1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 10. országos ülés

X Országos Ülés. _ J„lius 4_kén,

129

nak ’s az egész Hazának nem akarlak

, , . .. e5|e'!ye,8Zete! szerezui> azt ő még gondolni sem tudja, ’s hogy ezt tenni

m akarlak a meghozott deleiből »világos, midőn elméje ezeken keresztül villant, megdöbben

hol velemenyekert, gondolatokért büntetnek, gyakran ön magát tudakozta, mi már most a’ mi sza H’ ,1>’0,cz szaz eves alkotmánnyal dicsekvő Magyarokat, ’s ki áll jót róla váljon e’ te . léptekor bár ha jelszavai mindég törvény ’s igazság! a’ királyi Fiscus ezer alakú kereílly szomorú esetben mi nyugtathat egyéb mint a’ törvények. I«*en

badságuiik? rémből ki seiet nem formálhat e’ ellene?

lemnek törvényes és természeti sérthetetlen igazait vissza állítani akarván, a’ hozott ítéleteket törvényteleneknek nyilatkoztatja, ’s az Izenet mellett szavazott.

— Árvái Követ (Zmeskdl Mőritz). Tiszteli a‘ szóllás szabadságát, de a’ szabadosságot nem pártolja, mert a’ polgári hatalomnak fő czélja a’ személy és vagyonbeli biztosítás. — Mi a’ fő törvényszéki eljárásokat illeti, néki küldői azokat a’ szokáson alapultuak lenni megüsmerik, jövendőre mindazonáltal kívánnák, hogy mind a’ felségsértési, mind pedig a’ hivtelenségi perekbe a’ rendes törvényes eljárás tartassák meg — és e’ részbe világos törvény hozattassék — küldői a’ bírói függetlenséget kétségbe hozni nem akarják, és azért a’kimondott ítéletek taglalásába nem is ereszkednek, mert azokat törvényes bírák által kimondottaknak találják. — Minthogy azonban küldői felebaráti szeretettől vezéreltetve az elitélteken segíteni kívánnának, készek a’ kegyelem útját elfogadni — a’ kerületi Izenetet nem pártolja csak azon fogva is, mert a’ fő Törvényszékek Ítéleteit törvényteleknek nem tartja: ezen előadattakhoz képest küldői jövendőre ugyan egy világos törvényt hozatni, a’ múltakra nézve pedig a’ kegyelem útját követni kívánják.

Trencsini Követ {Marczibányi Antal): Utasítása ugyan a’ szóllás szabadságának előleges még a’ K. Előadások előtt való felterjesztését kiváltja, mert általlátták küldői, hogy még a’ szólás szabadságán ejtett sebek nem orvosoltatnak hidegvérüséggel a’ K. Előadások felett sem tanácskozhatnak. Mi a’ tanácskozás alatti tárgyat illeti az érdeme ki lévén merítve ahoz szóllani nem kíván, rövideden csak a’ kerületi Izenetet pártolja, mellyre azonban észrevételeit tehetni feutartja azon időre, midőn az majd szakaszonként fog felvétetni. — Egyéberánt utasítása, hogy a’ felségsértési és hivtelenségi esetek hozandó törvény által kijeleltesseuek, és a’ szólás szabadsága jövendőre biztosítasson, ezt pedig küldői távolról sem kívánják azért, mintha a’ felségsértési vagy hivtelenségi bűnt tárgyzó törvényeket akár homályosoknak, akár pedig hiányosoknak gondolnák, hanem azért, hogy jövendőre nézve tétessen biztosítás, és noha küldői nyilván kívánják kijelenteni, hogy hivtelenségi bűnt szóval ne lehessen elkövetni, és e’ részbe ő is azt tartja, mind a’ mellett küldői azt is kívánják, hogy a’ közgyűléseken való sértések eránt történjen valami határozás, mert ők e’ részben szinte azt tartják, hogy a’ közgyűléseken történhetnek ollyan sértések, mellyeknek megboszulására az 1723: T. Czikkelyben foglalt 25 fl. büntetés elégtelen. Mi a’ Jász és Kun követnek előadását illeti, hogy a’ Fejedelem Személyét a’ Kormánytól elválasztani nem lehetne, feleletül utasítja Hazánk, nevezetesen Ildik Ulászló törvényeire, mellyekbe mondatik, hogy a’ Fejedelem omnia cum consilio Baronum et Magnatum communia habeat, ezen törvényből világosan kitetszik, hogy a’ Fejedelem körül a köz dolgokat kezellik és a’ Fejedelem Személyét könyékezik Tanácsosok is, kiket ha bívtelenek Ulászló 6dik D. 7dik és 8dik T. Czikkely büntettetni rendelnek, de ha politicai oldalról tekinti is a dolgot, valljon hogy lehessen azt kívánni, hogy a’ Felség minden tárgyakat maga végezzen? és minthogy vannak olly tárgyak, mellyekét csak egyedül Ő Felsége intézhet el, másokat pedig a h ő- Kormányszékek végeznek, ebből tehát az is önkényt következik, hogy a í ejedelem külömbözik a’ Kormánytól. Az Elölülő gyakorlati szokást felhozván, azt mondá hogy az a’ törvénynek is derogál, erre nézve már több követek meg jegyzették, hogy a’szokásnak, ha azt törvény erejűnek lenni kivánjuk, mint Isteni mint emberi törvényekkel összeférőnek, nyilvánosnak és egyformának kell lenni, azonban nézzük minő szokás volt az ifjak, dolgába tartatott, volt e nyilvános? éppen nem hanem kimondja igen titkos, volt e’ ezen szokás egyforma? éppen nem, mert az ifjak dolgában az ifjúság, melly a’ kir. Táblára gyakorlat végett jár — kizáratott, Vesselényi és Kossuth pereinél ellenben bebocsájtatott, továbbá az ifjak pereikbe hozatott ítéletbe az irományok csak betű szerint A. B. C. I). ’s a’ t. neveztettek, ellenben Vesselényi és Kossuth pereibe hozott itélekbe mái oko is adatnak, ezekből tehát világos, hogy a’ Fő-Törvényszékeknél a’ szokás már ma illyen, holnap ismét a’ mint tetszik más forma, valljon tehát illy mindenkor változó szokás a világos törvény ne derogálhat e’? kiki által láthatja. Mi már a’ kimondott ítéleteket illeti, azok szinte önkényese es törvényen nem alapulnak, mert a’ törvény a’ felségsértőkre és a’ hivtelenekre nem idősza ‘ ű tetést, hanem halált rendel, — ám de hivatkoznak az 1795. esztendei példákra a ban o csina o , hol szinte időszaki büntetést szoktak mondani, a’ nélkül, hogy valakinek eszébe jutott v0^a Jegyző Könyv I. (jarab.

33