1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 10. országos ülés
X Országos Ülés. — JuUug Uun , S39. szóló említette meg ai esetet, Borsod VármeirTM utánna , hogy hallatlan eset, hogy egyes Várme«- \ • • ^ **. lra *' lábiára, ’s azt vetette felelet nélkül nem hagyhatván, azt ff feli a’' Szene! Táb,ára ’ e2t a’ “óló mányos rendszertink lelke szerént, egyik VarmewrenoL- U ei Jetnek, hogy miután alkot- honnét ereó Szepes ÄfcjÄS'““'’l'«1“"“ W«.» vaLmel'y teáét BorsodIV 4, megyén*, Tör.énrho,és .MuÄT^aTÄ/?'* „oa,=sb.ne» ,',*\*6uu0n> M,eLgy < 2£z;z =/■ rsy 7“ “ílelet miért san tarts, meg; ’s c2 köt igazgatási (publica administratio) tér-y ?°'T' Vármegyének, az 1790/1: i4dik törv. czikkely szerint is sértetlen "í r 11 oJelni minden jussában - sőt egyenes kötelességében is áll - továbbá Borsod Vármegyffart“*' lyi Táblának irt, körlevelei által az országbeli minden Megyének megírván de’ö Fe 1 * is alázatosan feljelentvén - sem a több Megyék, sem még Ö Felsége is - a’ ki Z premus Jus„t,«„us, ögymint Szepes Vármegye Kö.etje mos. cselekszi.L Borsod Vármegyének említett lépését- nem rostálták^ _ Végre att i, említi ma itt Stepes Vármegyei Kö,e,' hogy a szabadabb beszednek.« . Kormány kötele, szorosabb korlátok között tartan? mer. . ' .Italok szabadabban mondott beszed meg esztendő mule, is holmi leadásokat, 's kedretlfu köve kezeseke húz gyakran mag, u,au ennek tet.legi eseté, a’ szélé hazánkban nem tudja, de akar honnet vette abbé . feleimet a Stepes Vármegyei Követ, bizonyos lehet benne - 's hl tisztelt Szepes Varmegye hoz birodalmaiéi nyert követi díszes pályájának megfutásáral - Bér,be - haza menend - b.ztosan megmondhatja a’ kormánybeli Uraknak, hogy mé* u*y az *gyes polgárok , — mint a Nemzetek csak beszélnek, ’s csak panaszosodnak, semmi rofztdl tartan, nem lehet _ de ha már beszelni, s panaszkodni se tudnak vagy akarnak - akkor baj. tol lehet tartani — ezen utolsó stadiumtél azonban Magyarországon még igen nagyon távol «»*• vagyunk, ° OJ *»S tarjában Elölülő jelentette, hogy ha talán hasonló véleményben mások is volnának, a’ dolog természetével egyezőnek találja, hogy azok szavát, kik az Izenethez még többet is kivannak tenni miután kissebbségbe maradnak azokhoz fogja számítani, kik az Izenetre szavaznak, különben az előfordult vissza felelésre azon észrevételt tette, hogy a’ Szepesi Követ nem kívánta Borsod Megyét dorgálni, hanem tettét csak úgy adta elő, mint történetet. Bereghí Követ (Lomjai LászlóJ kijelenté, hogy előbbi beszédét, ’s abban kijelentett szavazatát a’ Nunciumra kivánja értetni. Szepes Vármegyei Követ (Zsedényi Eduard): Borsod Követének felelni kéntelen, kinek Küldőiben a’ Királyi Tábla nagy érdemű Levelezőit, Képviselőjében pedig az általa említett levélnek érdemes szerkesztőjét tisztelni szerencséje vagyon. A’KK. és Rendekre bátran hivatkozik, hogy a’ szóló Borsod Megyét sem oktatni, sem feddni nem akarta, de azon levélről, mint egy factumról beszélvén, Borsod Megye Követjétől méltán megkívánhatja, hogy a’ szólónak azon jussát tisztelje, mellyel Borsod factumát e’ teremben említvén, ahoz tellyes akaratja szerint szólhat. A’ mi a’ szólónak Bécsbe adott utasítását illeti, igen csudálkozik a’ szóló Követ hogy midőn Borsod Megye lelkes Követjét legfőbb azért ide küldötte, hogy Küldőinek forró kivánatit Ö Felsége elejbe terjessze — azon Megye, vagy annak Követje e’ tekintetben a’ szólló Követre szorult, ki Borsod KÖvetjének helyét e kötelessége teljesítésében mindenkor bé nem töltheti. Jelen nem lévők részéről (Posta Ferencz) a’ kerületi Izenetre szavaz, ’s mind a’ mellett törvény czikkelyt is alkottatni kiván. Az Elölülő. Világos többséget az Izenet maradáséra kimondván, s annak részenkénti taglalását holnapra halasztván, az Ülést eloszlatta. h Jegyző Korty* /. Darab. 36 I w
