1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 8. országos ülés - 1839 / 9. országos ülés

115

/X Országos ülés. — Julius 3-k

an.

ra'f «^yelmelluzhem,, «kkoroo ,obb l,az I,,,' Kormány ,’rilAgo, törvénv helyeit mindéiig szokásra hivatkozik, es eznn esetben kérdi, mié, hols.n „ .Ikotminy? hol' a’ személy, es vagyonbelt bátorság ? - Mik egyenek szón sérelmek, mellyeket Kormány legközelebbi idő. ben köreten el, azok ezen felolvasott Izenetben foglaltatnak, - ezen sérelmek folytában kivánják Küldői; hogy mind azon tanácsosok, lük ezekben részt vettek, az i5oy: 7 és 8ik Törv Czikkely értelmében keményen büntetessenek, — a’FŐ Törvényszékek pedig, mellyeknek tagjai a’’ Kormány törvénytelenségeire a' vétek bélyegét reá nyomni kívánták, feleletre vonattassanak. Hogy pedig Küldőinek ezen kívánsága igazságos, világosan kitetszik onnan, hogy «’ Nemzeteknél a' törvényhozó hatalomnak más minden hatalmak alája vetvék, és noha törvényeink a' bíróságok függetlenségét már elein megalapították, Kálmán I. Decr. 23ik Czikkelye azonban rólok még is azt mondja: „Judex injustam causam discutiens, ad Curiam Regis cum sigillo cogatur, sed sine sigillis ad synodum“,—hogy pedig Kálmán idejében a’ Curia Regis nem volt a’ mostani fő Itélöszék, hanem az Országgyűlése, kiki könnyen általiáthatja. — Küldői tehát ezen törvény értelmében a’ fo Ítélő Törvényszékeket felelőségre vonatni kívánnák. — Mimár a' fő ítélőszék eljárását, és a’ vétségnek a' törvényekre való alkalmaztatását illeti: az Ifjak dolgában Borsoddal tart, ’s e’ részben küldői legveszedelmesebbnek tartják azt, hogy a’ kimondott Ítéletek a’véleményt sújtják; mert ha csak maga az ítélet közelebbről megvizsgáltatik, nyilván kimondatik azokban, hogy felségsértési bűn nem volt, — ha tehát nem volt, a’ perbe fogottakat a' felperes keresetétől feloldazni, és ha netalán még is vétkesség fentforgott volna, azt a’ maga rendes bírósága eleibe utasítani kellett volna, minthogy pedig ebbeli kötelességöknek eleget nem tettek, törvénytelenséget követtek el. — Továbbá a’sérelmekben foglaltatik Vesselényi esete is, ’s noha ezen Tábla 17- Izeneteiben nyilván kimondotta, hogy szóval hívtelenségi bűnt elkövetni nem lehet, minthogy az 1723 : 7>k Czikkely 2ik §a. csak azután hozatott, midőn az 1687:

4ik Törv. Czikkely által az ellentállási szabadság eltöröltetett volna; különben pedig az ellentállásnak még a’ polgári perekben is bot vagy pálcza felemelése által kelletik történni, és szóval az ellentállást kijelenteni nem elég; — tettlegesen útját maga vátga be magának a* fő Törvényszék, midőn az ellentállást a’ polgári perekben is bot vagy pálcza által kívánta kijelentetni — ellenben pedig a’ haza, és a' publicus Status ellen való ellenszegezést szóval is elkövethetni Ítélet által kimondotta. — De ha a' fő Törvényszékek csak a’ rendszeres munkákat kidolgozó országos választmánynak a1 hívtelenségi bűn felett való javallatát megtekintették volna, nyilvánosan látták volna ott kitétetve, hogy a’ hivtelenségi bún csak tettek által követtethetik el ; most pedig éppen azon tagok, kik ezen választmányban részt vettek, és voksaikkal ezen véleményt par tolták, ellenkezőt mondanak, azt tudniillik, hogy hívtelenségi bűnt szóval is el lehet követni, és kérdés, ki követte el? — Vesselényi? kinek minden hibája csak abban állott, hogy hazáját határtalanul szerette, ’s midőn annak boldogsága szóban forgott, felejtve minden más egyebeket, nem vigyázva egyes kifejezéseire, éppen akkor, midőn hazájának boldogsága felett tanácskozni kivánt, eránta hívtelen lett, — azon Vesselényi? ki hazája eránti hivségét csak egy esztendővel ezelőtt a Pesti vízáradás alkalmával — élte veszedelmeztetesével is, midőn sok volt az ember, de kevés, kinek segíteni lelke lett volna , — bizonyította. — Végre Kossuth Lajos dolgában nem csak a’ szólás-szabadság, de a’ Megyék nyilványossága is megsértetvén, municipalis rend szerünket végső elenyésztetés fenyegeti; mert ugyan is miért nem hivatkozik a’ Kormány törvényekre, mellyek valaha tiltották volna a’ megyei közgyűlésekben való tanácskozásokat közleni?— ezen szerencsétlen Honfitársunk áldozatja erős hitének, ’s haza iránti buzgósagának, melly által vélte magát a’ törvények alatt erősen védetni, ’s hitte, hogy a’ nyilványosságot akadályoztatni nem lehet- — Ugyan is ha az állhat, hogy a’ Kormány el is fogathatja, a kit akar, kiállhat jót, hogy most nem küldetik e’ollyan parancsolat, melly korlátolja ez vagy amaz jussun. kát, midőn Austria Birodalmában úgy is vagyon már egy ország, mellyben meghat,iroztatik, meddig legyen szabad estve hűn maradni, és ha a’ kiszabott időn túl találtatik valaki az utszá kon, befogatik és elzáratik, — ha tehát áll e’ részben az, mit az Elölülő, és Esztergom "S ármegyei Követ mondottak, akkor ez tudtával első usus, mellyet a szóló abususnak ne^ez, ~ to vábbá ismét ha áll amaz, hogy a’ szokás a’ törvénynek derogálhat; akkor nem volna szükség a' törvényre, mert a’ Kormány és a’ Birák elegendően védenék jussainkat. \ éleménye szerint a’ szokásnak törvénytelenségen alapulni nem szabad, és a’ törvényeket is a korszellemeben kelletik érteni. Végre ha az usus a’ törvénynek derogálhat, akkor törvényre szükség nincs, bizzu a' Bíróra, bízzuk a’ Kormányra, megmutatta most, hogy mikép véd bennünket, a elleni gyakorlat tehát nem áll, kiváltképen, mikor a’ Nemzet világos jussai elle.n van. 1 a^

törvények furcsaságait, vagy büntető Törvény hiányát illeti: azt tagadni nem gyakorlat módosította és mérsékletté, és ezt a" Nemzetnek fokonkénti fejlődése szükségessé tette, azoban nincs példa, hogy az efféle gyakorlat a’ büntetéseket valaha súlyosította vagy sú yo^it háttá volna. — Röviden a' szóló az Izenetre szavaz, megjegyezvén, hogy Küldői ezeknek o yta ban a' fő Törvényszék felelősségét, és a’ hirtelen Tanácsosok megbüntetését kívánják. —

29*