1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 2. országos ülés
V az Ország Prímásától által vett Ítélő Mestere által gyakrabbi öröm felkiáltások között felolvastatta, mellyek is az Országgyűlési Irományok között II. szám alatt találtatnak. Ennek \tgeztével az országos Rendeket ekkép üdvözlé: 16 II. Országos Ülés. — Junius' 6-kán. Nagy Méltóságú Fő Rendek, és Tettes Karok és Rendek! Excelsi Proceres, ac Inclyti Status et Ordines! A’ Királyi felszólító Beszéd, mellyet a’ felséges Thron körül seregelve hallottunk — úgy a' most közzé tett Királyi Előadások is ugyan annyi tanulságul szolgálnak Atyai kegyelmének, mellyel Ö Szentséges Felsége a’ Magyar Nemzet eránt viseltetik. — Minden a’ mire legkegyelmessebb Fejedelmünk intet, minden a mit kíván, egyedül csak az Ország közszükségeit, és a’ köz jó előmozdítását tárgyazzák. — A katona segedelmet a’ törvény rendelésénél fogva a’ külső és belső bátorság megkívánja, mint első szükségeit a’ polgári társaságnak — de kívánja ezt a’ köz hitel fentartása is, hogy elégtétessen a’ feltételi esztendőknek, melly'alatt az utóbbi újjonczok állitattak. — A’ katona élelemmel és szállással való ellátása dolga — mellynek megvizsgálása és jobb elrendelésének előterjesztése a’ legujjabb Törvény által kirendelt különös Küldöttségre, melly már tisztébe eljárt bízatván az adózó, és így a’ legszámossabb nép osztályának, könuyebbitésére czéloz. — A’ harmadik hasonlóan nem kevesebbé Ö Cs. Kir. Felségének mint az Ország Iakosiuak köz kívánsága, hogy Hazánkba a’ kereskedésnek fő eszköze — Európának ugyan legnagyobb, de a’ hajókázásnak legtöbb akadályokat tévő Duna folyama — a’ rendezés által akadályaitól szabaditassék meg, és így az Ország köz boldogságához annyira tartozó kereskedés mind inkább virágzóvá tétessék; az Országban létező többi folyamak is czélszerüen rendezgessenek. — Mellyek minthogy így vannak méltán várhatja tölünk O Felsége, hogy ezen királyi Előterjesztéseit hallasztás nélkül tanácskozásba veendjük. — Tessék ezen leginagassabb várakozásnak a’ nagy Méltóságú Fő Rendeknek és Tettes Karoknak és Rendeknek mentöl jobban megfelelni — Tessék tanácskozásaikat ősi alkotmányunknak ösvényén a’ drága időhez is szabni, ’s engeinet, ki minden törvényes és igazságos kívánságaikhoz egész valómmal hajolok bizodalmokba továbbá is részesíteni. Alloquium Regium, quod augusto Solio circumfusi excepimus, — Regiae item Propositiones nunc publici juris factae — totidem nova documenta praebent paternae benignitatis, qua Sua Majestas Sacratissima Gentem hungaram complectitur. — Quidquid Rex noster clementissimus monuit; quidquid postulat id nonnisi publicam Regni necessitatem, et communis utilitatis incrementum respicit. — Subsidium in milite, legis alioquin de praescripto, securitati externae ac internae debetur, quae prima sunt civilis societatis requisita; sed debetur etiam fidei publicae solvendae, ad explendam quippe conditionem annorum, sub qua Tyrones postremum statuti sunt. — Res alimentis et hospitio providendi militem, — quocirca peculiari Deputationi, per novissimam legem nominatae, jamque provincia sua defunctae, negotium perquirendae ac proponendae melioris coordinationis delatum erat, — alleviamina contribuentis plebis, proinde numerosissimae accolarum classis pro scopo habet. — Tertium perinde Suae Maiestatis Sacratissimae non minus, quam commune omnium Regnicolarum est desiderium, ut quippe praecipuum in patria nostra Commercii vehiculum, quod est fluvius, amplissimus licet per Europam plurima tamen navigationi impedimenta ponens Danubius, incommodis per regulationem Liberetur, atque ita, ad communem prosperitatem tantopere pertinens Regni Commercium, amplius efflorescat; aliique etiam in Regno existentes fluvii accomode regulentur.— Quae cum ita sint, merito profecto a nobis exspectat Sua Majestas Sacratissima, ut Propositionibus his Regiis pertractandis alacriter nos accingamus. Velint igitur Excelsi Proceres, ac Inclyti Status et Ordines altissimae huic exspectationi quam optime respondere; velint opinionibus in tramite avitae Constitutionis conciliandis, pro temporis etiam pretiosi ratione, studere, — meque, in legalia et justa quaevis Eorumdem vot{i, toto animo semper propensum, sua porro prosequi fiducia. Melly szivreható Beszédből eredelt öröm zaj lassan lecsendesedvén, az Ország Herczegi Primása, az Ország Rendei nevében a’ Nádor Ö Cs. Kir. Fő Herczegségének a’ Haza eráuti magas érdemeit, és már ezen Országgyűlés kezdetén a’ Nemzet eránt mutatott jovoltait magasztalva, Nekie rövideden mind ezekért hálát monda. Végre a’ Karok és Rendek Elölülője Ö Cs. Kir. Fő Herezegségétől a’ Nádartól egész alázattal a’ Kegy. Kir. Előadásoknak a' Rendek Tábláján leendő ujabbi kihirdettetések végett kikérvén, azoknak — úgy a’ mai napon tartott Beszédekpek is kinyomtatását kegyessen elrendeltetni kérte. Mibe O Cs. Kir. Fő Ilerczegsége részéről megegyezvén, egyszersmind az elegyes Ülést is öröm nyilványitások között eloszlatta. — ii
