1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 10. országos ülés
A. Országos i its. — Julius i-hén. 12:1 útján alkotott Törvény állított fel - Egyszer* felelet: nem. Miképen lehetett hát éket perbe idősekkel nyugtalanítani, vagy büntetésekkel fenyegetni azért, mit Törvény világos rendelet«, nem tiltott .ót a’ hosszas gyakorlat által szentesült példák megengedtek kívánja a’szóié a’ szó k,szökéseket par ölni, sót meggyőződésénél fogva hiszi, hogy ha a' Kormány a belső rend feltartsa tekintetebol kormányzása biztosítására a’ szólás féktelenségét korlátozó Törvények alkotását kivan... fogja, s erre a Nemzetet felszólítja, ezen óhajtása csaknem köz elfogta lássál teljesülni fog; - de addig, m.g Törvény által kijelelt korlátok fel nem állíttatnak lífol hatatlan igazságnak címen, hogy azokon túl lépni nem lehet, - még is az követeltetek hoev mind azok, kik részint per alatt, részint pedig büntetve is vannak, túl mentek a’ szóhissza* badság korlátain, túl mentek tehát azokon a’ korlátokon, mellyek nem is léteztek, 's .nellyéknek létezésük felül Törvén) könyveinkben egy betűre sem találunk. — A’ Hivtelenscg vétke V Tör* vény által kijelelt 9 pontokban határozódik, azontúl nem létez hirtelenség esete. Eldődink bölcsen által látták ^ hog) ritka évtized, meiiybcn a’ Fejedelem ’s Nemzet között szóvillongás no támadjon; illy alkalommal pedig a’ legjobb ezélzatú törekvések is a Hazára részt hozható szenvedéllyé fajulhatnak ; igyekeztek tehát Törvény által nyilván kifejezett hivlclenség eseteinek felállításával az uralkodó indulatokat korlátozni, s igy a’ Fejedelem jogait, de egyszersmind a* ma* gános polgárok személy és vagyonbeli bátorságát is biztosítani. E’ szerént a’ Törvény leikéből merített nézetek vezérlék Küldőit akkor, midőn a' megsértett szólásszabadság orvosoltatásának eszközlését á szólónak kötelességévé tették. — A' Kir. Curia a’ követett Törvénykezési rend miatt gerjesztett aggodalmat, melly ha tovább is igy maradna, káros következményeit csaknem mindenki érzi, — ’s abban a’ véleményben sem lehet a’ szóló, hogy a’ birói függetlenség örvö alatt törvényül szolgáló oily perlekedése uj rendet lehessen felállítani, melly egy Nemzetnek alkotmányos önállását megrázkódtassa. — Tiszteli ő 's elismeri törvényes Biráink függetlenségét, jól tudván, hogy tétovázhatatlan igazság kiszolgáltatása a nélkül nem lehet; de, valamint alkotmányos országban élő polgárnak jogait csak úgy óhajtja, hogy a' szabadossággá el ne származhasson, úgy a’ birói függetlenséget is csak a’ törvénykezési törvényes rend mellett, — túl pedig a' Tör\ény határain soha el nem ismeri. — Nem akar a’ Kir. Curia ítélete ellen szólni, mert hiszen az eddig számtalanszor történt, hogy sokak véleménye ellen Ítélt eg)- vagy más tárgyban, azért mint legfőbb Törvényszéknek ítélete tartozó tisztelettel vétetett, — de szól a' Törvény által biztosítandó törvén) kezesi törvényes rend mellett, — és hogy jövendőre a’ Bírák eljárásai állandó bizonyos törvényes alapon történhessenek, Törvényt kíván alkotni, melly a’ hirtelenség eseteit nyilván kifejezvén , ezen pernek rendjét, folyamát elhatározza. Moson) Vmcgye Követe QCiróf Zichy Herman}: Nem akar a' táFgy foglalásával időt veszteni; egyedül Küldői véleményét adja elő. Ezek olly sérelemnek ismerik a szólásszabadság korlátoltatását , hogy ha tüstént nem orvosoltatik, alkotmányunk veszedelemben lorog. — Azt állítja, hogy ha a5 szólásszabadság elvész, elvesz a’ municipalis rendszer, ha ez elmúlt, alkotmány többé nincs. Ha tehát szólásszabadságunkat nem védjük, azt vesztjük el, a mit őseink 800 évig viharos idők között szikla gyanánt fentartoltak. Minden más gyám okait elóhordatri annyit tenne, mintha egy orvos igy szóllana betegéhez: száz okom van, miért be kell venned orvos szeremet, első hogy ha be nem veszed, meghalsz: tartsd meg te 99 okaidat, és add nekem az orvos szert hogy meg ne haljak. — Kivánata múltra nézve oda terjed, bog)’ a’ kik börtönben vannak, eresztesseriek ki, ’s a’ folyamatban lévő pórok megsemmisitessenek. Jövendőre nézve pedig Törvényt kíván. Azt nem állíthatja hogy a most íenálló Törvények mellett nem lehetett volna szcl-idehb eszközökhöz nyúlni, de akarja hinni, hogy a’ Törvény bornál) os és hrjányos. — A' mi a’ Ivir. Tábla felelőségét illeti, ha e’ Törvényeket megtekintjük, ezek nem egyebek, miirt egy társaságnak behozott határozatai, mellycknek ugyan azon társaságban kiki engedelmeskedni tartozik. — Ha ezeket tükélletességre hoztuk volna, mindé., eseteket magában foglalna, mik felett a’ Bírónak ítéletet mondani kell. — Azonban ez nem ember, nem Ország erejéhez való. — így a’ néma Törvény álla Bíró előtt, az előforduló eseteket hozzá méri, ’s az Ítélet kimondása a’ Biró önkényére, vagy ha úgy tetszik, igazság szeretetére bízva van. Ha tokelletessegre volnának hozva törvényeink, azaz: ha minden esetek benne foglaltatnának, akkor irtom.hatnánk hogy őket Ítéleteikben a’Törvény szabályozza, s akkor állana az is, hogy tetteiket szinte Törvény szerént lehetne megítélni. — Most midőn kivált egyik Törvény azt mondja, ez fekete, másik, ez nem olly fekete, a' 3-dik ez fejér — ezt Küldői részéről nem kívánja. Azért ki nyilatkoztatván, hogy a'Bírák törvény kívüli léteiét el nem ismeri, az Izenetet pártolta. Vas Vármegye Követe £Zsűrim János}: Azt hiszi, hogy az ítélőszékek ítéleteinek nem csa a* fenálló Törvényekkel egyezni, hanem öszvehangzásban kell lenni azon elvekkel, mellyeket a Törvényhozás felállított. Ezt ha nem teszi, a törvényhozáson felül emeli magát; p. o. minden polgári 3 31 *
