1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 10. országos ülés
A. Országos Ülés. — Julius X-kén. r/,1, -.és így ezen Törvényt a’ szólott Követ mondásának erősítésére helytelenül és csonkítva hozta fel. — Ulászló Törvénye, mellyel ezenkívül a szólló Követ felhozott, a bírót fej vesztésre is kárhoztatni rendeli. Kz a Törvény Ulászló 3-dik Decr. 1-dik Art. azt tartja, hogy a Frotonotarius esküdjék a Hakost eskü szerént, azután vehet ajándékot, 's ha megroutattatik ho-v ezen ajándék miatt hamisan ítélt, veszítse fejét. — Itt tehát az ajándék által. megvesztVetésrol van szó, nem pedig a bírónak ataljanos halálos büntetéséről, ha ítéletében hibázott ° Abanj Vmegye KOvetje (tír. Péchy fímauuelj: A’ tárgy érdeméhez, minthogy az kimerítve volna, szóllani nem ki\án egyedül némelly mondottakra kívánja tenni észrevételeit: 1715. 7 L;a 1790: 56. Törvényczik. a hó Törvényszékek eljárása igazolására halottá felhozatni, azonba nyilvános Törvén) cink, mellyek az elfogatások a political bíróság közre inunkálódása által rendeli véghez vitettni az ISO) : 2. Törvenycz. mondatik hogy a’ többi perekbe be bevett eljárás tartasson meg, midőn az 1790: 56. által a felségsértési és hivtclenségi perekbe a’ bíráskodás a' Fő Törvényszékekre által ruháztatott, akkoron az eljárásra nézve nem tétetett semmi kivétel és így önkényt következik, hogy a szokott eljárást kelletett volna követnie — Küldői azt hiszik, hogy a szabad védelmet megtagadni senkitől sem lehet, mert különben minden polgári szabadság csak álomkép, ugyan azért a Fő Törvényszékek eljárását is helytelennek kijelentették, mert meg vágynak győződve hogy a polgaii eleiben a becsület az élettel arányba álljon és egyformán légyen szükséges az élethez; ugyanazért mind azt, a' mi ezeket sértheti vagy veszedelmeztcti, az legnagyobb vigyázattal és nyilvánosággal kelletik kezelni — továbbá hallotta a' Fő Törvén) székek igazolására a' szokást felhozatni, elég légyen arra azonba azt felelni, hogy a’ Nemzet jussait nem lehessen elidősíteni, mert az 1681 : II. a szokás végképpen megerőtleníti. E'gyéberánt az 1790: 56. Törvényczik. alkotása óta több esetekre történik a' hivatkozás, ó ezt nem kívánja megösmértetni, mert a’ Magyar Nemzet hív FejdeJméhez, 's hív Hazájához, és 1795-ki szomorú eset után történtek csak egyes esetek, mellyek még például sem, annál kevésbé pedig gyakorlatul vagy szokásul hozattathatnak fel;— többiben az Izenetre szavaz. — Szatmári Követ (Kende 'SiymondJ : Ismétlésekkel untatni nem kivan — rövideden kijelenté hogy Küldői mind azokat, mellyek a’ szólás szabadsága tárgyába 1836-dik oszt. 17. Izenctbe foglaltattak, sérelmeknek elfogadják y sőt az utóbbi szomorú eseteket, mint a' szólás szabadságán ••jtett sérelmeket tekintik, ugyan azért ar sérelmek orvosoltatását, a’tettek megsemmisítésével kívánnák eszközölteltni.—Azonba pártolják bár mennyire is az 1715 s 7. 1723: 9-dik Törvényeket, Küldői azokat még is nem elég világosoknak tartják, mi végből is azokat az idő szelleméhez módosítani kívánnák — a’Fő Törvényszék ellen semmi kifogások, és noha őket a’ törvén) hozói testen fell) ebb emelni nem kívánják, mindazonáltal ókét tökéletesen függetleneknek hiszik, rövideden uj Törvényre szavaz. Mártnaros Vármegye Követe (Mihályi GáhorJ- Küldőinek utasítása e’ jelen képviselői állásába, egy Törvény szabta ösvényt rendelvén eleibe, mell) et álhágni, vagy azon nem menni a’ legnag)obb bűnnek tartaná; mellynél is nem kívánja már az előtte szállott érdemes Követ társainak előadásaikat ismételni, sem a’ felhozott elveket bővebben magyarázni, egyedül Küldőinek e' tárg) ba való nézeteiket rövideden ezekbe pontosítja: a törvényes szóllásszabadság alkotmányos létüknek egy lényeges feltétele, minthogy még egy jól elrendelt társaság, annál inkább egy alkotmányos Ország a-' nélkül nem is létezhet: mert szabad szollás nélkül nem is lehet valódi szabadság; ennél fogva kívánják Küldői, a’ törvényes szóllás szabadságot mint constitutionalis létüknek eg)’ védlő pajzsát serthetetlenül í’enlartani, és ekként az utókornak is áltadai; de ennek ezen módon leendő fentartására, az ellenébe álló korlátlan szóllás szabadságot 4 melly veszélyezte annak garantiáját és gyengíti létesítését, alkotandó új 1 örvények által kívánják korlátoltam»; mell) által biztosítva leend mind a’törvényes szóllásszabadság, mind pediglen az azzal élni kívánó haza polgárja. - násmódot éa nwgiléltetéseket re világosabb Törvény áltál helyre hozatalon. A m. pediglen a-l Ország Fő Törvényszékeinek kérdésben hozott kőteletek taglalását illeti, azt Küldői sem a'jelen, sem pediglen jövendőre nézve több tekinteteknél fogva, nem czélerányosnak, sőt veszedelmesnek nézik, a hazára nézve kér désbe hozni, és azért az Izenetbe felhozott ítéleteket, mint törvényes bíráknak ítéleteit, törvényeseknek lenni clesmerik; de nem is esmerik el Küldői a törvényhozó hatalomnak azon iái ív a íeeiio mm« a .o. venues , ....... —- A' mi pediglen a’ közelebbi esztendőkbe némelly honosokkal lett báilleti, ha a‘ dolog külső formájára valami hiba történt, az jövendője^ az iát, hogy a‘ Fó Törvényszékeknek keletjeiket megsemmisíthesse; nem is adhatja azon jogot ' 1608-dik esztendei 23-d.k Törvényoaikk'ely, melly megsemmisítette ugyan az akkori Nádor IlJésházy ellen húzott keletet, de ha azon Törvény jól megtekintödik, kitetszik, hogy nem a törvényes bírónak ítéletét, hanem u mint világosan ki van teve \ iennae lata sententia, az, r szagon kívül hozott ítélet semmisítteieti meg, és így Törvény ellent móddal nu0 a törvén) 33 *
