1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 10. országos ülés

.T. Omágos ŰUt — Juliiké,, ‘ n9

„.póIyíMn klnyilatkoMatj., hogy illiti» ocm rendes, nem jól idérett, 's hei fielen, v.llyon erén a hütelenseg peret megérdemli e: 3

Az Elölülő—ezen szóra „önkény“ azt legyezte mrv linac ann.i íz» • . i

. ... T J •• J nif £' ll0gy annak két értelem tulajdonítani*,

van egy prudens arbitrium Judicis, mellynel egyebet a’ Szepesi Követ sem érthetett

Honth Vármegye Követe (Luka Sándor) : A’ szólás szabadságának elhunytéval az alkotmány lényeges alapjának is dóim kell, ’s azért még a’ szólás süabadságáfi ejtett'sérelem orvosolva nem lesz, addig tovább menni nem lehet, ’s nem is akar. A’ féktelenséget ugyan nem pártolj«, de mind a’ mellett uj Törvényt most alkottatni nem kivan, mert az által a szólás szabadságán ejtett nagy sérelem gyengítve volna; minélfogva ezúttal egészen a’Nunciumra szavaz. °

Krassó Vármegye Követe (AYm Andrái) : Félre értetvén beszédje, mintha azt állította volna, hogy a Vármegyék Törvényszékei nem ennének függetlenek, erre nézve fesvílágosításképen eltöterjeszti, mikép ezt erősíteni esze ágába sem jutott; hanem a' municipalitást, úgy mint az alkotmány egyik fő oszlopját tekintvén, miután a’ municipalitásnak egyik fő tulajdona az, hogy a’ külön Törvényhatóságok szabad voksokkal, maguk keblükből választott Tagok által vesznek részt a’ Status három fo — t. i. a törvényhozói, végrehajtói, és birói hatalmakban, éppen ezen municipalitásból kiindulva, a’fentebbi egynéhány szóval azt akará kijelenteni, miképeu az ő logicajavai ószve nem fér egészlen, hogy az ollyan tagok, kik egyébiránt a’ végrehajtó hatalomnak is törvényes eszközei — noha ezen minémüségöket a’ birói asztalhoz nem viszik, Ítéletet hozzanak a’ végrehajtó hatalmon által elkövetett sértések felett. ,

Az Elölüiö kinyilatkoztatta hogy az erdemes Követnek ezen felvilágosítása után általa e tárgyban telt elöbbeni észrevétele magában megszűnik.

Toroutál Vármegye Követe (Uertelendy Miksa)'. Figyelmezve arra, hogy sok mondatott a’ szóllás szabadsága tárgyában a’ tegnapi és mái illésekben, de még több a’ múlt Országgyűlésén, és kimeritoleg a’ felolvasott kerületi Izenetben, kéntelen rnegvaliani, hogy sem ujjat, annál kevesebbé nyomosabbat mondani nem képes — légyen azonban nékie is kötelességénél fogva küldői e’ tárgybani érzelmeit előterjeszteni szabad. —A’ szóllás törvényes szabadságát védeni szinte polgári és pedig szoros köteleségnek esmeri, mert nem képzelhet alkotmányos szabad képviselői rendszert szóllás szabadság nélkül — küldői is azt, hogy mindenki az Ország vagy Megye Gyűlésein bár hónán eredő aggodalmát, sőt a társas életben is Írásban, vagy szóval a’ törvény korlátit túl nem hágva szabadon előadhassa, továbbá is sérthetlen fentartani kívánják.Aggó. siáiiásSiaUddalom lepte tehát a’szóllás szabadságán közben jött szomorú esetek miatt, küldői keblét, és>"‘- tftrs>alí»npedig méltán, mert ott, a’ hol zsarnok vagy önkény uralkodik, a’ polgár abban születve, azt meg szokva jobbat nem ösmérve, azt eltúrni kéntelen, mert ebben áll hazája intézete — de a’ hol a’ polgár, alkotmány, és törvényes Fejedelem véd szárnyai alatt létez, és ollykor a’ törvény eltérésén aggódva, hazája eránti buzgóságának mértéket nem adhatván talán túlzó kifejezésekre fakad, akkor a’ bíróság nyilványos törvény nem létében, reája mindjárt az legirtóztatóbb iteletet kimondja — ez valóban az aggodalommal telt szíveket kínos érzésekre gerjesztheti — azért az illyen önkényes Ítéletek minden következései megszüntetését, a'mint e’ részben az Izenet tartja, a' szólló is óhajtja —Küldői azonban a’ múltra nézve, azt, hogy a’ birák feleletre vonassanak ez úttal kötelességében nem tették, mert erossen hiszik, hogy egy alkotmányos Országban az igazság kiszolgáltatásának a birói függetlenség leg bíztossabb alapja — azért a múlt esetekre nézve a' Fejedelem igazság szeretetéhez és atyai szivéhez járulni meghagyták, és nem is kételkednek, hogy igazság szerető Fejedelmünk, a’ ki országlása kezdetén azt nyilatkoztatá az Ország Rendelnek, hogy dicső emlékezetű Atyának, a’ ki éltében azon jel szavakat magának ki tüze, hogy az igazság az Országoknak alapja, nyomdokit követni akarja, ezen súlyos panaszunkat atyai lag orvosolni, és a’szenvedő polgártársaink szabadon bocsájtatásával aggodalmunkat megszüntetni, és ekképen azon kellemes köteléket, úgymint a Fejedelem ’s hív népei kölcsönös bizodalmát és szeretetét, a’ melly nélkül boldogság nem létez, örök időre megerősíteni fog;a^ hogy pedig jövendőre ezen kétes helyzetből polgár társainkat kiemeljük, és a biróságuak on kényes ítéletre alkalom ne adassék — kívánják küldői, hogy a szóllás szabadság mik«.peui t r vényes gyakorlata, úgy szinte a' felségsértési és haza árúlási bún esetek, minden hozzá tartózó körülményekkel, nyilványos és elhatározott törvény által kijeleltessenek — mert csak úgy lészen a’ szóllás törvényes szabadság és a’ haza polgárjai állása biztosítva ba pedig ezen s^.án dékot a’ KK. és RR. a’jelen izenetben kijelenteni nem akarnak, azt óhajtaná, hogy legalább, mint a’ mái országos Ülés határozatának az mondassák ki, hogy a KK. és RR. még ezen az Or 6zág Gyűlésén a’fentebb érintett esetek eránt ny ilvános, elhatározott i örvényt múlhatatlanul alkotni kivannak.

Hajdú Város Követe (Fogthüt, Játtos'): nyilvánitá, hogy egyik volt a’ Hajdú Kerület is azon Törvényhatóságok közül, kik az elkövetett sérelmek felőli panaszaikat felterjesztetteK, ’s minthogy ez ideig az siker nélkül maradván, orvoslás nem szereztettett az Izenetet most úgy, a TMln áll, pártolja — jövendőre azonba, hogy világositás szereztessen, ’s félre nem magyarázható értelmű Törvény alkottattasson küldői részéről kívánja. #