1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 10. országos ülés

134 dolgát illeti, kik közöl kettő éppen ßihar Vármegyéből volt, ezeknek katonai bal alommal tör­tént elfogatásál Törvénnyel meg nem egyezőig látják Küldői azért, mert az 1G35-Ik évi 78-ik Törvényczik. nyilván azt mondja, bogy bármelly rendű rósz embereknek, az Ország, ’s Nemes­ség bátorsága ellen kérőknek elfogatásáról 's inegzabolázásáról a’ megyék Fó- és Al-fspárryaí gon­doskodjanak, '9 ugyan ezen Törvény cssikkely azt is rendeli, hogy ha katonai hatalom magát Ci­vilis Jurisdictióba avatja, az 1403-ki 19-ik Törvényczik. szerént biíntetudjön. Azt Vethetné valaki ez ellen, hogy a' katonai hatalom nem telte az elfogást, liánéin maga a’ Felperes Ktr. Fiscus. De erre csak az mondja, hogy ha az elfogásra jött Kir. Fiscus az elfogatási rendelő felső Paran­csolatot a’ megyében akkor jelen volt valamellyik Al-Ispánynak megmutatta volna, ment ve volna a‘ dolog, de ez nem történt, a’ mit utasítása mellé ragasztót oklevelekkel he is tud bizo­nyítani. A’feljebb említett Törvénnyel meg nem egyezőnek tartják azt is, hogy fogva tartások nem polgári hatóság körében történt, hanem katonai laktanyában. — A’ mi ezen ifjak ellen meg­indult pernek folyamatsát s elítélését illeti, Küldői Törvénn)el törvényes szokással meg nein egyezőnek tartják azt, hogy az 1711-ik évi 26-ik 1 öryényczik. ellenére, az őket feladónak neve velők nem közlódött, az sem engedődön meg nekik, hogy a’ magok védelmére ügyvédet szabadon választhassanak, a’ netalán választhatótól titok tartási eskü kiváuódott, ’s állatjába a’ pernek valamint folyamatja, úgy elítélése is a’ fenálló rendszerhez képest titkosan történt. Sérelmes­nek hálják ezt Küldői annyival inkább, mert az 1492-ik évi 10-ik Törvényczik. nyilván azt ren­deli, hogy a’bíráskodásban a' fentálló rendszer minden esetre fentartódjon, 's az lS05-ik évi 5-ik Törvényczik. is ezt kívánja. Igaz ugyan hogy azt is lehetne erre mondani, hogy az illy nemű perek folyamatában, a’ most gyakorlatba vett rendszer alkalmaztatódott ez előtt is, ’s bátran törvényes Consvetudonak móndathatik. E’ részben ugy vélekedik, hogy ezen Consvetudo a' ma­ga kezdetét csak 1791 ólta \ebette, a’ miólta gyakorlás tételre köztudomány szerént csak alig lehetett egy pár eset, de ha mindjárt lett volna is, minckutánna az 1439-ik évi 4-ik Törv.­­czik. világosan azt mondja „nocivae consvetudines aboleantur“ nagy megnyugtatást láttak volna Küldői abba, ha perfolyamatja ezen nyugtalanító, 's ennélfogva nociva módja abolealódott és nem alkalmaztatódott volna. Melly előadottaknál fogva Küldőinek 1837-ik észt. költ utasításához szoros megtartás végett ragasztott végzések szerént köteleztetik nyilvánítani azt is, hogy ha ki­­tudalbatnának azok, kik a’ feljebbi rendszernek gyakorlatba tételét különösen eszközlötték vád­lott állapotban leendő helyheztetéseket Küldői kívánnák. A’ mi a' harmadikat illeti tudniillik Kossuth Lajos elfogatás módja iránt már feljebb tett említést, ide is értve Küldői abba a’ véleke­désben vannak, hogy Kossuth Lajos ha mindjárt élelemkeresésból vagy más tekintethői váilalta is magára n pénzért való levelezést, minekutánna az 1723-ik évi 59-ik Törvényeik, a’ levele­zést biztosítja, és a’ Leveleket felbontására violentia büntetést mond, bár pénzért történő Leve­lezés büntetést érdemlő tett nem lehet, azt lehetne mondani , hogy Kossuth Lajos levelezéseinek folytatásától felsőbb Parancsolat által tiltva lévén, minthogy a' felsőbb Parancsolatnak nem en­gedelmeskedett, kereset alá vételt, 's megítélést méltán érdemelhetett, ugy de ennek ellené­ben felhívja az 15G3-ik évi 78., 79. és SO-ik Törvényczik , mellyek szerint felsőbb Parancso­latoknak nem engedelmeskedésért büntetést érdemlőnek csak az mondatik, ki maga engedetlen­ségének törvényes okát adni nem tudja. — A' mi magát a’ feljebbi perekben hozott ítéleteket illeti, Küldői tudván azt, hogy az 1723-ik évi 9., 10., 11. és 12-ik Törvényczik. a’ hivtelenségi eseteket minekutána elöszámlálják, a’ 12-ik T.-Czikkelynek utolsó szakasza azt is mondja „sí qui praeter suprascriptos casus adhuc alii notorii dicendi essent, tales pro ratione facti ad poe­nam debito conformem pro reductis declarantur“ ennél fogva a' Fő Törvényszékek ítélete lénye­ges tartalmának feszegetésébe ereszkedni nem kivárt, mert utasítása nyilván is kimondja hogy erről a' Bírák csak a' Mindenhatónak ’s lelkiismeretűknek számolnak, de éppen azért, hogy egy­felől a’ törvénykezési rendszernek minémiisége, más felől az ítéleteknek foglalatjá bármelly körnj ülállások közt is elmagyarázatot ne láthasson, szükségesnek látják egyfelől, bog)' a' fen­tebb olószámlált sérelmeknek orvoslása sürgetódjön; annakutána pedig a’ fenálló Törvények sza­­poríttassanak ollyanokkal, mellyek a’ felségsértési és hütlcnségi eseteket, s ezeknek lépcsőit, ne különben a lépcsőkhöz mérsékleti büntetéseket határozottan kimondják’s elrendeljék, hogy így a fenálló Törvényszékeknek immkálódásai, ’s a’ biró törvényes függetlenség még távolról se érdeklődhessenek. — Ó tehát a’ felyebbieknél fogva pártolja a’ keriiletileg javallatba tett Izcnetet , annak utána pedig Küldői meghagyása szerint különösen indítványba teszi, bogy a büntető Törvénykönyvből a' felségsértési és hütlcnségi Törvényeik kiemelódvén köz, tanácsko­zás tárgyaivá tétessenek, 's a’ mint fellyebb mondá a’ inai időkhöz alkalmaztatva körelező Tör­vényekké tétessenek. Szepes Megyének Követje (Ztedényi EduárdJ azon módot, mellyel e'jelen Izenelben foglalt X. Országos ties. — Julius Á-fwn.

Next

/
Thumbnails
Contents