1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 8. országos ülés - 1839 / 9. országos ülés

110

I

Sróllás flzsbadeág tárgyiba.

Bírósága a* egyéb polgári perekben divatozó törvényes rendszertől eltávozott. — Már az elmúltakat tekintve az tetszik ki, bogy a’ szóllás és a’ személyes szabadság megsértetett— bogy ezen sérelmek elkövetésében a’ Kormány és a’ Bíróság részt vett. Mind ezeket egybe véve, noha nem szándéka a’ szállónak, vagy a' Kormány , vagy Bíróság ellen vádlóképen fellépni, noha attól is távol van, hogy a’ Kormányt igazolja, kimondani még is kéntelen , hogy ezen sérelmek elköve. tésében a’ Bíróság Iegbotránkoztatóbb béfolyással volt, mert a’ mit a’ Kormány elkezdett ő azt befejezte, de talán tetézte is. — Mind ezeket itt mondani'kötelességének tartja, mert itt az igazság templomában az a’ mi az igazság hajlékában igazságtalanul történt, helybehagyást nem nyerhet. Egyéberánt Küldői ezen sérelmek orvoslására nézve minden kétkedések elmellőzése tekintetéből egy czélirányos törvénynek alkotását kívánják — a’ múltakra nézve kötelességül hagyák Követjeiknek, hogy a’ Királyi ügyek Igazgatója által Felség sértési, hűtelenségi , ’s egyéb keresetek alá vett hazánkfiainak minden büntetés ’s vád alóli felmentését eszközöljék, ’s egy alázatos Felírást kívánnak ezen sérelmek megszüntetése végett Ó Császári Királyi Felsége eleibe terjesztetni. —

Ugoesa Vármegye Követe (R.Prényi LajosJ ekképen nyilatkozott: Hogy országlati rendszerünk az üdvös municipalitás légyen, hogy ugyan az adja alkotványunknak az ifjító, nem tespedo törvényink fentartásába segítve munkálkodó erőt, kik hazánkat, alkotványunkat esmérik, tagadni nem fogják.—- Municipalis hatóság, köz tanácskozás, ez ismét alkotmányos szabad szóllás nélkül nem képzelhető, ’s azt, hogy egy alkotványos municipalitással bíró Nemzet a’ Kormány részéről bizony gyakran ejteni szokott sérelmeket elnézze, annak orvoslásáról, tulajdon existentiájáról gondolkozni, azt szabad szóval előadni szabad ne legyen, feltenni is képtelenség. A’ törvényes szószóllással ellátott köz tanácskozás eleme tehát alkotványunknak , ’s mégis hány lelkes honfitársaink lettek annak szomorú áldozati? — Hogy a’ szabad szóllást törvényen kívül kozlátozni akarják, okát azon ferde bal nézetbe keresné: hogy sokan alkotványunk lelkét felfogni nem hogy nem tudnák, de nem akarják; hogy ők köz tanácskozásokat ellenséges csoportulatnak, — ’s a’ Kormány hibás tette roszalását Status bűnnek — minden ta nácskozásinkban kimondott szabad szót nép csábításnak, s nyugtalanságra izgatásnak tekintik. De ennek meg kell változni, az intelligentia előhaladásával, a Kormánynak, bár mint küzdjön is, ált kell látnia, hogy hibás tette rosszalását, ’s így a’ szabad szóllást olly kevéssé lehet rósz néven venni’s korlátozni, mint bíróinknak a’ porok fellyebbvitelét. — meg kell tanulniok nem csak a’ Felség, de a* Nemzet köz javát, és szavát is tisztelni — meg kell tannlniok a’ Felséget a’ Nemzettől el nem választani, ’s ezen erős, felbontásába veszélyes következésü kapcsolatot sértetlenül hagyni. Igaz ugyan, hogy a’szőnyegen lévő szóllás szabadság minden absolutistának felette alkalmatlan, mert ott, hol az nem létez elnyomással — hol pedig az divatoz, megczáfolással kell a' kétes és vitatott tárgyat eldönteni. De azért vagyunk e’ itten, hogy ezen Urak kényelméről gondolkozzunk, vagy hogy kötelességünket tellyesítve, a’ Nemzet materialis javát, ’s alkotmányos állásunkhoz illő függetlenségünket kivívjük: az elóhozottak létre hozása azonban csak szabad kifejezéssel eszközölhető — mit végrehajtani parancsol a’közjó, parancsolja a’ nem pártos, hanem igazi köz vélemény. — Az alkotmányos Status férfi genieje — mint Aretin mondja — abban áll, ezen köz véleményt megosmerni, nem azért hogy legyőzze, hanem hogy iránnyal kövesse. —• Hazánkba a’ köz vélemény ha jó értesült a’ szólló 3g Megyék utasításában oda nyilatkozott, hogy a’ szóllás szabadság vértanúji iránti bánás mód köz sérelemnek vétetvén, a’ szóllás szabadsága jövtendore e’ jelen Országgyűlésén biztosíttasson. Küldői érezvén törvényink e’béli hijányát, nehogy jövendőre e’ bizonytalan állásunk miatt több lelkes hazafiakat municipalis köz tanácskozásunk ’s alkotmányunk rendszere nem kevés kárával elveszíteni kéntelenittessünk,— kötelességünkké tették e’ jelen Országgyűlésén a’ szabad szóllás biztosításáról világos törvény alkotását sürgetni. — Egyéberánt a’ mennyiben a’ hútelenség ürügye alatt lefolytatott perekben csak szokáson épült, ’s nem törvény által erősített rendszer gyakoroltatna, nehogy a’ birói Önkénynek az 1723. ladik törv. czik. példája szerint igen tágos mező ’s határtalan hatás kör engedtetne — ’s ne hogy Bíráink magokat törvényink felébe állítván, törvényhozókká alakuljanak — Küldőink kötelességünkké tették az országos Küldöttség által kidolgozott törvénykezési rendszer felvételét kivánni; meg lévén győződve , hogy alkotmányos Országban csak úgy menekülhetni az önkénytől, ha világos törvények léteznek — ’s meg vannak győződve arról is, hogy a’ kegyelembe való bizakodás soha sem lehet elegendő biztosítása az alkotmányos elvek’s a’ Nemzet boldogsága fentartásának, azért képviselői kötelességének tesz eleget, midőn kérését nyilványítja, hogy:

a) A’ szóllás szabadsága e’ jelen Országgyűlésén világos törvény által biztosíttasson.

ó) A’ hútelenség és Felség sértés esetei világosan fejtessenek ki, számláltassanak elé — ’s a netalán ezen bűnbe esendőkre az egész procedura világosan jelentessen ki; — azon esetek pedig, mellyek ez alá nem tartóznának, nem a’ Királyi Táblán, hanem azon Törvényhatóság által, a’ hol elkövettettek — Ítéltessenek meg.

IX. Országos Ülés — Julius 3kán.

♦»