1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 10. országos ülés
az törvényes orvoslást nem pedig kegyelmet kíván, ugyan azért Küldői mind a' FŐ Itéiószékek eljárását, mind pedig azoknak kimondott ítéleteiket törvényteleneknek kijelentetni, és azokat a' törvényhozás utján megsemmisítem! kívánják, — nem is kívánják ók az által az ítélő Fő Törvényszékek és bíróságok méltóságát megsértetni, nem a kimondott ítéleteket taglalni, a’ függetlenséget mindazonáltal annyira, hogy a’ bírói hatalom a törvényhozó hatalomtól is független legyen, kiterjesztetni nem akarják. — Mert a' hol Törvény nem létez és még is ítélni k. íl♦ tik ott a' biró igen is Istene s lelkiösméretén kivid számadással senkinek sem tartozik, de a' hol világos Törvények vannak , azoknak meg nem tartásáért, felelős a1 bíróság a' törvényhozásnak. — A’ jelen kérdésben a‘ 2-ik eset fordul elő, mert a’ Fő ítélőszékek, midőn mellőzve Hazánk világos Törvényeit, mellőzve a* nyilvánosságot, elzárva a' szabad védelem útját sérli a’ Törvényeket, sérti pedig annál is nyíl válságosabban, mert az 1792: 12. ő6. elcsméri, és még is magának e^y olly tárgy felelt bíráskodást tulajdonított, mclly ólét nem illette, mert megösmérve maga a' Fő Törvényszék, hogy a feladott vádba felségsértés nem volna, mind a’ mellett, még is a' helyett, hogy a vádló Kir. Fiscust a maga illetőségére utasította volna, reá önkényes és igen súlyos büntetést rót, egyéberáut Küldői nincsenek azon véleményben, hogy a’ perek a’ törvényhozó test megvizsgálása aláterjesztetni kivántassanak, mert ők azt hiszik, hogy valamint az eljárás a’ kimondott ítéletek, úgy magok a' perek törvénytelenek, ha pedig a’ törvényhozó test által megvizsgáltatni kivántatnának, Küldőinek ezen kívánsága "s ebbeli elveik azonnal megszüntetnének. A’ szokásra nézve a' mondottakat, minthogy azok kielégítők,és tökéletesen megczáfolják az abba menedéket keresők okoskodásait, ismételni nem akarja, csupán csak ellent mond annak, hogy a’ Kormány szokást behozhat.— Többiben Küldői jövendőre Törvényt is kívánnak, addig azonban, míg ezen tárgjak nem orvosoltatnak, semmi Törvény javallatba nem kívánnak bocsájikozni. Bihar Vármegye Követe QUodosy MiklósJ: A’ Felségsértésről és hűtelenségről szól ló Törvényeknek hogy világosoknak kell lenni, és világosoknak is kellett lenni, legnagyobb bizonysága az, hogy az Ország azokkal kilencz századok alatt az 1807-ik évi Országgyűlésen néinii figyelmet gerjesztett eseten kívül, a’ mai időkig teljesen megnyugodott, ‘s ha a’ múlt években a’ Törvényhatóságok ezek iránt némii nyugtalanságot nyilványitottak, ennek okát nem a' Törvények homályosságába , hanem inkább abba keresi , hogy a’ Törvények az esetekre vagy pedig az esetek a' Törvényekre nem úgy alkalmaztattak, hogy ebbe a’ Törvényhatóságok teljesen megnyugodtak volna. — A’ most tanácskozás alatt lévő izeneti javallatnak három a’ tárgya úgymint: 1-ör hogy többek a' köz tanácskozásokba kimondott véleményeikért résszerint hütlenségi, résszerint más nem büntető perekbe idéztettek; — 2-or bogy nénieJly ifjak felségsértési vétekért elfogattalak még pedig a3 Törvénnyel meg nem egyezóleg katonai hatalommal, 's ugyan ezen ifjak perének folyamalja, s elítélésekor a' türvényszeres formák elmellóztettek; — 3-or hogy Kossuth Lajos, ki pénzfizetésért többeknek az Országba a3 megyei Közgyűléseken történtekről tudósításokat Írogatott, minthogy irogatásait felsőbb Parancsolatra hivatkozott, intés után sem hagyta el, ezért katonai hatalommal ellogatott, s hütlenségi perbe idéződ vén, büntetőleg megitélődölt. —A’ mi az 1-sőt illeti Küldői azon meggyőződéssel vág) nak, hogy a törvényszeresen és törvényesen öszvegyült tanácskozásokban a" vélemény kinmndhatásának szabadnak kell lenni, 's azt hiszik, hogy a' megyei Közgyűlésekben történhető szóilásbeli kihágások korlátozására fenálló 69-ik czimje a’ 11-ik Résznek és az 1723-ik évi 57-ik Türvényczik. az Országgyűlésén történhető kihágásokra nézve pedig az lC25 ik évi 62-ik és az 1723-ik évi 7-ik Törvényczikkelyekuek kell tartódni az Országgyűlését illetőleg annyival inkább, mert a’ szóllásbéli tetemesebb kihágásoknak megbirálását, ’s büntetését az Országgyűlése maga is gyakorolhatja és gyakoroltathatja az 15S8-ik évi 48-ik Türvényczik. példájára , melly szerint Debrerzenyi Sándor a’Kir. Tanácsnokok becstelenitésére, hütlenségi büntetésére az Országg) ülése által itélődöit, az 1302— ik évben tartatott Országgyűlése által azonban Erneszt Főherczeg, és Gróf Ziinyi G)örgy közbenjárására nem különben az ő tulajdon követelődzéseire és könyörgéseire a hüilenségi büntetésnek szenvedése alól feloldódott, nem lehetnek Küldői abban az értelemben sem, a'mellyel e’részben a’legközelebb múlt Országgyűlésekor némelly részről nyilvánítódon, mintha a 2-ik Rész 72-ik czimjének tartalmánál fogva keresetet különösen is lehetne formálni, a Köztanácskozásban, megsértett személynek az őtet megsértő ellen, habár a’ fellendített büntető Törvényeknél fogva már meglakolt, vagy ha meg nem lakóit volna is, mert a köz tanácskozások helyén történt, ’s történhető szóilásbeli kihágások birájának a tanácskozási törvén) es G)iile kezetet tartják, ’s ha a’ II-ik Rész 70 ik czimje, melly a’ Calumniáról szól, öszveveti ugyan ezen Rész 72-ik cztmjével véleménye szerint, nem is lehet azokból azt következtetni, hogy a köz tanácskozások alkalmával történt szóbeli sértésekért a’ köz tanácskozások helyén kívül méa kü A Országos Ütés. — Julius X-ktn. 133 lön keresetet is Jehe*sen formálni. Jegyző Könyv /. Darab. A’ mi a’ 2-kat tudniillik a’ felségsértésért felfogatott ifjak 34
