévén ez úttal által nem adathatnak; — mellyeknek vételével a* Elölülőnek »Az Előlülő: Mielőtt a’ benyújtott kerületi javallatok országos tanácskozás alá vétetnének, v»ll»la»’Kir El6-_ •'O r ' * f 9 ' adások előlege« a’ kegyelmes Kir. Előadásoknak következésében kötelesnek érezé magát, nézeteit előterjeszteni, felvétele eránt. Hazánk Törvényei kiszabták azon módot és rendet, melly szerint az országos tanácskozásoknak folyniok kell: az elsőséget e’ részben a’ kegyelmes Kir. Előadásoknak adván. Az 1791-dik 13-dik t. Czikkely sokkal világosabb, mintsem azt bővebben fejtegetni kellene, ide tartozó szavai ezek: „ut autem pertractatis debite Propositionibus Regiis, cuncta justa gravamina universorum Statuum et Ordinum Regni, in qualibet Diaeta effective et inomisse tollantur, Legesque in singula Diaeta condendae exacte effectuentur et effectuari procurentur, Majestas Regia futuris etiam quibusvis temporibus, vi muneris sui Regii curatura est.“ Az 1723: 7-dik T. Czikkely igy szóll: „Acceptisque per Caucellariam Regio-Huugaricam benignis Regiis Propositionibus, et juxta Art. 25. Uladislai Regis Decreti 2. privatorum quibusvis negotiis praetermissis, de publicis cum moderamine, et gravitate, ac sub silentio tractare et deliberare“ az amabban felhivott Ulászló 2-dik Decretumának 25-dik Czikkelye ezt tartja: „Majestas sua, convocatis primum Dominis Praelatis et Baronibus, ceterisque Consiliariis suis, singulis diebus ad locum, ubi Majestas sua voluerit, cuique ipsorum juxta honoris et dignitatis, ac status condecentiam locum honorificum deputando, semotis ceteris quibuscunque tractatibus, ante omnia causas et rationes, et necessitates suas, et Regni, propter quas ipsam Diaetam. Geri instituit, eisdem Dominis Praelatis et Baronibus, Consiliariisque suae Majestatis proponat.“ §. 4. „Quibus intellectis, ipsi quoque omissis quibuslibet privatis eorum rebus, et negotiis, solummodo de his negotiis, quae coram eisdem proponentur, cum moderamine, et gravitate, sub silentio tractent, deliberent et concludant.“ — Ez a’ Királyi Előadásoknak felvételére nézve a’ normalis rendelete Törvényiuknek, melly ha nem létezne is, a’ mostani Kir. Előadások belső érdekekre nézve ezen elsőbbséget megérdemlenék: lször is katonát kér Ő Felsége az 1715: 8-dik T. Czikkely idejétől fogva az Ország külső és belső bátorságának fentartására törvényesen kiszabott eszközt, és atyai szivéhez méltó okát adja kérésének; hajlandó ugyanis a’ békére, és azt a’ bátorság ezen szükséges eszközével leginkább azért kívánja fentartani, hogy szivének vágyát a’ köz boldogság virágoztatásában szakadatlanul követhesse. Azon kívül az 1830: 7-dik T. Czikkelyben köz hitet mondott a’ Törvényhozás, hogy az akkor állított katonákat 10 évek lefolyta után haza ereszti, mellyet betölteni az idő megjöttével szent kötelesség. De eddigelé is megfelelt a’ Nemzet Fejedelme ezen törvényes felszólításának, ugyanis a’ Kir. Előadásoknak ezen 1-ső pontja, be lévén a’kegyelmes Kir. meghívó Levélbe foglalva, nincsen egy Törvényhatóság is, melly a’ közre tudott utasítások szerint Jegyzi5 Könyv l. Darab. 5
