1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 10. országos ülés
134 dolgát illeti, kik közöl kettő éppen ßihar Vármegyéből volt, ezeknek katonai bal alommal történt elfogatásál Törvénnyel meg nem egyezőig látják Küldői azért, mert az 1G35-Ik évi 78-ik Törvényczik. nyilván azt mondja, bogy bármelly rendű rósz embereknek, az Ország, ’s Nemesség bátorsága ellen kérőknek elfogatásáról 's inegzabolázásáról a’ megyék Fó- és Al-fspárryaí gondoskodjanak, '9 ugyan ezen Törvény cssikkely azt is rendeli, hogy ha katonai hatalom magát Civilis Jurisdictióba avatja, az 1403-ki 19-ik Törvényczik. szerént biíntetudjön. Azt Vethetné valaki ez ellen, hogy a' katonai hatalom nem telte az elfogást, liánéin maga a’ Felperes Ktr. Fiscus. De erre csak az mondja, hogy ha az elfogásra jött Kir. Fiscus az elfogatási rendelő felső Parancsolatot a’ megyében akkor jelen volt valamellyik Al-Ispánynak megmutatta volna, ment ve volna a‘ dolog, de ez nem történt, a’ mit utasítása mellé ragasztót oklevelekkel he is tud bizonyítani. A’feljebb említett Törvénnyel meg nem egyezőnek tartják azt is, hogy fogva tartások nem polgári hatóság körében történt, hanem katonai laktanyában. — A’ mi ezen ifjak ellen megindult pernek folyamatsát s elítélését illeti, Küldői Törvénn)el törvényes szokással meg nein egyezőnek tartják azt, hogy az 1711-ik évi 26-ik 1 öryényczik. ellenére, az őket feladónak neve velők nem közlódött, az sem engedődön meg nekik, hogy a’ magok védelmére ügyvédet szabadon választhassanak, a’ netalán választhatótól titok tartási eskü kiváuódott, ’s állatjába a’ pernek valamint folyamatja, úgy elítélése is a’ fenálló rendszerhez képest titkosan történt. Sérelmesnek hálják ezt Küldői annyival inkább, mert az 1492-ik évi 10-ik Törvényczik. nyilván azt rendeli, hogy a’bíráskodásban a' fentálló rendszer minden esetre fentartódjon, 's az lS05-ik évi 5-ik Törvényczik. is ezt kívánja. Igaz ugyan hogy azt is lehetne erre mondani, hogy az illy nemű perek folyamatában, a’ most gyakorlatba vett rendszer alkalmaztatódott ez előtt is, ’s bátran törvényes Consvetudonak móndathatik. E’ részben ugy vélekedik, hogy ezen Consvetudo a' maga kezdetét csak 1791 ólta \ebette, a’ miólta gyakorlás tételre köztudomány szerént csak alig lehetett egy pár eset, de ha mindjárt lett volna is, minckutánna az 1439-ik évi 4-ik Törv.czik. világosan azt mondja „nocivae consvetudines aboleantur“ nagy megnyugtatást láttak volna Küldői abba, ha perfolyamatja ezen nyugtalanító, 's ennélfogva nociva módja abolealódott és nem alkalmaztatódott volna. Melly előadottaknál fogva Küldőinek 1837-ik észt. költ utasításához szoros megtartás végett ragasztott végzések szerént köteleztetik nyilvánítani azt is, hogy ha kitudalbatnának azok, kik a’ feljebbi rendszernek gyakorlatba tételét különösen eszközlötték vádlott állapotban leendő helyheztetéseket Küldői kívánnák. A’ mi a' harmadikat illeti tudniillik Kossuth Lajos elfogatás módja iránt már feljebb tett említést, ide is értve Küldői abba a’ vélekedésben vannak, hogy Kossuth Lajos ha mindjárt élelemkeresésból vagy más tekintethői váilalta is magára n pénzért való levelezést, minekutánna az 1723-ik évi 59-ik Törvényeik, a’ levelezést biztosítja, és a’ Leveleket felbontására violentia büntetést mond, bár pénzért történő Levelezés büntetést érdemlő tett nem lehet, azt lehetne mondani , hogy Kossuth Lajos levelezéseinek folytatásától felsőbb Parancsolat által tiltva lévén, minthogy a' felsőbb Parancsolatnak nem engedelmeskedett, kereset alá vételt, 's megítélést méltán érdemelhetett, ugy de ennek ellenében felhívja az 15G3-ik évi 78., 79. és SO-ik Törvényczik , mellyek szerint felsőbb Parancsolatoknak nem engedelmeskedésért büntetést érdemlőnek csak az mondatik, ki maga engedetlenségének törvényes okát adni nem tudja. — A' mi magát a’ feljebbi perekben hozott ítéleteket illeti, Küldői tudván azt, hogy az 1723-ik évi 9., 10., 11. és 12-ik Törvényczik. a’ hivtelenségi eseteket minekutána elöszámlálják, a’ 12-ik T.-Czikkelynek utolsó szakasza azt is mondja „sí qui praeter suprascriptos casus adhuc alii notorii dicendi essent, tales pro ratione facti ad poenam debito conformem pro reductis declarantur“ ennél fogva a' Fő Törvényszékek ítélete lényeges tartalmának feszegetésébe ereszkedni nem kivárt, mert utasítása nyilván is kimondja hogy erről a' Bírák csak a' Mindenhatónak ’s lelkiismeretűknek számolnak, de éppen azért, hogy egyfelől a’ törvénykezési rendszernek minémiisége, más felől az ítéleteknek foglalatjá bármelly körnj ülállások közt is elmagyarázatot ne láthasson, szükségesnek látják egyfelől, bog)' a' fentebb olószámlált sérelmeknek orvoslása sürgetódjön; annakutána pedig a’ fenálló Törvények szaporíttassanak ollyanokkal, mellyek a’ felségsértési és hütlcnségi eseteket, s ezeknek lépcsőit, ne különben a lépcsőkhöz mérsékleti büntetéseket határozottan kimondják’s elrendeljék, hogy így a fenálló Törvényszékeknek immkálódásai, ’s a’ biró törvényes függetlenség még távolról se érdeklődhessenek. — Ó tehát a’ felyebbieknél fogva pártolja a’ keriiletileg javallatba tett Izcnetet , annak utána pedig Küldői meghagyása szerint különösen indítványba teszi, bogy a büntető Törvénykönyvből a' felségsértési és hütlcnségi Törvényeik kiemelódvén köz, tanácskozás tárgyaivá tétessenek, 's a’ mint fellyebb mondá a’ inai időkhöz alkalmaztatva körelező Törvényekké tétessenek. Szepes Megyének Követje (Ztedényi EduárdJ azon módot, mellyel e'jelen Izenelben foglalt X. Országos ties. — Julius Á-fwn.
