1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 8. országos ülés - 1839 / 9. országos ülés

sédnek, a’ Kormánynak, a’ Dicasteriumoknak, a’ Törvényszékeknek megbeszélni - Len szó moru, kárhozatos es felszamithatatlan kár» következései lennének annak, lu egyedül csak a’ Fel Séget, Kormányt, Dicastenumokat, az Itéloszékeket lehetne büntetlenül szóval sérteni -val í/ni rágalmazni, midőn ezt törvény utján megbeszélni kinek kinek szabad, és hatalmában va-von —

A’ törvényes szállás szabadszág a’ Kormánytól nincsen megsértve, hanem a’ törvénytelen szabados ság törvényesen megbüntetve. Tiszteli a’ szónok az ítélőszékeket, ’s azért hiszi és me- va-von győződve, hogy egyedül csak törvényesség és jó lelkiisméret vezérletté, a’kir. Curiat Vesseléuyi, az Ifjak és Kossuth elítélésére; az ő ítéletét taglalat alá venni, vagy törvénytelennek mondani, vagy megsemmisíteni nem lehet; de a’K. Curiát már kivívott függetlensége mellett felelet alá vonni sem lehet; de még személyei ellen se lehet panasz azért, mintha a’ biróskodási rendszert meg nem tartották volna; mert valóban nekik is nehezen esik, polgártársaikra* e’ szót „bűnös“ és az evvel járó büntetést kimondani; ellenben vigasztalásokra szolgál bizonyára, ha a’vádlottat a’ hűn vádja alól törvényesen felmenthetik. — Tökéletesen hiszi a’ szónok, hogy azon Fejedelemnek, kinek nem csak jelszava, „recta tueri ‘, de királyi nagy tetteivel ezt be is bizonyította, hogv ezen jó igaz Fejedelemnek Kormánya, Dicasteriumai, Ítélőszékei ’s Iliráji is „Regis ad exemplum“ e’ jelszavat mindég szemek előtt viselik, és sziveken hordják. — Lehetne talán inkább ebben törvényeinknek ha nem is híján}a, legalább homályossága ellen vagy külső formalitásaikra, vagv belső érdekekre nézve panasz; de e’ bajon segíthetnek az Ország Rendjei, világos, egyes esetekre is alkalmazható törvények alkotása által; — ha elégtelenek törvényeink, pótoltassanak, ha homályosak, magyaráztassanak világosra; hiszen a’ törvényhozói Testnek feladata, a’ törvények hiá- * nyát pótolni, a hol azok homályosak, felvilágosítani. — Végre a’ mi az említett elitéltek és actio alatt lévők felmentését illeti, nyúljunk czélirányos raodhoz; kíván a’ szónok szivéből könnyeket törleni — szárítani, a’jövendőre ugyan pótló és világos törvények által, mint mondotta, — múltra pedig Borsód Megye követje véleményének ellenére is — a' kegyelem utján. — A’ királyi kegyelmek ajtaja azon szerencsétlenek előtt nincsen bezárva; bizonnyára az a’kegyes jó Fejedelem, ki a’ múlt esztendőben annyi sok politicai bűnösnek atyailag bocsánatot adott, nem fogja atyai szivét elzárni a’ kegyelem adástól, mihelyest könyörögve, jobbágyi hódolattal’s fiúi bizodalommal járulunk Felséges Tronussához, egyszersmind ők is — ama szerencsétlenek járulandnak, bocsánatot kérvén, ’s valódi jobbulást fogadván; kövessék ebbe Debreczenyi György Altárnoknak példáját ázsiói 159'. liki 22dik T. Czikkely előadása szerint. ’S így a’ szónok ezen Izenethez nem járulhat, azt* “ nem pártolja, ez küldői meghagyása, ez belső meggyőződése.

Ekkorou a’ Fő Rendi küldöttség a’ 2dik viszont lzenetet által hozza Csanádi Püspök Lonovits József szónoklata alatt. — Gróf Keylevich Gábor, Koronaőr, kincstári Elnök és Nógrádi, Gróf Zichy Ferraris Ferencz Győri, Marich Dávid Tornai Főispányok,és Gróf Venkheim Antal követsége által jővén, bémutatá a’ Pesti sérelem tárgyában készült 2dik Fő Rendi Viszonizenetet, kérvén a’ Rendeket hogy azt a’ bent foglalt okoknál fogva elfogadni méltóztassanak — magát többiben a’ Rendeknek kedvezésükbe ajánlván.

Az Elölülő: Minthogy a’ Fő-Rendek Küldöttsége szónoka a’ hallgatóság által több ízben okozott illetlen lárma és sziszegés miatt szónoklatát is félben szakasztani kénteleníttetett, — ’s azt csak többszöri csillapítás után végezhette be, a’ királyi Személynek kinyilatkoztatta, hogy ámbár a’ nyilvánosság Hazánk iutézkedvényébe gyökereztetne is, 's e czélbul ezen helyre a’ hallgatóknak is a’ bejövetel megengedtetne, de egyszersmind ezen helynek szentsége ’s a’ törvényhozó 1 estnek magas állása megkívánja, hogy a’ hallgatók illő mérséklettel és csendességgel legyenek, mi szerint a’ fiatalság, mindjárt idejük zsengéjében magoknak tudományt szerezhessen, azok pedig, kiket a’ bizodalom e’ helyre meghívott, rendeltetésüknek megfelelhessenek, ugyanazért felszólította a’ Követeket, hogy a’ kezek alatt lévő ifjakat szorosabb rendbe tartsák, s a parancsolatok általliágóit annak rendje szerint megintsék, mert az ellenkező esetben, ha ezen intés is sikereden ma radna, Elölülői tisztéhez tartozandónak hiszi, ’s kéuszerítetve látja magát azon rendszabásokho*

nyúlni, mellyeket a’ törvény néki hatalmába adott.

Liptó \ármegye Követje (Szentirányi Odón) így nyilatkozott: Mennyire legyen a szállás sza badság constitutionalis állásunk tagadhatatlan tulajdona, eléggé bizonyítja a szomorú következés,

IX 0rs*<yos des. - Julius 3-ktin. ,0S)

ás - s7..V>ntltárgyál.an.

léstől fogva ekkoráig, arra több polgártársaink méltatlan sinlödése, többeknek tóm én} te en ^e helyzete eléggé megfelelt. — A’ szóló Küldői egyéberánt a’ sérelmet abba keresik leginkább, hogy az elfogatások polgári Törvényhatóságok elmellőzésével történtek meg; hogy a köz tanacs^ov sok helyén mondott kifejezések az 1723: 9dik T. Czikkely alá vouattattak, ’s hogy a kir. laj a Jegyzó Könyv I. Darab.