1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 10. országos ülés
138 SiólIásSzabadsig tárgyában. Tornai Követ (Bétrczay JósefJ : Küldői ebbéli sérelmekre lett Felírásukra nyugtató választ nem kapván, most is azokat sérelemnek tartják — ’s az általa felhívott Törvények ellenére használt bírói eljárást, ’s hozott Ítéleteket törvényteleneknek tartván, az Izenetre szavaz. Bars Követe (Amltró Antal'): Az egész országban a’ szólás szabadság törvényes gyakorlásában, egy Várn egye sem szenvedett olly veszteséget, mint Bars Vármegye, mert ezt ama szerencsétlenség érte, hogy a’ köz-ügynek i3. személlyel áldozni kéntetett; mert köréből ugyan annyi tag egy részint hivtelenségí, egy részint becstelenségi perbe idéztetett, 's megdorgálta tott. Ha az okát keresi miért történt ez ? nem talál mást, minthogy a' Kormánynak a’ felségsértés bűnével vádolt ifjak elfogatásánál tett Rendeletet, és a’ Fő Törvényszékek ügyeikben való eljárását alkotmányos törvényekkel meg nem tudta egyeztetni- — Minden Monarchicus Statusnak a’ természete három legfőbb hatalmat kíván, a’ törvényhozási, végrehajtói, és a' birói hatalmat; ezek közt hogy a’ Status boldog legyen, legtökéletesebb egy ararjyuságnak létezni kell, és egy közép erő kivánatik, a’ melly mindnyájokat öszvehangzásban tartsa, ezen közép erő nem más, mint Törvény lehet, mert valóban vége lenne ott minden szabadságnak, vége minden alkotmányos állásnak, a’ hol a’ végrehajtó hatalom a’ Biróét, a’ Biró a’ Törvényhozásnak, ez pedig mind a’ kettejeknek jogait gyakorolhatja, vagy csak máskép gyakorolja, mint azt a’ Törvény rendeli. — A’ szólás szabadság ügyében tegnap, és ma itt annyi mondatott, hogy annak ismétlésével nem akarja untatni a' Rendeket: azt hallotta itt a’ többi közt említeni, hogy a’ Bíróságnak függetlennek kell lenni, igen is függetlennek kell lenni mind a’ végrehajtó hatalomtól, mind a’ köz-véleménytöl ; rendeli ezt Ulászlónak 1 D. io. Törvény Czikkelye is, nem lehet azonban független a’ Törvénytől, mert ennek mind a’ három hatalom alája van vetve. Küldői részéről a’ többi közt legnagyobb aggodalmat abban lát, hogy a’ Fő Törvényszékek a’ Báró Vcsselényí ügyében olly elvet fejtettek ki, mintha az, a' ki a’ Kormány tettei ellen szól a’ Status ellen magát felemelne ‘ ez az, a mit egy alkotmányos Nemzet intézetével nem lehet megegyez, tetni, és e’ részben látja, hogy a’ Törvényhozás hatalomnak az J 790/1 : 12 Törvény Czikkely magyarázata alá valamint a’ Törvények, úgy az Ítéletek is tartozhatnak. — Igaz ugyan az is, hogy Törvényeinkben vannak esetek, mellyekben a’ Bírót felelet terhe alá lehet vonni, bizonyitja ezt Mátyás Iliik D. 14. Szt. László és Kálmán több Czikkelyei— azonban Küldői kivánságát egésszen az Izenetben kifejezve látván, azt az egész kiterjedésben pártolja, de azt sem ellenzi, hogy ha egyszer a' szólási szabadság biztosítva, a’ sérelmek orvosolva lesznek, úgy uj kimerítőbb Törvény alkottassák. flgotsa Vármegye Követe (/?. Perényi Lajos') : tegnapi napon utasítása kijelentésével képviselői kötelességének tett eleget, félve azonban, ne hogy lelkes küldői utasításukban kifejtett szándékának más irány tulajdonitasson félve attól, ne hogy azon részes társulathoz számitassou kijelentése, melly kegyelem utján, ’s nem Törvény által kívánná a' szőnyegen lévő sérelmeket orvosolni, jól tudván azt, hogy Küldői a’ világos és alkalmas Törvényekben, nem pedig ezeket elmellőzve, egyedül a’kegyelemben helyezik az alkotvány biztosítását, mert igy megszűnik az alkotvány, *s az alkotvány helyett absolutismus jön létre, — ha kijelentése többséget nem nyerne, a’ mennyiben ahoz az Izenet áll legközelébb, szavazatát az Izenethez kapcsolja. — Szepes Vármegye érdemes Követe az önkényről védöleg szólva, maga is azt állítja; hogy nem tartja az önkényt jónak, de az még is sokszor el nem kerülhető — van szerencséje kérdeni érdemes követ úrtól, hegy lehet lelkesen azt védeni, minek rosszaságáról valaki meg van győződve továbbá hogy Codex criminalisunk hijánya mellett lehetetlen biráinknak, az Önkényt nélkülözni. Hogy Codex criminalisunk nincs, hibája Országlásunknak, de az e a következés, hogy egy hibát mással, az az: önkénnyel kell e’ tetézni ? nem pedig azon igyekezni, hogy a’ hiba Törvény által orvosoltasson. De egyébiránt Törvénykönyvünk tele van büntetési egyes esetekkel az a fö baja, hogy rendszeresen öszve alkotva nincsen — igyekezzenek biraink a büntetendő vétkeket a’ fenálló Törvényekhez alkalmazni, nem pedig uj Törvényeket alkotni ; egyébiránt azt semmiféle Status gazdasági tárban sem alkotvanyos Orszaglatban nem halla, nem olvasa az Önkénynek hatás-kört engedni — ez csak ott létezhet, hol a’ Nemzet léte, boldogsága, a tökéletes absolutismussal ellátott Despoták markában vagyon, ’s kedélyétől függ — hol az Önkényes Ukázok, vagy Fermánok szolgálnak Törvény gyanánt. — Jász Kun Kerület Követe nem akarja, nem tudja az uralkodó Felséget a’ Kormánytól megkülönböztetni,’s állításának erősségéül hivatkozik a’ Hármas Könyv. Ilik Része 3ikCzímjére, azon okoskodással, hogy az uralkodónál lévén a Törvényhozás, az teszi a’ Kormány is —de emlékezteti arra, hogy a Törvényekre ne egy oldalulag hivatkozzon , ’s olvassa meg ugyan azon Törvény 3ik §-sát, mellyben világosán mondatik, quod Princeps proprio motu, et absolute Constitutiones facere non potest, sed accersito, interrogatoque populo ’s a' t. e’ szerint az érdemes Követ logicája szerint, minthogy a Törvényhozástól veszi a’ Kormányt, a'következne, hogy a’menyiben ezen teremben tariácskozólag öszvegyülekeztek, mind Törvény hozók vágynak — állítása szerint Kormánynak is kelletik lenni de azt kérdi végtére ha az érdemes Követnek, mint a’ Kormány egy tagjának, midőn most ün* X Országos l lés — Julius 4kén. 11
