1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 13. ülés - 1839 / 14. ülés
6-szor. Felvétetett a pesti sérelem tárgyában 3-ik izenete a Rendeknek. Elnök: Ebben már újat mondani bajos, - miután mindazt mit szükségesnek láttam, ismételve elmondtam. Említi t. i. miként ezen országnak boldogságát semmivel czélirányosabban előmozdítani nem lehet, mint a jelen kir. előadások áltál; mostani erősségemet tehát éppen a Rendek izenetéből meritem. Mondatik jelesen abban, hogy az 1791: 13. t. czikket sérteni nem akarják a Rendek, én pedig azt megsértve látom, mert ha végimenünk orsz. gyűléseink egész históriáján, nem találunk példát, hogy a kir. előadások előlegessen "ne vetettek volna fel; — én tehát újólag kérem a Rendeket, hogy — a mit ki is nyilatkoztatnak — miszerint a kir. előadásokat elmellőzni nem akarják — ne csak szóval, hanem tettlegessen ereszkedjenek ranya: ifj.______ György, Mdrmaros: Mihályi Gábor, több káptalanok, kir. városok és Horvátország, újabb utasítások szerint azt sérelemnek el nem ismerik. Zsedényi Ede (Szepes): Küldőinek legközelebb érkezett utasítását. — meghagyásuk szerint szorul szóra felolvasá, — melyben egyrészről az, hogy becsületvesztési vád alatt levő ember követ lehessen, el nem ismertetik; de más részről, hogy a kormány egyoldalulag azon kérdésnek eldöntésébe bele avatkozott, a szabadválasztás korlátozásának tartatik: annálfogva Pestmegye sérelmét, nem ugyan a kir. előadások előtt, nem is azokkal együtt, hanem a maga idejében és helyen kívánják felterjesztetni. Junctimra szavaztak ezúttal: Szabadka város: DeilierÚCZ Alajos, Esztergom: Alldrássy József és Fejérmegye: Ürményi József (ez utóbbi legközelebbi utasítása szerint), Sáros: Pulszky FcreilCZ nehány órával ezelőtt érkezett pótló utasításában a pesti sérelmet elismeri, de a záradékban meg nem nyugszik. A pesti sérelem mellett szinte pótló utasításokat nyertek: Arad: FascllO József és Szathmár: Kende Zsigmond oly záradékkal, hogy mindaddig, mig az orvosoltatni nem fog, semmibe sem bocsátkoznak. Nagy Pál (Soprony): igy nyilatkozott: „Ngyd. (a kir. Személynek) mint egy ügyes hadvezér, mindig azon oldalról támad meg bennünket, hol leggyengébben állunk; itt a 13. t. ez. csak úgy jött be mint Pilátus a credóba: én részemről ezt soha sérelemnek nem kereszteltem volna, és én a gyermek keresztelésében részes nem vagyok, én csak mindig azt mondtam: itt vagyunk-e mindnyájan? felelet: nem; ennyiből áll az én logikám. Lónyay László (Beregh): Szeretné már egyszer a tárgy érdeme feletti vitába bele hozni a Főrendeket, s hogy ez eszközöltessék, czélosnak látja ezen sérelemnek egész történet sorát leírni, azt pedig azért, mert a Főrendi Táblánál sok olyan forma ruhásokat lát, baloldalon ugyan, kik karddal; jobbról, kik oltár körüli szolgálattal több hasznot tehetnének a hazának, mint törvényhozás körüli foglalkozással; és a kiktől nem lehet kívánni, hogy ezen dolgokat akként értsék vagy érezzék mint mi. Itt némi eltéréseket tett, említvén, miként a magyar példabeszédek sokkal talpra esettebbek más nemzetekéinél, melyekről, úgy látszik, hogy hosszas tapasztaláson épült igazságot foglalnak magokban: ilyennek mondá p. o. „Szólj igazat, betörik a fejed.“ „Meghalt Mátyás király, vége az igazságnak“ stb. Mire az Elnök közbe szólt: „kénytelen vagyok — úgymond — az érdemes követet rendre, és a szőnyegen levő tárgy feletti tanácskozásra utasítani, sajnálom, hogy taglalatjába ereszkedett a Főrendi Táblának, úgy szinte a kir. Fiscus állásának; egyébiránt kötelességem kijelenteni, miként a Főtábláuak tagjai, üljenek ott akár jobb, akár balfelől, vagy akár mi forma ruhában, oly joggal ülnek ott, mint mi itt, és a kik mind magok, mint Eldődeik, a mikor csak a haza java kívánta, sem tanácsban, sem tettben soha késedelmesek nem voltak.“ Lónyai László (Beregh): Válaszold: miként ő ezeket jó szándékból volt felhozandó. líllllkár Antal (Veszprém): Pótló utasításának nyilvánítása alkalmával, mely a Rendek mind eddigi határozatát pártolja, felhozza, miként az „Allgemeine Zeitungban“ országgyűlésünkről közlött több ezikkelyekben sérelmet látván, annyival inkább, hogy az kormányunknak elnézéséből történik, mert ha akarná, megakadályoztathatná — részéről annak alaptalanságát — nyilvánító ellenmoudását egész Európa előtt ezennel kimondja, s azt jegyzőkönyvbe iktattatni kívánja. Üríllónyi József (Fehér): Nem ott van aggodalma, hogy azon czikkelyekbe olyanok foglaltatnak, melyek nem igazak, hanem hogy megczáfolva nincsenek; mert ha sajtószabadságot akarunk, szoknunk kell az ilyenekhez, annálfogva csak azt kellene kieszközölni, hogy czáfolatot engedjen beiktattatni a kormány. Ezek után elnök kijelenté, miként a többség az izenet mellett megmarad. 7-er olvastatott a Regalist nem kapott Mágnások meghivatása iránti izenet és felírás: kir. Személynüknek ez ellen észrevétele nem lévén, az a többség által elfogadtatott. Ezzel az ülés véget ért.
