1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 10. országos ülés

1:16

A. Országos Ülés.Julius A-htn.

mari possit, irrestricta toties quoties admittatur, neque is, qui securitatis causa interfuturus est, et coram quo consilia agitabuntur, liaec ita tractari desideret, ut illorum particeps reddatur. —2-duCum furs delinquentis non raro a deductione fassionis ejusdem pendeat, liancque saepe interjectio, vel transpositio particulae graviorum reddat, id vero cum scopo administrandae justitiae omnimode componi alioquin non possit, ut actor, qui praetensum crimen evincendum absumsit, qualemcunque partem functionis justitiariae exerceat, ut in futuris casibus, si quando adhuc emergerent, reorum fassi ones, etiam collaterales nunquam per Fiscum, verum per Deputatos judicialiter exmiltendos excipiantur, postea in pleno judicio authenticandae, temporibus vero Juristitiorum, si hunc in finem Curiae Regiae Judiciariae Individua haberi non possent, examen per > ice Comitem cum Adjunctis per Fiscum requirendos, peragatur. — 3-tio. Ne defluo processu, ubi complicitas criminis ex ipsis actis processualibus prodit, incaptivationes ad solam Fisci indiclationem, verum ex Judicii determinatione fiant. — 4-to. Ut executiones ea solennitate, quae etiam in minoris meriti causis observatur, id est, penes consvetas Sententionales literas, peragendae ordinentur. — Erre 0 Felsége válaszolt:

In causis Fisci Regii ex capite eriminis laesae Majestatis erigendis, cuncta legalia defensae media, inter quae Domini SS. et 00. Advocati quoque delectum referunt, uti hactenus nunquam Reis conventis negatae sunt, ita neque in futurum neganda esse; in reliquo autem suam Majestatem Sacratissimam decrevisse, ut procedura in bis causis hactenus observata, ita et norma circa peragendas exeeuiiones praescripta, dehinc etiam observetur. — Ezekből világos, hogy az Ország Rendei nem csak ezen procedúrától tudósítva voltak, de az felhívott Királyi Válaszban ideiglen megnyugodván fő Törvényszékeknek többé hatalmában sem állott arról elállani, miben az Országgyűlése változást nem tett. Csongrád Kövelje azt mondotta, hogy világos Törvény elleni szokásnak erejét el nem esmérheti; a’ szólló is azt tartja, de azon Törvény hallani szeretné, mellyet a' Királyi Tábla megszegett, midőn a" fő Törvényszékek mellett 1790-től fogva 15 pereknek folyamalja, ’s az 1807-ik Kir. Válasz szólt, Csongrád Követje sem más procedura példájával, sem más Törvénnyel elő nem állhat. Nem akarja abból a’ szólló azt követke/.telni, hogy ezen procedura ellen más tekintetben kifogást tenni nem lehetne, de még azt világos Törvény el nem törli; addig azt törvénnytelenek mondani nem lehet. A’ mi a’ Törvényeknek a' fenforgó esetekhez való alkalmaztatását illeti, az igen gyöngéd tárgy, midőn a'Bitónak személyes belátásától,mellyre hatásunk nincsen és lelkiesméretétöl függ, melly Ítéletünk alá nem tartozik. Gömör Megyének Követje tegnapi napon magokat az ítéleteket taglalta és azonban számos Törvényekre találván ugyan azt^mondotta, bugyidé nem alkalmaztathatok, azt várta volna a’ szólló, hogy alkalmalosabb Törvényekre hivatkozni fog; nem — tehát hogy az illető beszédet semmi büntetést nem érdemelnek; — nem — hanem álméíkodással hallotta, hogy minekutánna a' Biró az illető hivtelenségi és felségsértési perekben a’ törvényes rendes büntetésnek helyt nem aduit, azokban önkényes büntetést nem rendelhetett. Ez újdonnan új tanítás, hogy hol a1 felperes Ügyész nagyobb büntetést kér, ott a'Biró a’ kissebbet ne alkalmaztathassa; ez az eddigi gyakorlattal nyílegyenest ellenkezik, melly szerént több ítéletek így szóiknak: Quamvis ea, quae contra partem I. adducuntur et probantur, crimen laesae Majestatis non importent, quia tamen haec et haec praesumpsit — ergo arbitrarie punitur etc. ele. vagy: Haec quidem crimen laesae Majestatis importare, sed ductu allevi— antium circumstantiarum a poena ordinaria relevari, et ad temporaneam condemnari; ellenkezik a’ megyei praxissal, hol a* büntető perekben kért halálos büntetés helyett fel és egy esztendei börtön igen gyakran rendeltelik. Ezen bűnökről szólló Törvények a1 maximumot határozzák, de annak a' Biró helyt csak akkor adhat, midőn a’ bűn telkes mértékben elkövettetvén, minden körny ü Iái lások ezen maximumot kívánják , ellenkező esetben a‘ környülállásokat megbírálván önkényes büntetést rendel és hogy azt teheti, hogy azt tette, a' törvényhozó testnek köszönetét, nem pedig megtámadását érdemiette. — Azt mondják végtére a' KK. és RR., hogy szóbeli méltatlanságok a' köz Gyűlés elmúltával más főnyitek alá többé nem jöhetnek Ezen állítások eránt folyt a’ vita múlt Országgyűlés alkalmával a' FoRendekkel, kik azt visszonozták, hogy hazánk mindenkorú törvényhozása a' köz Gyűlések helyein elkövetett méltatlanságokat fenyíték alá vetette, és hogy a1 köz fenyíték által még a* sértett félnek külön keresete meg nem szűnt, és így azt, a’ mit Törvényeink olly gondosan rendellek a' magánosok biztosítása végett, azt a* Kormánytól kétség kívül meg nem tagadta. — A' KK. és RR pedig nem csak elébeni vélekedésnél megmaradtak, de továbbá még azt is állították, hogy ha a' beszédet, akármrlly beszédet nem követi, senkit azon beszédért büntettnj nem lehet. — Tizenhét Izenet után a' felírás abban maradt. — Azólfa három esztendő lefolyt és a1 tapasztalás mutatta, hogy az illy theoria a köz rendel meg nem fér, mert akkor azon időhatárt is el kellene határozni, melly alatt a" beszédet tett követvén a' szúllót köz fenyíték alá venni lehessen. Csak egy példára hivatkozni akar a,1 szólló. — Múlt Országgyűlése után az úrbéri Törvények publicaliojával több dunai Megyékben olly tanítók akadlak, kik pénzért az urbért a’jobbágyoknak olly formán magyarázták, mintha

földes urainak sem engedelmeskedni, sem robottolni nem kellene. Az illy tanítást, tett nem követte;