1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 10. országos ülés
X. Országos I Us. — Jitlivs I •kén. Sr.óllás sz&bad»11$ úr$\ ttbau. 1 10 Győr Vármegye Követe (Szüls Antal) így nj ilatkozott: egy alkotmányos Országban a' Nemzet függetlenségének lényeges feltétele lévén a’ szúllás törvényes szabadsága, ezt Küldői is szentül "s sérlhetetleniil fentartani, és éppen azért, a’ mi ezt veszélyezteti a-' féktelenséget, és korlátlanságot zabolázni kívánják, mire nézve a’ liátravonalt világos törvényekkel kijelenteni szükséges volna — azonban Küldői mind a felségsértésről, mind a’ bívtelenségről szálló törvényeket homályosoknak, határozatlanoknak lenni látják, mert ha az 1723: 12dik türv. czik. ódik §sát tekintjük , mell}' így száll : „si qui demum praeter supra scriptos casus adhuc alii notorii dicendi essent, „tales pro ratione facti ad poenam delicto conformem pro reductis declarantur“ világos, hogy az esetek mind határozatlanok, mind a’ büntetések a’ Birónak önkényére hagyattak, ’s ezért azt kívánnák, hogy mivel törvényeink a’ vétségek minémüségéhez nem alkalmazottak, ezen vétségek esetei és fokonkénti minémüségci világos törvények által külömböztessenek meg, az eseteket mérendő büntetés is illető arányban határoztasson el— a' megboszulásnál a’ nyilvánosság, és azon rendszer használtasson, a’mi más büntető pereknél használtatni szokott; mihez képest szükségkép megállapítani kellene azt is, hogy a’ kissebb vétségeknél azok a’ megyei Törvényszék ítélete alá essenek, valamint azt is, hogy a’ Gyűlésekben kiejtett kijelentésekért, ha ott tüstént ellene véd nem rendeltetik, többé onnét kimernél» felelet terhe alá vonni senkit ne lehessen, ne hogy örökké rettegni kelljen attól, hogy még idővel azért feleletre is vonattasson. A’ mi a’ fő Törvényszéknek felelőségre leendő vonatását illeti, minthogy Küldői ezt függetlennek esmérik, azért is; de a’ felhozott törvény czikkelynél fogva is felelőségre vonni nem kívánhatja— hogy a‘ megitélteknek büntetése elengedése a’ kegyelem útján eszközöltessen, azt is szívéből óhajtja, ‘s azért az Izenctet nem pártolja. Szeréin Vármegye Követe (Poszáretz ’SigmondA tárgyaltatás alatt lévő Izenctet nem pártolja, 's ellene szavaz azért, mert a’ bívtelenségről szollá mostani törvényeket homályosoknak tartja’s azokat ujjonnan alkotandó világos törvény által határozattabbakká kívánja Küldői részéről tétetni. Verőcze Varmegye Követe (Janhovits Lászlót) a’ szabad szállási, és szabad levelezési jogot elegendően biztosítva lenni nem látván, azoknak tekintetéből jövendőre biztosítást szerezni, a’ múltakat pedig orvosolni kívánja; minél fogva a’ héfogattatottaknak szabadon bocsájtásokat, a per alatt lévőknek pedig azok alóli felmentésüket sürgeti, ’s a’ szerént az Izenet módosítására szavaz. Zaránd Vármegye Követe (/{. Bornemisza Ignácz): most mindjárt illy törvény alkottatását nem kívánja ugyan; jövendőre azonban azt, hogy hol kezdődik a licentia, kijelentetni óhajtja, s ez úttal az Izenetet pártolja. Baranya Vármegye Követe (Majláth György): a’ szállás törvényes szabadságát, mintegy alkotmányos Ország függetlenségének lényeges feltételét ő is pártolja, de a’ szabadságot, mint amannak ellenkezőjét nem — ’s egy úttal kinyilatkoztatá, hogy a’ törvén)hozásnak azon jussát, hogy a’ Bíróságot hozott ítéleteiért kérdőre vonhassa, el nem esméri, s annál fogva az izenet ellen szavaz. Kraszua Vármegye Követe (ß. Bánfy László): örömmel szállal fel a’ Kendek közti első megjelenésekor aJ szóllas szabadsága tárgyában, s azt azon barátsági öszveköttetésnél fogva, melly B. Vesselényi Miklós, s szólló közt ifjúkora olta szüntelen mind ez ideig létez , senki nálánál nag)obb készséggel nem teli) esítendi — eggyos részleteibe a’ tanácskozás alatt lévő Izenetnek nem ereszkedik, hanem azt merőbe pártolja. A Királyi Tábláról a’ tanácskozásban való részvételének kezdetén mindjárt szultáni nem kíván ; hanem miket Szepes Vármegye Követétől hallott azok közül arra, hogy a’ szállás szabadságából lassan lassan messzebb terjedve, szomorú következéseket várhatni — megjegyzé, hogy éppen megfordítva az önkényes büntetéseknek lehetnek káros következései — azonban tartani egyikétől sem kell. Turopolyai Gróf Jozipovich Antal: Bövideden új törvényt alkottatni kívánt. Posega Vármegye Követe (Farkas Sándor) a’ szóban forgó törvényeknek, mint homályosoknak felvilágosítására sürgetvén, az Izenetet nem pártolá. Szeged Városa Követe (S-sßÄer.l/ital): tegnapi napon vett utasítása folytában az Izenetet pártolj;1. Borsodi Követ (fPalóczy László') így szállott: Miután a’ dolog végső kifejlődéséhez közelgőt a tárgy pedig igen fontos, miután továbbá látja mára’ szálló azt, hogy Küldőinek azon utasíttása, melly szerint a’ főbb ítélőszékeknek az öszves törvényhozás által feleletre leendő vonatásukat szorgalmazni parancsolták — a’ többség által nem pártoltatik — Megyéjének szavazatát a’ kerületi Izenetre adja, ‘s kinyilatkoztatja teli) es világosság okáért azt is, hogy Küldői is akarják ugyan azt, hogy a szóllás szabadságának biztosításáról, és az eliez tartozó körülményekről törvény alkottassák, de mivel utasításuk szavai szerint híjában való dolog addig uj töményeket hozni, míg a’ fenálló törvényeken ejtett sérelmek nem orvosoltatnak, elébb azon sérelmeket teljesen orvosoltatni, ’s a’ Nemzetet tökéletesen biztosítatni kívánják— ennek mrgtörténéséx el, majd a szólló is előfogván terjeszteni azt, hogy az alkotandó törvényre nézve Küldőinek akaratjuk miben határozódik? egyébiránt azt monda ma itt Szepes Vármegyének Követje, hogy az elfogatott ifjak, és a’ B. Vesselényi Miklós dolgában egy Vármegye (már pedig ez, minthogy a’
