1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 8. országos ülés - 1839 / 9. országos ülés
Ill c) Hogy Bíráink «gyedül a' törvénytől függjenek. •» «gyedül .• Idrriny világos „ím ped.g parancsolat, szokás, politika: nézet, vagy önkény szerint Ítéljenek d) Hogy Ítéleteiket a’ törvényen alapítsák ’s a’ törvénnyel motivisálják * 2 “.^rvCűldatt5'g 4,ul k,do'go2ou ,ör'énykezési -"d—- ~~* ,?‘5: ?d,k CIik' "é,e’en maíyarálható érleima ■*"**“• ital Veszprém Vármegye Követe CKotsi Horváth Sámuel) utasittása kénszerítvén sióllani — az kenetben foglalt egyes esetek taglalásába ereszkedni nem kíván, csak rövideden azt nyilatW tatja, hogy Küldői Kz kenetben.kifejtett elveket osztják, ’s abban foglalt eseteket sérelemnek lenni valamint az azokban! eljárást is a törvényekkel megegyeztetni nem tudják, e’ végből te. hat ok a sereimet orvosolhatni kívánván - akarják, hogy jövendőre törvény allkottassék* melly a Kormányt is korlátolná, s az egyeseket is biztosítaná - a’ birói hatóságot azonban és méltóságot fentartam kívánván, Ők az Ítéletek taglalásába nem ereszkednek, hanem ha az elítélteken és a’perbe fogattakon valami utón segíteni lehetne, ahoz minden készséggel hozzá járulnak Zólyom Vármegye Követe (Benitzky Ágoston) Noha Küldői minden túlságos kifakadásoknak nyilvános ellenségei, mind a’ mellett azon meggyőződést táplálnak keblükben, hogy olly törvényhozó Testület, mellynek tagjai minden elfogultság, tartózkodás, ’s félelem nélkül szabadon és bátran nem szólhatnak, sikeres javításokat nem tehet, sérelmeket nem orvosolhat altaljában hasznos, ’s jótékony törvényeket nem alkothat. — Mivel pedig éppen a’ Magyar Nem zet az, melly illy alkotmánnyal, ’s ezen alapúit egy idős, és törvényes szóllás szabadsággal bir * ugyan azért egész erejét kell nékie arra fordítani, hogy ha akarja Ősi alkotmányát megtarta; ni , a szóllas szabadsagot is epen tartsa fel. — Azonban az utólsó Országgyülekezeten, nemkülönben Szathmár, ’s legközelebb Bars és Pest Megyék Közgyűlésein, a’ tanácskozás alatt lévő tárgy felett tartott beszédek, ’s kiejtett egyes szavak miatt több honfiak a’ Királyi Tábla eleibe részszerint hütelenségi, részszerint betstelenségi perbe idéztetvén, — ekkép ezen mély “ggodalmat szülte szomorú esetek sugalma szerent, a’ törvényes szóllás szabadság korlátoltatni látszatok, ugyan azért Küldői a most érintett eseteket a’ szóllás szabadságra nézve veszedelmesSr&badazrfiís országos köz-súlyoknak annál inkább tekintik, minthogy az i7l5: 71k, 1791: 56ik, 1723: 7Ík ‘árs>''u,,l,,• és Qik törvényczikkelyekben név szerint elöszamláltatván, azon esetek, mellyek Felség sértési, vagy hütelenségi kereseteket vonnak magok után, azok között a’ szóllás szabadság, bár mi nagy mértékű visszaélésü lenne, nem foglaltatik, — betstelenségi kereseteknek pedig Mátyás Király 6dik Decretuma 54-dik, s Ulászló Király iso Decretuma yodik törv. czikkelyeiknek ér* telnie szerint egyedül akkor van helyük, ha magok a’ perlekedő felek kapott terhes ítéletek miatt, Bíráikat rágalmazzak.— Mi okbul Küldői mind azon eseteket, mellyek az Izenetben foglaltatnak, és mellyeket némelly előtte szólló Követek előadták, a’Nemzet köz sérelmei közzé tartozóknak lenni vélvén, azoknak orvoslását Felírás útján kieszközleni — a’szóllónak világos utasításukban megparancsolták. — Mind a’ mellett látván, hogy azon szokási rendszer, mellyet az ezen kérdés alatt lévő perekben a’ fő Törvényszékek követtek, már a’ mostani jelenkori szellem kivánatihoz többé nem alkalmazható, annahokáért Küldői kivannak egy uj törvényt alkotni, mellynek oltalma alatt a’ szóllás szabadság féketlenségre ugyan soha el ne fajolhassék, azonban annak alkotmányos gyakorlatja minden erőltetett korlátozások, és ijedelmek ellen örök időkre biztosíttassák; egyszer’smind az előfordulandó vétkes esetekben a’Bírák is tudhassák •’ Nemzet azon alkotandó törvénybe kijelelt kivánatihoz magokat alkalmaztatni. Esztergom Vármegye Követe {Andrássy Jó'sef) A’ tanátskozás alatti tárgyat mind érdemére mind pedig következményire olly nagy fontosságúnak tartja, hogy állítása szerint nagyobb érdekű tárgy az Országgyűlését alig fóglalatoskodtathattja, mert a’ szóllás szabadsága, éltető eszköze a’ megyei rendszernek, és az Országgyűlésnek, úgy hogy ennek gátlásával veszedelmeztetik, megszüntetésével pedig holt testté válik a’ megyei rendszer, és az Országgyűlése; de valamint egy részt a’ szóllás szabadsága éltető rugója alkotványos rendszerünknek, sőt minden alkotmánynak nélkülözhetetlen feltétele, úgy más részt ezzel való visszaélés szabadossággá valva, sírja lehet megyei, rendszerünknek, alkotmányunknak, sőt a’ haza békéjét is megrazkodtattbatja, nem is fél annyira a’ szólló attól, hogy a’ törvényes szóllás szabadsága korlátozása által veszedelmeztessék alkotmányunk, vagy a’ mint ettől neméllyek tartani látszanak sírba szálljon, ha a’ kormány jó szándékában nem bíznánk is fa’ mire okot bizonnyára nem szolgáltatott) biztosított bennünket Europa jelen állása és a’ szabad érzelmei. Nincs most az az idő, a mellyben alkotmányoknak vesztét lehetne félteni, rövid idő leforgása alatt nyolez alkotmány adatott a nemzeteknek, még egy elnyészett, de lehet tartani attól, hogy a napról napra harapodzó ingerültség, és minden rend elleni nevekedo kárhozatos szenvedélyek veszélybe hozzák azt, a mi minden nemzetnek legkedvessebb, a’ belső nyugalmat, ’s veszedelembe alkotmányunkat, ha tehát megyei rendszerünket a’ féktelenség csirájától, és az ebből eredhető karos következésektől megmentve, Országgyűlésinket pedig az üdvös hivatása megfelelésére minden tekintetben 28* /X Országos ülés. — Julius 3kán
