1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 10. országos ülés
126 Arad Vármegye Követe (Faschö József): sérelemnek tartja, hogy az ifjak törvények ellenére katona erővel elfogattak, hogy nekik a’ szabad nyilvános védelem eltiltatott, hogy alkotmányos szabad országban a’ véleményért büntetések történtek. Hogy Kossuth Lajos szabad levelezés végett a’ törvény rendeletén kivül befogatott, ’s nem törvény, hanem törvényes szokás szeréut ítéltetett; — ezeket küldői mindenek előtt orvosoltatni kívánják. Mind ezen törvénytelenségek megszüntetésére a’ kerületi Izenetet pártolja. Hogy pedig polgár társai jövőre nézve biztosítva legyenek, ’s hogy főképen a’ büntető törvényes rendszer iránt az önkény megszűnjön: az egész büntető rendszert vagy legalább a’ felségsértésröl, hivtelenségről, ’s szóllás szabadságáról kíván uj törvényeket hozatni. Temes Vármegye Követe (Laczkovics János): A’ szólás szabadság ügyét Küldői már a’ múlt Országgyűlésen úgy annyira pártolták, hogy azt óhajtották volna a’ Felség trónja elébe vezetni, bár melly kitételnek feiáldozásávál. Már a’ 15dik izenet után látták Küldői előre, mi következése lesz annak, ha a’ bizodalmatlanság fenmarad. Született azonban, nem szerencsésebb constellatio között a’ 16dik Izenet, ’s ha ez sem talált jobb szerencsére mint 15 testvérei, feleljenek érte azok, kik a’ Felírást O Felsége eleibe jutni nem engedték. Táplálták Küldőit már ekkor a’ remény, hogy O Felsége kedvező Resolutiót fog adni, bár az idő rövidsége miatt törvény alkotáshoz nem vala reményük, ’s hinni lehet, hogy a’ szóllás szabadság miatt nem szenvettek volna annnyi honfiaink. Küldői most is jót akarnak, azt vélik, hogy szóllás szabadság által mint Közgyűlésen úgy Országgyűlés helyén olly zavarokat lehet okozni, mik 25 forintok kifizetése által nem volnának elégé büntetve: más részéről azt hiszik, hogy ha szinte hazafi buzgoságból valaki hevesebben szóllana is, de a’ Felség Személyét nem sértené, ’s a’ rendet fel nem zavarná, hívtelenség büntetése alá nem huzathatnék. — így biztosítni akarván a’ szóllás szabadságát, egyszersmind a’ határokat óhajtaná kitűzve látni, mellyekben a’ szóllás szabadság gyakoroltathatik. -— Azért minden taglalástól és előszámolástól óvakodva felírást javasol készíttetni, mellyben O Felsége kérettetuék, hogy szeréucsétlen szenvedő polgár társaink szabadon bocsátassanak, jövőre pedig szóllás szabadságunk jogait biztosításán, a’ kölcsönös bizodalom vissza vezettessék. Minthogy azonban Küldői a’ kérdéses eseteket sérelemnek tartották, noha az Izenetben az előzmények is benne vannak, azt még is elfogadja, ’s a’ törvény alkotásról későbbre tartja fel szavazatát. Békés Vármegye Követe {Wenkheim Béla) előterjesztette: miképen sértve látja a’ szólás szabadságát, Békés Megyének municipalis jogait, Kossuth elfogattásában a’ szabad levelezési jogot, melly sérelmek halmát B. Vesselényi és az ifiak elfogattása neveli. Ezekből született aggodalmának közepette reményét a’ bírák igazság szeretetében helyezte; de reményében csalódott; mert látnia kelle, mikép hágott ki a’ biró törvényes köréből, ’s mikép sújtva a’ szenvedőket, a’bizodalmatlanság magvát elhintette. — Alkotmányos országban a’ biró a’ nemzet akaratjának végrehajtója, ’s ha ezt nem teszi, akkor az alkotmányos jogokat forgatja fel. — Halottá az Ország Rendéit bizodalomra felszóllíttatni, de ha a’ történetekre tekintünk, ez lehetetlen. Mert B. Vesselényinek jó hazafisága isméretes, ő olly Törvény Czikkely oltalmára szóllott, melly az adózó nép javára volt a’ Törvényhozás egy része által előterjesztve, és mégis hivtelenség vétkért vádoltatik, és büntettetik. Vagy talán azért, hogy olly szavakkal élt, mik a' Kormány embereinek nem tetszettek? De felszóllítja a’ Rendeket vau e’ itt csak egy is közöttünk, ki valaha a’ Kormány rendelését nem kárhoztatta? ki áll jót, a’ bevett rendszer mellett, hogy ennek nem lesz következése. — Végre sérelem gyanánt említi, hogy azon ifiu, ki Megyéjéből volt ezen történetekbe bon volva, még a’ hozott ítéleten túl is büntettetett, mert a’ királyi Tábla nem engedte a’ censurát letennie. Itt az idő, hogy ezek orvosoltassanak, ’s azért az izenetet pártolván, reményű, hogy a’ sérelmek szüntetése után a’ bizodalom helyre fog állani. — A’ törvény javallatra nézve előbb a’ sérelem orvoslását, azután törvényt kíván. — Jász és Kun Követ (Szluha Imre). — A’ szóllás törvényes szabadságát mindenki akarja, ’s azt törvényes határaiba korlátolni, valamint feletébb káros — úgy más résről a’ korlátlan szóllás szabadság szabadossággá válik, ezt hitték őseink, és midőn 1635: 85dik T. Czikkelyt alkották, melly által a’ szabadságot fékezni, ’s annak határokat szabni kivántak — mert azon véleménybe éppen nem lehet; hogy felségsértési bűnt szóval elkövetni nem lehet, állítását igazólja Sz. István lső könyvének 3dik és 1688: 48dik T. Czikkelyei — a’ felolvasott Izenetben foglalt eseteket a’ Rendek a' törvényekre akarják alkalmaztatni, de fájlalja, hogy ez úton orvoslást nyerhetni még reménysége sincsen —- ha a’ mai és tegnapi tanácskozásokat tekinti a’ szóllás törvényes szabadságát korlátolva éppen nem tapasztalja. — Igaz ugyan, hogy némellyek elítéltettek, a’ törvénynek mind hiányos, mind pedig homályos volta miatt, ’s e’ tekintetből óhajtaná, hogy a’ felségsértési és hivtelenségi bűnökbe világos törvények bozatassanak, az elitéltekre nézve egy felírás által 0 Felsége kegyelemért kérétetne meg, mert csak ez az biztos út, melly által rajtok segíteni lehetne. — Továbbá X. Országos Ülés. — Julius 4-kén.
