1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 8. országos ülés - 1839 / 9. országos ülés

10?

enemazon parancsolatok, nem tudják küldői; a’felhívott kifejezések azonban a’ királyi Tábla telíes ft* getlenségi állapodra va ojaba nem mutatnak. - De már akárhogy van a’ dolog, a’ sok baj csak megvan. - A szol o küldő, ön magok, rósz polgároknak ’s nem hiv alattvalóknak mondanak ma gokat, ha szívok teljességéből azt nem óhajtanák ’s arra nem törekednének, hogy azon feszültség! felette kedvetlen állapot, nie Ilyet a h ejedelem és Nemzet közzé taszítottak talán azok kik bár mit mondjon is hiúságok, nőm barátjai a’ magyar Nemzetnek, — hová hamarább és telvesen’szüntessék meg, ama fotekintetbol is, hogy igaz volt ’s örökre is igaz marad az, a’ mit a’ törvények lelke czímét viselő munkának koszorús írója Montesquieu mondott, hogy: „a' Királyhoz rendíthetetlen állhatatossággal ragaszkodó Magyar Kemzet megbocsátani és meghalni tud.“ _ De a’ me®

öregedettnek mondott Europa környülményei ’s a’ napkeleti és napnyugoti állapotok vajmi megkívánják azt, hogy a’ forrongásban lévő, az Országokat és Nemzeteket orkáni megrázással fenyegető (’s vajha különben örökre elmaradandó) zivatarok bármikor és merről zúduljanak is ki, — gedjékHazánk Védistenei! — Országunkat olly állapotban találják, mellyben a’ Fejedelem és N zet öszveforradott bizodalmának, a’ História évkönyvei szerint, csudákat is teremthető édes kap

csolata ’s öszvehúzó ereje minden lehető ellenségnek agyarkodásain truczolhasson. __ Egyébiránt

a’ mi a’ kir. Táblát illeti: miután a’ B. Vesselényi 3Iiklós ellen rendelt hívtelenségi per Diaeta alatt indíttatott meg, ’s ezt a’ kir. Tábla ítélettel helybenhagyta, a’ szerint a’ mint az utóbbi Országgyűlés alatt a’ Karok és Rendek Táblája is kimondta, a’ királyi Tábla az 1830: 6dik T. Czikkelv magyarázatába avatkozott; ez pedig a' Diaetát, ’s nem a’ kir. Táblát illette, ’s a’ magyarázatot a Diaeta a’ kir. Táblára nem bízta. — Megismervén a’ kir. Tábla saját ítéleteiben azt, hogy az ál tala elítélt perekben felségsértési, vagy hívtelenségi vétek nem jött ki, — az 1723: 11. 12. ’s az 179% : 56dik T. Czikk. szerint, azon perekben első folyamodási Biró többé nem lehetett, ’s a’ vádlottakat megítélés végett az illető Megyék törvényszékének általadul tartozott volna. Ám hiszen ha azok nem jól Ítéltek volna a’ perben, az Appellata útján megigazíthatta volna ítéleteiket a’kir. Curia. — Ezeken felül, minthogy a’ törvétiyes védelmet még a’ legfőbb gonosztévőktől sem engedi megtagadtatni az igazság és emberiség; nagy igazság az is, hogy mivel senki se bűnös addig, míg a’ bírói ítélet annak nem mondja, a’ vádló Fiscusnak és a’ bevádlott Félnek pártfogási egyenlő lépcsőn kell állani a’ Bíróság előtt. Megtörtént e’ ez? szóljanak a’ környülméuyek. De a’ szólló küldői (kiket ez válaszra nem méltatott két leveleikben magának a’ kir. Táblának is megírták) nem tudják a’ fenálló törvénykezési rendszerrel megegyeztetni azt, hogy miután a’ Hétszemélyes Tábla maga is, egy Borsód Vgyei criminalis perben múlt 1825dik évi Martius lső napján hozott ítéletében azon elvet mondotta ki, hogy mivel a’raboknak és tanúknak csak azon vallásaik hitelesek, mellyek az ítélőszék színe előtt hitelesíttettek meg; a’ Borsodi perben pedig a‘ rabok és tanúk csak egy (bár számos Tagokból állott) küldöttség által hallgattattak ki, ezen fogyatkozást a’ Borsodi Törvényszék pótolja ki. Ezen Ítélet nagyon igazságos és törvényes volt, — ennek ellenére tehát hogy történhetett az, hogy az elfogott ifjak nem a’ kir. Tábla, mint első folyamodási Bíróság, hanem csak egy küldöttség előtt halgattattak ki, — ‘s a’ B. Vesselényi Miklós ellen kivett tanúk vallásaiknak meghitelesitésére is (pedig ettől függött minden) csak az Előadó ítélőmester küldetett ki. Ezen ítélőmesternek se személyét, se characterét, se hitelességét legkisebb kifogás alá sem veszik küldői, — de híjába, egy ember, bármelly jeles legyen is az, csak egy ember, egy könnyebben hibázhatik, mint az egész ítélőszék, — s habár divatozik is a pol gári perekben azon szokás, hogy a’ kir. Tábla a’ tanúk vallásaik meghitelesítését, ha a telek kívánják, az Alispánból, Szolgabiróból és Esküttből (’s igy legalább három Tágokból álló) Alispáni Székre bízza; de ezen szokás a’ büntető perekre ki nem terjesztethetik, mert a polgári peiekben csak jószágot vagy pénzt lehet veszíteni, ’s ezek még mind visszaszerezhetők; de a felségséitési és hívtelenségi perekben fő-, és polgári becsület-vesztésről forogván a kérdés, a kettő ha elvész, többé visszaszerezni nem lehet. E’ felett, úgy mondatik, hogy a B. Vesselényi Miklós elleni Tanúk meghitelesítésén a’ Felperes kir. Fiscusnak egyik Tisztje, hogy jussaira felügyeljen, jelen volt, — arról, hogy a’ vádlott Fél Ügyvédje is ugyanott jelen lett volna, semmi sem hallatszik. — Azt monda ma a’ kir. Személynek, hogy a kir. Tábla, letett eskihése és lelki ismerete szerint Ítélvén, arról csak az Istennek köteles számolni. Ez a’ mondás tökéletesen helyes és iBaz, de ellenben az a’ Biró, a’ ki a’ törvényt és törvényes rendszert meg nem tartja, felelet ler ie a * vonható, ’s így ennyiben a’ szólló küldői (a' kir. Táblához irt Leveleikben is) nyihán me^ismeite azt, hogy a’ kir. Táblának Ítéletei, az ő inegbirálásuk alá egyáltaljában nem tartoznak, e neu ^ azt veszik ők kérdésbe, hogy a’ kir. Curia a’ bevádlottakat ennyire vagy annyira, ’s többre vagy kevesebbre miért nem ítélte? vagy miért nem oldozta fel? hanem abból áll e0esz ne ez eo hogy a’ törvénykezési fenálló rendszer szabályait a’ kir. Curia szigorúan miéit nem ‘ ^ *

— Örültek a’ szólló küldői, midőn meghallották, hogy az elfogatott ifjak megítélés ^vege

,X Országos Ülés. - julius H_kán

Szólás - szabad ság tárgyában.