1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 10. országos ülés

121

\

alkotmány l»an elv gyanánt ki van mondva, hogy a‘ Kormány a’ Fejedelemmel nem egy, — ellenben ;t' Monarchiában megkivánlatik , hogy a' Fejedelem személye is szent légyen ; ha már a’ Törvényszék e' kettői identificálván azon beszédeket, mellyel, a’Kormány ellen mondattak, úgy veszi, mint a" Fejedelem megsértését, akkor azon ítélet a’ törvényhozási elvvel ellenkezik, 's az ítélőszék azon elvet megsemmisíti, — ekkor Injába különbözteti a" törvényhozás e’ kettőt egymástól, tettleg fng más divatozni, — Injába állítja a’törvényhozás, hogy Magyarországban a’ köz tanácskozások teremében, kivált akkor, mikor Törvények változtatásáról van a’ szó, lehet a1 Törvénnyel ellenkező véleményt kijelenteni, mert az, ki azt teszi, még is perbefog vonaltatni. — észt., hanem

Jctt volna szabad kikelni a' Kormány ellen, hogy lehetett volna megszüntetni a' sérelmeket? Kötelessége a' törvényhozásnak gondoskodni, bogy az ő elveivel ellenkező elv az ítélőszékek által fel ne állíttassák, vagy áltatok bárinelly törvényhozási elv meg ne semmisittessék. Nem lehet itt elég óvakodónak lenni. — Küldői a’ fő sérelmet abban helyzik , hogy az ítélőszékek éppen olly elvet állítottak lel, melly egyenesen a’ törvényhozási hatalmat illeti: a1 pörökben a’procedura megváltoztatott, a’védelem megtagadtatott, — ezt Küldői helytelennek állítják ’s törvénytelennek, ennek kijelentése által nem hiszik, hogy a‘ birői függetlenség megsértetnék; — nem mondják ők azt, miképpen alkalmaztassák az ítélő székek egyes esetekre a' Törvényt, — csak azt, hogy a’mi egyes esetekre alkalmaztatott, az Törvény szerénti, és nem Törvény elleni legyen. — Küldői azon véleményben vannak, hogy az Országgyűlésnek különösen tisztelni kell a’ birői hatalmat, melly a’ törvényhozási hatalomtól el van különözve ; de megvannak az ítélőszékek függetlenségének azon határai is, meUyeket az Itélőszékek nem léphetnek ált. — Az ítélőszékek Törvény szerént tartoznak ítélni, ez esetben, akár miilyen legyen a' cselekedet, akár milly világos legyen az ítélet igazságtalansága, azt többé változtatni nem lehet; •—■ de hanem Törvény szerént ítéltek, miután csak a’ törvényhozásnak van jussa (örvényeket alkotni , bizonyosan túl mentek az ítélőszékek birői hatalmok gyakorlatán, ekkor jussában, kötelességében áll a" törvényhozásnak felszóllalni; — p. o. olly Országban, hol azon Törvény áll, hogy szóval is lehet felségsértési bűnt elkövetni, ha a' Törvényszékek ezen Törvény szerént ítéllek, az Ítéletről szó nem lehet, itt csak az Istennek tartozik felelettel; de ott, hol nincsen Törvény arról, ‘s még is valaki egyes szavakért felségsértési pörbe idéztetik’s elítéltetik , ekkor a' törvényhozásnak kötelessége felszóllalni, mert itt Törvény nincsen, itt az ítélőszék maga alkotott egy kártékony Törvényt. — Végre minthogy azt hallotta mondani a’ szálló, hogy nincsen Európában olly Ország, hol a1 törvényhozás befolyást gyakorolna az ítélet hozásra, — előre bocsátván, hogy olly véleményben nem lehet, mintha polgári alkotmányunknak veszedelmére volna több korszerű alkotmányok felállítása, mert azt tartja, mentői több alkotmány támad, annál biztosabbak a' fenállók , mert mi czélszerű a" másik alkotmányban, azt a’ miénkre is lehet alkalmaztatni, «így Magyarországban is van ollyas mi, mi semmiféle Constitutionalis Országban nem létez, t. i. a’ Vármegyék municipalitása; — minden Constitutionalis Nemzetnek jussa, sott kötelessége az ítélő* székekre befolyni, 's pedig vagy immediate ragv mediate, — immediate, mikor kimondja, hogy az Itélnszékeknek a’ Törvény szerént kelletik Ítélni; mediate, midőn — a’ mint Francziaországban ’s több Országokban látjuk — különös Ítélő szék alkottatott arra, melly nem in merito, hanem a' törvénykezési formák megtartása eránt ítéletet hoz; — hol ez nincs, feltartotta a’ törvényhozás magának a' felszóllalási just. — Egyéberánt mi a’Bírák felelőségét illeti, noha Küldői szinte kivannak illy ítélőszéket felállíttatni, most azonban ezt létesíthetőnek nem látják, az Országgyűlésből superrevisorium Fórumot nem akarnak tenni, ’s így fentartrán magának Küldői újabb törvényhozatalára nézve elejébe szabott nézeteiknek előadását; most az Izenetet pártolja.

Nógrád Vármegye Követe (Fráter Pa/J: Mindent mellőzve a’ nagy czél felé halad, melly a' nemzet jogainak és szabadságának fentartásában áll és minthogy az Elölülő is czélt érni óhajt, e részben tehát vele megegyez, csupán csak az eszközökre nézve van a' különbség. Azt kiváltjuk kölcsönössen, hogy a‘ bizodalmatlanság gyökeresen orvosoltassék, és kiirtassék, ki annak kártékony magva is. Az Elölülő ezt úgy véli elérhetőnek ha múltra, nézve a' kegyelem útján enyhülést szerzünk a szenvedőknek; jövőre pedig új Törvényeket alkotunk, de midőn a’ bíróság Törvényen felül emelkedve az alkotmányos és törvénykezési rendszer megbántva a' szállás szabadság haldokolva láttatik : lehet e akkor a’ múltakra homályos leplet vonni, lehet e' szebbet kívánni, mint ezen Izenetet, melly ősi alkotmányunkat megtartani, ’s az azon vágott sebeket orvosoltatni óhajtja. Ez npm egyéb mint szerénység és kéznyujtás a' békességre. Eliialgatják a" KK. és RR. a' fájdalom ingerb» szavait, el azon részt, melly a’ Rirák felelőségét követelné, a’bizonyosan kellemetlenül hangzott MÓna. Nem akarja a szálló ismételni, mik itt már bölcsen előadattak, nem akar egyes környülm*n\ek előszámlálásáha ereszkedni, llogv a' Kormány fii Törvényszék a'nemzet bizodalmát elvesztette, eziránt aggodalmát és fájdolmát izenetben kifejezni kivánja: ha erre többséget nem nyer, maiad az izenet mellett. — Lehetetlen a'Méltóságos Elölülő Urnák némelly elveit hallgatással mellőzni:

X. Országos l'lés. — Julius 1 -kén.