1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 8. országos ülés - 1839 / 9. országos ülés
,X Országos Ütés. - ju/ius 3-kan. 105 as/,a az igazsag-szegek eloszlatását érdeklendők, bizsosan remél.ylvén, hogy a’ Nemzet méltó pauasv rető Fejedelem által kihalgatatva, súlyos sérelmei törvényes jussainknak orvosoltatni ’s ez által a’ Kormány ’s Nemzet között feszülni kezdő kölcsönös bizodalom, melly a’ királyi Székek le*e sebbik biztosítéka, újra erősödve, a Haza boldogságára, nemzeti közjóiét emelésére sok haszi intézkedéseket fog tenni. — Miután azonban több ízben megújított felírásaik sikeretle rohasznos nseget nem Feiseges uruiuc s iviraiyunK ívuiuouseg altat keretessék meg, Alkotmányunkat lényegesen sértő ezen törvénytelenségek orvoslása iránt. — Mielőtt azonban Csanád Rémiéi választmánya ezen megbízását tellyesíthetíe volna, leérkezett a Helytartó Tanács dorgáló parancsolatja, melly által Csanád Rendei választmánya törvényes Királyunkhoz való járulástól eltiltva, — a’ kínzó fájdalomnak enyhülése helyett, — aggodalom-tölte kebleinken új seb intetett. — De a’ jelen lzenetben hoszszasan előszámlált sérelmek nagy sorozata, mellyeket felhordva előszámlálni szükségtelen, elegendőképen tanúsítja azt; hogy ugyanazon törvények megsértése, mellyeket az 1834dik évben együttlévő Országgyűlésen a’ nemzeti képviselőség kezdetben legfőbb országos sérelemnek tekinte, inellynek orvoslásáért, az Országgyűlésnek eloszlatása után, a’ Haza legtöbb törvényhatóságai három évekig folyvást esedezének, — ugyanazon mostan már megszaporodott törvénytelenségek fenlétét a’ Rendek többsége jelenleg, és így öt évek leforgása után is mélyen érezve, azoknak mentül előbbi eloszlatását általánosan kívánja. — Minthogy azonban a’ felolvasott lzenetben mindazon nézetek, mellyeket a’ szónok küldői ezen sérelmek orvoslása kieszközlésére kijelentetni óhajtanak, megérintve nem lennének; legszentebb kötelességének ismeri a’ szólló, utasításából merített nézeteit küldőinek a’ Rendeknek előterjeszteni. — A’ kir. ítélő Törvényszék Hazánkban azon legfőbb Törvényszék, — mellynek a’ Kormány törvény ellenes lépéseit fölfedezni és korlátozni legszebb tisztje — a’ szoros igazság kiszolgáltatásában pedig a’ törvényt és törvényes rendszert megtartani egyedül kötelessége lett volna, — a' kérdésben forgó hívtelenségi perekben, a’ nyilványosság kizárásával, nem átollott azoktól, kiket a’ bal sors üldözése már a’ nélkül is eléggé szerencsétlen helyheztetésbe dönte, a’ velünk született ’s elidegeníthetlen természeti jussokon alapuló szabad védelmet megtagadva, ítélkezni. — Tisztelik a’ Szónok küldői a’ bírói hatóság törvényes függetlenségét, tiszteletben is kívánják azt fentartani; mert alkotmányos Országban nem látnak annál veszedelmesebbet, mint ha a’törvényes rendszer megtartása mellett, a’törvény rendeletét szigorúan tellyesítő Bíróság, akár egy részről a’ Kormány, akár más részről a’ Nemzet által függésben tartatik. — Nem is kívánnak küldői a’ kérdésben forgó ítéletek érdemének taglalásába bocsátkozni, — nem kívánják feszegetni azt, valljon a’ szabad védelmet megtagadó kir. Tábla igazságosan vagy igazságtalanul ítélkezett e? — Elfog, ’s bizonyára eljövend azon pillanat, midőn azon szerencsétleneket börtönre itélők, valamint a’ szalma-gűuyhó alatt tengődő koldus, úgy ők is a' Mindenható bíráskodása előtt számolni, és pedig szorosan számolni fognak helyes vagy helytelen tettek felett! De viszont Csanád Rendei nevében soha sem ismérheti el a’ Szónok a’ bírói hatalom törvény-feletti azon állását, hogy akkoron, midőn az Ítélő törvényszékek a’világos törvényt elmagyarázzák, akkoron, midőn a’ természeti és positivus törvényeinken alapuló törvénykezési rendszer letipiásával ítélkeznek, — a’ törvényhozói hatalom által, — melly alkotmányos országban legfőbb hatalom, ’s mellynek az elkülönözött végrehajtó hatalom is alája van rendelve, felelet terhére ne vonattatnának; — és igy miután a’ jelen felolvasott Izenet tartalmánál fogva elegendőképen meg lenne mutatva az, hogy a’ Királyi Tábla világos törvények elmagyarázásával, és a törvénykezési rendszer elmellözésével, önkényesen ítélkezett, — ezen törvénytelenségek következésében pedig a’ Rendek a’ kérdésben forgó hívtelenségi perekben a bírói önkényen alapuló ítéleteket erő-nélkü lieknek, és törvényteleneknek nyilvánítanák; — utasításánál fogva kötelességének taitja a Szóló azt kijelenteni, hogy a’ Nemzet bizodalmának meg nem felelő Királyi ítélő Törvényszék, általo elkövetet azon számos törvénytelenségekért feleletre vonatlassék, egyéberánt pedig, ha a törvé^ nyékből merített ezen kívánsága Csanád Rendéinek többséget elnyerni szerencsés nem lenne, a Szóló a’ múltaknak orvoslására a’ kerületi Izeuetet úgy, a’ mint szerkesztetve vagyon, egész kitei. jedésében pártolja, ha pedig ezen sérelmek a’ multaa nézve orvosolva lesznek, jövendőié körülírottabb törvények készítéséhez utasításánál fogva annak idejében hozzá fog j.íi ülni. Az Elölülő Csanádi Követtel tart abban, hogy a Bírák Istenüknek s lelki isméietü ne t toznak számolni, és azt ők nyugottan fogják tenni. Egyébiránt a törvényszerű a ’ álljon a’ törvényes szokás, mutatja a’ Ildik Rész 6dik Czímje 2dik és 3dik §sza. _*n” , . gyen pedig ezen törvényes szokásnak, azt ismét a’ Prolog: lOdik Czímje Iső §sza, 1 J 3. 4. és 5dik §szai világosan bizonyítják. — Ezekből tehát látszik, miben álljon a törvényé J kás, ’s mennyi ereje és alapja legyen annak, ’s mind addig, míg ez meg nem va toztati , Jegyző Könyv /. Darab. Szólás - szabad ság tárgyába».
