1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 10. országos ülés
V X. Országos Ülés. — Julius 4-kén. 125 azt monda O Méltósága, hogy a’Kormány látván tanácskozásokban, de kisebb körökben is a sza badosságot terjedni, ennek gátlására kénytelen volt keményebb módokhoz nyúlni, ’s innen követié* téka’ történetek, De a' szólló azt kérdezi, mi a' szabadosság? — Mert ezen szó. natihoz képest, de gyermeki forróbb kebellel hangokat1 ejtett: ’s ezért ók, kik talán szülőik egyedüli kincseik valának, katona erővel elfogattak, felségsértésről vádoltattak 's elitéltettek, holott bűnök csak vélemény volt, melly a’ közre munkáló léleknek szükséges, következés nélkül ismét eltűnt. — Ezer nemzetnek súlyos fájdalma. — Hallotta azt is az Elölülőtől, hogy mig Törvény nem lesz, addig mindenkor ezen példa nyomán fog Ítélni, bár keserű a’ bíráskodás és vélemény által nem engedi iránvoztatni lépéseit. — Ezen elhatározott kifejezés mellett lehetetlen meg nem állapodni, 's tanácsot kérni ön magától, valljon a' hideg ész, vagy a’szív vagy mindkettőnek sugallatát kövesse. — Hol van az a világos Törvény, hol van az a’ bevett jó szokás, melly itt alap gyanánt felhivattatik? de nem azon szokást érti, mellyet a’ hatalmas combinalió csinál magának, hanem azt, mellyet Verbőczy szerént consensus populi megerősített. — Itt illyen Törvény Hlyen szokás nincs. l)e ha van, miért mondani, hogy keserű a’ biráskodás? — Nemde a’ Biró tette, mikor igazságot szolgáltatni, a’ nemzet — nyugalmát eszközölni, aggodalmát orvosolni akarja, miegyéb mint — imádság? Ha Lovasy vétkez, Ítélete törvényes, minek ítéletébe m'mtegy a' Bíró legitimatiója végett iktatni, hogy ő a’ törvényes szokás szerént — ítél ? Ha a'Biró független, minek magát a’ vélemény előtt legitimálni? nem elég e' itt a’Törvény? — Ezen előadásához még csak azt kiváltja tenni, adja Isten, hogy a’ Mélt. Elnök Úrnak a' bírák nevében tett azon jelentéséhez képest, hogy Isten előtt tartoznak csak számolni, ha majd számolni fognak, idvességet és nyugadalmat találjanak. Az Elölülő: Elő lévén már okai terjesztve ezekre sem kívánt felelni mást, mint a'mit Csanád Követének múlt Gyűlésben válaszolt. — 0 jövendőre nézve is úgy fog Ítélni, mint ezelőtt ítélt Törvény és törvényes szokás nyomán. — Miilyen a' Biró kebele midőn ítél fajdalmát érző e’ vagy nem, az ki — kinek személyes lelkesültétől függ, ’s kiki ön magában tudja kellemes, vagy ellenkező érzéseit, a’ Bírónál csak az szükséges, hogy érzéseinek ellentálva, igazságos légyen. — Hogy a’ Királyi Tábla ítéletének okát adta, azt azért cselekedte, mert a’ inult Országgyűlésen alkotott Törvény rendeléte kívánja, hogy a’ Biró törvényes okát adja ítéleteinek. Beregli Vármegye Követe (Lónyaij LászlóJ : A' szállás szabadsága tárgyába Törvényt kíván alkottatni, mellynek visszaható ereje is légyen. — A1 fő Törvényszékeknek eljárásokat nem tudván igazolni azokat feleletre vonatni és megbüntettetni kívánja. —- Hallotta, hogy az ltelet azon fogva mert szokáson épülve törvényes légyen , erre nézve megjegyzi, hogy ezen szokás csak kevés évek olta Törvény ellenére csúszott be, ’s ugyan azért törvényesnek mondani nem lehet. Továbbá, hogy ezen szokás ellen, a’ következett Országosgyülések semmi kifogást nem tettek, erre nézve csak azt jegyzi meg, hogy a’Nemzet háborúkkal és 1822-be egyéb sérelmekkel el lévén foglalva, nem volt ideje az ellen kifogásokat tehetni — különben ez ok nem egyéb, mint a Nemzet tehetetlenségéből kiemelt valóságos illusio. — Ha a‘ Kir. Tábla mint erkölcsi helyzeténél fogva, a Nemzethez és nem a‘ Kormányhoz tartozó rész, az Ország jogait a’ Nemzet javára megőrizni törekedett s a gjengébben igyekezett volna segíteni bizonyosan áldozott volna a Haza oltárára; voltak ugyan a Kir. lábla tagjai között, kik hasonló lelkesedéssel voltak a'Nemzet részére, s azok nevét a haza hálá\al fogja említeni. Arra nézve, hogy a’törvényeknek visszaható erejök nemiévén, a Kir. lábla büntetés alá nem jöhet, azt jegyzi meg, hogy ezt a" közvélemény fogja eszközölni, melly valamint égig emeli a nemzetijusok védőit, úgy az ellenkezőkre Ítéletét kimondja. Az alkotandó Iónén) által a Felség sértés annak csak 5. és 7-dik §§. maradjanak i, és hivtelenség eseteire nézve az 1723: 9. Törvényczikkeh t úg) kivánja módositatni, hogy A’ felségsértés és hivtelenség vétségeire nézve pedig a Kir. Tábla helyett olly bíróságot kíván alakíttatni az Ország Nagyai és Választottjai közül, kikből legalább 31 tag jelenléte szükséges legyen ítélet hozáshoz. Ha ezen javaslat a KK. és tetszik, akkor az Izenethez áll, 's a' Törvény javaslatra nézve véleménv ét fentai tatja. ... Az Elölülő: Azon megjegyzést tette, hogy az a különböztetést, mellvet a szó 0 Hplemzott, t.i. Kormány emberei, 's más emberek között nálunk nem létez, itt mindnyájan ee«y ^’íi:Kőnek alattvalói, egy közös hazának polgárai vagyunk, ezek között nincsen külön seg vetnek azon kérdésére mit mondott a'Királyi Tábla, azt feleli semmit, mert • e ette sen i tartozik. Jegyző Könyv I Darob.
