1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 8. országos ülés - 1839 / 9. országos ülés

104

IX. Országos Illés. — Julius H-kún.

Szólás - szabad ság tárgyában.

jognál fogva való szabad közölhetése, világos törvény, által biztosítassék, általánosán pedig a' Nemzetnek megnyugvás szereztessék, bogy törvény védi a’ szabad polgár éltét ’s vagyonát, ’s bogy önkény, mellvnek következései egy alkotmányos országban megmérhetlenek, — a’ kormányzásból száműzve vagyon. — És ezek a’ Szóló Küldőinek törvényes kiváuati, mellyeknek kivívását oily szorosan lelkére kötötték ’s megbagyák, bogy, míg ezen sérelmek elintézve nem leemlenek, semmi más tanácskozásba bele ne avatkozzék. — Ezt lia elérni szerencsés nem lehetne a’ Szóló, a’ kerületi Izenetliez áll.

Az Elölülő. Somogyi Követnék azon kifejezésére, mit mar egy alkalommal követ társa is nyilvánított, ..bogy nincsen veszedelmesebb, mintha az önkény bírói köpönyegbe burkódzik“ megjegyzi, bogy a' bírót ő menteni nem akarja, mert a’ ki ezen helyen felelet terhével nem tartozik, azt védeni nem kell; — a' bírót, mint a’ Szóló Követtársának ebbéli közönségesen tett kiejtésére az Elölülő más úttal kijelentette, hozott ítéletére nézve az Isten igazságának és lelki ismeretének, mellyekre esküszik, köpönyege fedezi. — A’ dolog érdemében lett kijelentésébe pedig éppen nem osztozik: mert hazánkban a’ bírói ítéletek törvényben, és törvényes szokásokbangyökereztetnek, — mi légyen pedig a’törvényes szokás, azt a’ Prolog 10. 11. és Didik, úgy a’Ildik Rész 6dik Czikkelyei világosau kimondják, — a' biró a' törvényt és törvényes szokást követve Ítél úgy, mint meggyőződése és lelki ismérete tartja, ’s ítélete éppen azért törvényes.

Esztergomi Fő Káptalan Követe. Ezen Izenetben, nevezetesen 6dik gában a’ Királvi Curia által, az ott érdeklett személyek felett hozott ítéletek törvényteleneknek mondatnak. — Vélekedése szerint ezt nem lehet állítani, — tulajdon nyugodalmunk, biztosításunk, hazánk törvényszékeinek tekintete kívánja, hogy a’ legfőbb Törvényszékek függetlensége tiszteletben tartassák. A’ melly Nemzet, habár Alkotmánnyal nem bír is, de ha itélőszékei jól elrendezve vaunak, ha igazsága kinekkinek lelkiismeretesen, ártatlanul, rontathatlanúl szolgáltatna ki, — személyes birtokbeli bátorságának birtokában az alkotmányos szabadság hiányát kévésé fogja sajnálhatni. — A’ fenforgó törvényeket nem tartja az Izenet ollyasoknak, mellyekre a’ Királyi Curia a’legközelebbi időkben hozott, s az Izenetben érdeklett ítéleteket alapíthatta volna, — nem kíván a’ Szónok az iránt vitatkozni, mer azonban annyit mondani, hogy, fájdalom! egy criminalis Codex hiányja mellett, valamint a’ megyebeli Törvényszékek, a’ bíráskodásuk alá tartozó fenyitő főbenjáró perekben, ítéletekben a’ szokást, s’ kezdet óta divatozó gyakorlatot minden kifogás nélkül követik; úgy ezen szokáshoz és gyakorlathoz a’ Királyi Curia is magát tellyes joggal alkalmaztathatta. — Annak okáért alázatos véleménye oda megy ki: e’ sérelemtétel hely ett nyúlnánk inkább olly módhoz, melly jövendőre a’ Királyi Curiának illy nemű ítéleteire nézve biztos alapot nyújthat, — az elitéitekre nézve pedig bocsánatot, és kegyelmet szerezhet. Hlyen mód volna az, ha a’ Rendek az elsőre nézve ugyan már most, egy czélszerü törvényjavallatot terjesztenének O Felsége eleibe; — a' másikra nézve pedig, ha fátyolt borítván a’ múltakra, kegyeimért esedeznének.

Nyitrai Követ (Ernőiig János): Küldői szinte ohalják a szólás szabadságát biztosítani, azonban ők a’ történteket sérelmeknek nem tekintik, hanem azokat a’ törvény homályos következéseinek tulajdouyítják, — mi végből ők a’ Fő Törvényszékek ítéleteit törvényteleneknek nem mondják, mivel Hazánk nem csak világos törvény, de törvényen alapúit szokások által is kormáuyoztatik, mint azt a’ 11 Iliik Rész Czimje és curialis Decisiók eléggé igazolják. Mind ezeknél fogva Küldői kívánnák, hogy a' felségsértési és hivtelenségi esetekről világos törvény még ezen Országgyűlés alatt hozattassék.

Csanádi Követ (Nrívag Tamás): A’ szólás alkotmányos szabadsága korlátozására arányzott önkény es lépése a’ Kormánynak, első kezdetben mindjárt milly keserű aggodalmat gerjezte a’ Nemzetben az kitetszik azon forró részvétből, mellyel az 1834dik évben együtt lévén Országgyűlésen a’ képviselői Tábla, ezen országos sérelem tárgyában javallott felírás mellett, a’ Fő Rendekkel küzdeni kényteleníteteít, — de leginkább kiviláglik azon környülállásból, hogy a’ midőn a" Fő Rendek az alkotmányos szóllás-szabadság törvénytelen korlátozásában, és így uemzetileg főbb jogunk önkény szülte legázolásában sérelmet nem láttak, mert látni nem akarónak, és a’Kormány által megtámadott szólás szabadság védelmére, a’ Nemzet képviselősége által felterjesztetni óhajtott felírásnak tizenhétszer váltott Izenetek után is () Felségéhez leendő felküldetését önkényesen akadályozták; — akkoron a‘ nemzeti képviselőség, fájdalom keserű’ érzésétől eltelve, ünnepély es óvás gyanánt kénytelenitetett kijelenteni; hogy a’ szólás alkotmányos jussának kérdés alatt lévő megsértései a’ törvények félremagyarázásán alapulván, minden következéseikkel, ’s netalán ismétlendő hason esetekkel együtt, törvénytelenek, önkényből eredők, ’s egyedül az erőszak szüleményei. — Nem csekélyebb illetndésel vették a' Szóló Küldői az lH32/#iki Országgyűlésnek eloszlatását nyomba követő törvénytelenségek hosszú lámzolatát, hét vagy nyolez ízben járulónak Felséges Urunk Királyunkhoz, a’ Kormány által elkezdett, ’s az Itélőbiróság által későbben folytatott törvénytelenség