1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 10. országos ülés
122 X Országon llés. — Julius 4-kén. RR. viszon Izeneteik által az 1791: 13. Czikkely magyarázatába visznek, ’s ime ezen módot továbbra is folytatván, valljon nem fogunk e’ ismét 17 [zenetet váltani, 's nem lesz e' tanácskozásainknak ollyan sikere, bogy majd Gr. Ráday Gedeonnak mint törvényesen választott Követnek szabadság adatik, bog) Országgyűlés után székét elfoglalhatja. — Most sem állunk jó mezon, azt mondjuk, a' Törvény világos, nem kell újat alkotni; attól fél a’szólló, oda megyünk hová a’ Kormány akarja. Igen alaposan adta azt elő az Esztergám megyei Követ, mikor az Ország kívánta, hozattassék Törvény, melly kielégítő legyen, az eseteket előadta, miket a1 Törvényben foglaltatni akart, azt felelte a' Kormán) , ez nem elég; adjatok több eseteket elő, adtak ismét kettőt, ez sem volt elég; vége az lett, hogy a’ Kormány eseteket adni nem akart, az Ország Rendci által adottakat nem eléglette, maradt a' régi homályos Törvény. — Most principiumokot akarunk felállítani, de már ezen princípiumok sértve vannak: azt szeretné tehát, hogy új Törvény által uj princípiumokat állítanánk fel. Mivel azonban a' többség ezt sem akarja, nem kíván vitatásokat, hanem az izenettel megelégszik. Utasítása az, hogy azon rendszert, mellyet a' kérdéses esetekben a’ Fő ítélő Törvényszék követett törvénytelennek ’s igy az ítéletet magát is törvénytelennek nyilvánítsa. De véleménye szerént itt meg kell állítani, mert szemünk előtt kell forogni azon önkénynek, mellyet a’Kormány a'Bírák felett gyakorlott, inig a’ Nemzet olly szerencsés nem volt, a' Birak törvényes függetlenségét magának Törvény állal kivívni. Ezt Küldői veszélyeztetni nem akarják, 's ebben az 1825: 3.és a’múlt Országgyűlés példáját követik, mikor szinte törvénytelennek talált az Ország illyen ítéletet, de azért felelet alá őket még sem vonta. — Hallotta itt mondani, hogy a‘ Biró Törvény és lelkiisméret szerint ítél ; 's hogy ezért csak Istenének tartozik felelettel. Igen is elfogadja ezen elvet; de csak módosítással áll az a'gy akorlatban, a' Bírónak t. i. Törvény szerént kellene ítélni, lelkiisméretével nyugalomban kellene lenni, 's csak Istenének tartozni felelettel. — Most azonban panaszkodunk, hogy az Ilélöszékek három esztendő óta kezdik magokat törvényesen felől emelni. A’ szúlló előtt ugyan ez nem újság, 2S esztendő óta teszik ezt, s ennyi idő alatt mindig törvényhozó hatalmat gyakoroltak. Panaszoljuk, bog) Királyi parancsolat mellett ítélnek, és 28 esztendeje mióta világos Törvények ellenére Parancsolatok mellett folytatják itéletjeiket. Panaszkodunk , hogy nehánynkat szabadságaiktól megfosztottak, holott 28 év óta százak fosztatnak meg általok javaiktól. — Hanem ha egy részről kimondá az igazat, kimondja más részről is. Most mi kikelünk a' Bírák ellen, mert a' Kormány érdeke van tetteikhez társulva, harczolunk ellenük, vitézül mint illik, mint az Angolok 'Waterloonál. Harczoltunk máskor is más körülmények között, de csak úgy mint Ovid. mondja: — — tarn quam qui vincere nollet etc. — Midőn nincsen vagyonvédelem, személyes bátorság, ne menjünk tovább, minek adunk katonát és coiitrihiitiót ha nincsen bátorság. — A’ mi illeti azt hogy a' Bírákat feleletre vonjuk, nincs ugyan utasításában, azonban tettéért kész felelni Küldőinek, 's ebben is megegyezik, de csak olly' feltétel alatt, ha minden ítéletek, mellvek 28 esztendő óta hozattak, megsemmisittetnek, mert ha áll az egyik, áll a’ másik is, mert az igazság örökké igazság. — Esztergám megyei Követ azzal biztatott, ne féljünk, hogy Constitulióuk eldiil, mert most 8 Constitutio állott fel. Azonban Esztergám Követe éles elméjével jól tudja micsoda biztosíték ez. Igen is, felállott nyolez Constitutio, de millyen? Az ő véleménye szerént nyolez mostani Constitutionak felállása nyolezszor duplázza a’ mi Constitutiók veszedelmét, mert a' mi Constitutiónk nagyon különbözik azoktól, mik most felállanak, ezek ellenzésben vannak a' miénkel Ezekben egész Nemzet édeke Üsszepontosul, egy szabály alatt van Lord és az utolsó nép. A' mi Constitutiónk privilégiumon alapul, s enek védelmére, ha mi fegyvert emelünk is, nem teszi azt a nép tömeg. Erre nézve el lehet mondani, hogy a’ Burkus absolitisnms a' mi Conslitutiónkhoz képest Respublica. — Zemplén Vármegye Követe (Pctcrfy Karoly): A' sérelem nagyságához illő állhatatossaggal sürgették még a' múlt Országgyűlésen a’ Rendek a’ szólás törvényes szabadságán ejtett sérelem orvoslását. Honfi buzgalommal tették ezt azért, mivel polgári 's törvényhozói kötelességek egyformán parancsolá. Keserű panaszaik azonban a’ Fő Rendeknél viszhangra nem találván, aggodalommal eltelve hús kebellel léptek le törvényhozói pályájukról, rettegve a' kétes jövendőt, s méltán, mert csak hamar követték egymást honunkban a' szomorú események, mellyek a békés polgárok csendes nyugalmát felzavarák — mivel vészéi) ben láták azon természeti igazokat, mell) eket több mint S00 éves alkotmányos gyakorlat örökre látszott biztosítani. — Felségsértési s hütlenségi vádok miatt többen részint elfogatattak, részint nyugtalanító pörökbe idéztettek, — és ha kérdjük, mi volt a' vád alapja? törvényes gyülekezeteinkben! szabadabb szólás. He hát kimutatta e' mar valaki annak előtte a’ határvonalt, mellyen túl szóllani nem szabad? ertem azon határvonalt, mellyet nem emberi önkény vagy hatalom, hanem Törvén) hozás I! MW
