1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 10. országos ülés

J32-V' Országos Illés. — Julius 4-kén.

zó hatalom világosan ki non» jeleli a módokat és eseteket, mellyekbe lehessen a‘ bíró ítéletét megsemmisíteni, nem is lehet azon jóga, hogy ítéleteket semmisíthessen. — A" mi pediglen végtére B. Vesselényi és a többi jelenleg fogságba síniődő ifjaknak, kik közzűl egyik szerencsétlen, megyéje egyik szegletéből veszi eredetét, illeti, Küldői Ő Felségéhez mint a' kegyelem kútfejéhez Felírással járultak, de néki is kötelességgé tették, hogy ezeknek szomorú hely heztetéseket országosan az üszvegy ült Rendek eleibe terjesztvén, külön Felírás által ü Felségénél szabad állapotba való hclyheztetések eszközöltesse, ezt annál is inkább sietőleg óhajtják Küldői, mert az emberiség ellen való bűnnek tartják, ha könnyeket szűntetni, könnyeket törülni, és embertársat a’ bilincsek alól felszabadítani ma lehet, és azoknak eszközlése csak fél órával is továbbra halasztatik.

wThurócz Vmegye Követe (Báró Prónay GáborJ: A' szólásbeli szabadság az alkotmányos életnek lényeges feltétele, hol nincsen, az önkény az alkotmány palástja alatt uralkodik^ a' szólásbeli szabadságot óhajtani, a' természet szent jussinál fogva szúllani isteni adomány, szabadon szóllani az ész, és érzelem ösztöne; a mi kívánságunk még ezen felül Törvényben alapul, a’ szólásbeli szabadság hazánk honi institutiókkal egykorú, az a’ legkésőbbi időkig sérthetetleniil gyakoroltatott. Ezen szempontból kiindulván Küldői uj Törvényt hozni nem akarnak , a’ fenállókat világosoknak nézik, hanem azoknak szent megtartását kívánják, azokért szóllani, kik ártatlanok, az emberiség érzete, minden egyes polgárnak kötelességévé teszi, 's tudjuk hogy több ifjak katonai erővel elfogattattak, hogy több férfiak hűilenségi, ’s becstelenségi perbe idéztettek, hogy ama nagylelkű Vesselényi Miklós a’nyilvánosság Hőse elítéltetett három évre, a’ halállal egyforma büntetésre, éppen az, ki ez előtt egy évvel saját élte veszedelmeztetésével több mint száz embernek uj életet adott. Valljon az ellene hozott ítélet törvényen alapul e’? vagy elégséges bűn a’ Kormány' véleménye! — Szükséges azért fájdalmunkat nyilványítani. Minden egyes embernek a* lelki crkölcsiség ád érdemet, ha az valakinél megszűnik, megszűnik egyszersmind azon bizodalom, mellyel eránta más ember viseltetett, ’s egy bíróságnak lelki erkülcsisége ha kétségbe hozatik , az nagy obb minden büntetéseknél; elérte ezt a’ Kir. Tábla, midőn minden lelki erkölcsiségének tisztasága kétségesnek nyilatkoztatott; elérte ezt akkor, midőn a’közvélemény Ítéletét reá kimondotta, elérte ezt mind tegnap mind ma, midőn a’ törvényhozó testnek nagyobb része izenetébe ítéletét törvénytelennek kijelentette; elérte végre azt, hogy' a’ magyar kéntelen azon szókra fakadni: Van az Országban egy Fő Törvényszék, de bizodalom nélkül.

Elölülő: Ha a’ bírót, a’ lelkiesméretből merített bizodalom fedi — akkor másnak bizodalmára szüksége nincs.

Ungh Vármegye Követe (Pribék AntalJ•• Kettőben talál sérelmet, egyik a’ Kormány t, másik a’ biró eljárulását illeti. Az elsőre nézve nem akarja a’ már kimerített dolgot ismételni, a’ másodikra csak azt feleli, bár a’ Méltóságos Elnök úrtól hallotta légyen is, hogy az eljárulás Törvényen és törvényes szokáson alapult; még is ha Törvényeinket tekinti, azt találja, hogy' ezekkel az illetett eljárulás homlok egyenest ütközik, a’ szokásnak pedig szinte nem szabad olly'annak lenni, melly a’ Törvények ellen homlok egyenest álljon. — O azonban más orvoslás módot nem lát, mint a’ sérelem és Felírás útját; a’ Törvényt Küldői világosnak tartják, és uj törvényhozásra nem is egyéb okból áll, mint abból, hogy magyarázások történvén, félni lehet, nehogy ezekből törvényes gy akorlat készíttessék.

— Pozsony Vármegye Követe fOlgyay TitusJ: Jász és Kun Követnek nyilatkozását, hogy a’ Fejedelem egy volna a’ Kormánnyal, nem csak veszedelmesnek, de az alkotmány szellemével is öszveülközőnek nyilatkoztatá. — Ugyan is alkotmányunk szerént a’Király Személye szent, ha tehát a' Jász Követnek előadása állana, akkor az udvari Parancsolatok ellen a‘ köz Gy üléseken szóllani sem lehetne, hogy pedig ez történik és történhet, a1 mindennapi példák tanúsítják, a' Jász Követnek ezen kinyilatkoztatása ellen megyéje részéről a' Naplóba óvást tétetni kívánván, által mén a' tanácskozás alatti tárgy ra, — ’s a’ szóllás szabadságnak hasznait, minthogy' azokat mindenki hiszi érzi, mellőzvén rövideden azt jelenti ki, hogy Küldői mindaddig, míg a'Kormány és a’ Fő ítélőszékek okozott e’ részbeni sérelmek nem orvosoltatnak, mindaddig sem a’ katona, sem adó tárgy ában beleereszkedni nem kiváltnak. Mik legyenek e’részben megy éjének sérelmei, azok az Izenetbe foglaltatnak, azt az egyet kívánván még hozzá tétetni, hogy Küldői azt is sérelmesnek látják, hogy' midőn egyeseknek szabad folyamodni Ó Felségéhez, akkor az egész Törvényhatóságoknak Küldöttjeik előtt a’ foly amodás elzáratik. — Mi már az orvoslás módját illeti, Küldőit a'kerületi Izenetbe foglalt mód ki nem elégíti; ő előttük ugy an is a' Törvények nem homályosok, sem pedig azoknak furcsaságait nem ösmérik, Küldői az 1687: 14., 1723: 9., 1792: 12.,56.,és 1-sö R. 11-ik czimjeit világosoknak tartják, ott pedig, a’ hol Törvények léteznek, hol a’ törvények szabályoznak egyaránt mindeneket, ott azok meg nem tartása sérelem, és