1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 10. országos ülés
137 j“U<í m!nt '5 mis ‘“itó - "»«« minden Uniti nélkül;f.lUudt a nép, mid«. u,i. elkergetve,,. A peresetek meghüntettettek, - tehit ar ingeris bűn,etlen maradion •> mer, ta nuísí t esztendő múlva tett követte- Vannak idők, mellyekben a törvényes Kormány eileni beszél dek akar egy elmúló indulatnak, akar a megsértett hiúságnak szüleményei, akár úgy, mint Csőn'• Ortzágoi Olé, — 4.tó, grád Kovetje említette, h.vattattas. körön túl tartott beszédek elhangoznak és a5 'forintnyi bűn tetesse! féken tartathatnak, de lehetnek idők, mellyekben éppen ugyan illy beszédek a’ törve nyes Kormánynak tekintetet lealacsonyítják, Megyékről Megyékre terjedvén az indulatokat fel*hevítik, az elméket megzavartán esztendők múlva, az engedelmesség és közrend lánczait fel bonthatják, hogy akkor a’ köz rend Órjei, a’ Birák keményebb büntetéseket ne rendelhessenek' mellyek a’ fenálló: de erectione contra Statum publicum szóló törvényeink szelleméhez alkali maztatva, a' köz rendet megóvják, hogy akkor törvényes Bírák által legtisztább lelkiismérettel és a’Törvény leikéből merített, önkénnyel hozott ítéleteket, törvénytelenneknek mondják, ésa'közrendnek fentartására szolgáló más eszközről ne gondoskodjanak, azt a’ szóló a’ bölcs törvényhozás előrelátásával meg nem egyeztetheti. — Ezeknek következésében a’ „töménytelen“ szót szabadsága Koriatit megesmérm lenitetik — a’ KK. és RRk. azt mondják, hogy a’ Törvények világosok a’ Fő Rendek is azt ellenkező értelemben világosoknak tartják, és ezen világosság a’ szólókra a’tömlöczök homályátbontja — illy állapot Hazánkfiait szüntelen küzdésben tartja, nem sokára felhagynak véle, és roszabb Törvénnyel megelégszenek, mint a’ mellyet még most megnyerni lehetne — Törvényeinken tovább reszelgetni nem lehet, a’ szólóknak bátor létet, és biztosítást szerezni kell, mert a' nélkül minden, merő csalképzelet — illy értelembe az Izenet módosítására szavaz. Fehér Vármegye Követe (Sárközt/ házmérj: Küldői azon esetek által figyelmeztetve, mellyek közelebbi időkben felségsértési hütelenségí ’s becsületvesztési czím alatt büntetés alá vonattak, elesmerik ugyan azt, hogy ezen bűnök, nemeiről eddigi Törvényeink nem mindenhol egészen kimeritoleg rendelkeztek, annyiban is, a’ mennyiben ezen újabb*esetek, mellyek az emlitett szerekben most büntetés alá vetettek, ílly minémüségben az eddigi törvényekben nem is foglaltatnak: ugyan azért Küldői az emlitett bűn eseteiről nyilvánosabb és betű szerinti értelemben veendő újabb törvényeket kivánnak, úgy mindazonáltal, hogy a’ Felség Személyétől különvált, s a’kormányzásban részt vevő Dioasteriumok, vagy egyes személyek elleni kikelések felség- sz<5iiissiabBdsértési vagy hűtelenségi büntetés alá soha ne vonattathassanak. — Nem tagadják azt is Küldői, ság tárgyában, hogy szóval, beszéddel is lehet ugyan különbféle mértékű vétkességeket elkövetni, *s ha bár a’ szólás szabadságát nem akarják is akép elnyomni, hogy a’ polgárok érzése, óhajtása, fájdalma ki ne buzoghasson, mert az elfojtva csak nevekedue, mint a' puskapor és harag; még is a’ szabadság valódi fogalmából szükségesnek vélik, hogy a’ szóbeli vétkességek is illő mérték szerint fenyiték alá vétessenek. De miután az alkotványos szabadság csak világos Törvények szülöttje, ’s ezen szabadság az egyes polgárokra nézve csak azon lelki megnyugvásán áll, melly kinek kinek személyes bátorsága eránti meggyőződéséből ered: ez okból Küldői az érintett perekben, eljárásokban, és ítéletekben megnyugvást nem lelhetnek, mert azon eseteket, mellyek az érintett perekben büntetés alá vonattak, sem az l^iő: yben, sem az ly23: 9ben, sem má9 eddigi Törvényeinkben is előszámlálva, s azokra a’ büntetést illy módon kiszabva nem találják. Már pedig egy alkotványos Országban a’ polgárokra nézve szorongatóbb és nyugtalanítóbb állapot nem lehet, mint mikor azoknak olly büntetésektől is kell rettegniük, mellyeket a fórvényekből, vagy a* Törvény erejére felemelt, s nyilván, általában helybe hagyott szokásból előre nem esmerhettek. Igen bölcsen mondja azt Bencham hogy: „a Törvények jusokat és kötelességeket csak úgy alkothatnak, ha egyszersmind vétkeket is alkotnak, az az, a cselekedetre tilalom által a vétek tulajdonságát kimondják.“ — A’ végrehajtó-hatalom a' Törvény értelmén túl nem terjedhet, ’s ha bár elismeri is azt, hogy a’ Bíróságok a végrehajtásnak eszközloi. meg is nemes Krassó Vármegye érdemes követének azon állítását, melly szerint a megyei Tisztvi lók is a' végrehajtó-hatalom Ágensei volnának, Küldői eránti tiszteletből, s önmaga eránti kötelességből el nem vállalhatja, hanem azokat úgy tekinti, minta municipalis rendszernek mun kálódó eszközeit, a’ Törvénynek pedig szolgáit. — Az elorebocsajott nézetekből tehát ül oi jövendőre nézve biztosításul uj Törvényeket alkottatni kivannak, egy úttal pedig a múltra néz ve kötelességükké tevék azt, minden igyekezettel eszközölni, hogy a köz-bizo a om es te yes megelégedés elérése végett, mindazok, kik már biróikép elitéltettek, a további büntetés su ja alól feloldoztassanak, a’ még per alatt lévőkre nézve pedig az i11 yes perek végképen megszün tessenek, ’s illy értelemben a’ jelen Izenetet, és felírás-javallatot pártolja. Sáros Vármegye Követe (Pillér László): utasításánál fogva az Kenethez, úgy “'“t “érkeztetve van, egészen nem járulhat, mert Küldői az elmúlt eseteket felhozni nem lv * hanem jövendőre biztosítást szerezni óhajtanak: ’s majd ha ezen módok eránti tanácskozás J szőnyegre, akkoron nézeteit eléadandja - ’s most uj Törvényt kivan hozatni^ Jegyzi Kötttjv /. Darab. 3S
