1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 12. ülés
84 nem mondta, ennél fogva ezen kijelentést megyém részéről visszautasítom. Hanem az érdemes követ urnák én azt commendálom, hogy majd ha a diaeta végével követi pályáját megfutva — melyre most nemes Szepes vármegye bizodalma méltatta — az Isten vissza segíti Bécsbe, mondja meg ott a kormánynak, hogy mig a nemzetek még feszóllalnak, sőt ha sírnak is, addig ne féljen semmit, de majd ha megnémulnak, és nem szólnak semmit, akkor már készüljön, mert közelget a veszedelem utolsó stádiuma! Zsedényi Ede {Szepes): En Borsod tettét sem nem kárhoztatom, annyival kevésbbé, mert azon levél íróját az érdemes követben van szerencsém tisztelni, sem municipalis jogát korlátozni nem akarom, de hogy azt mint factuinot felhozni jogom nem lenne, tagadom. A mi pedig tanácsát illeti: csodálnám, ha Borsod vármegye akkor, midőn ily érdemes követe itt van közel, még is izenetének teljesítésében Szepes vármegye követére szorulna. Posta FerCllOZ (jelen nem lévői követ) : Túrócz ellenére teljes bizodalommal van a kir. Táblához, mindazonáltal a kerületi izenetet pártolja. Végre még némely követek, kiknek a kerületi izenetnél túlterjedő utasitásaikvoltak, az izenethez tértek át. Nyilatkoztak még tisztán az izeuet mellett: Fasel 10 József {Aradm.), Laczkovics János {Temesm.), gróf Pécliy Manó (Abaujm.), Pribék Antal (Ungm.), llodossy Miklós (Biharm.), Pillér László {Sárosra.), báró Perényi Lajos {Ugocsam.), Hertelendy Miksa (Tor ont ál), báró Bornemisza Ignácz {Zarándm.), és Szil bér Antal {Szeged városi követ). Az izenet módosítása mellett nyilatkozott: JailkovicS László {Veröczem.); az ellen felszólalt: Sziits Álltai {Györrn.), PoszavCCZ Zsigmoild {Szerémm.), Farkas Sándor (Pozsegam.)] — Jozipovics Antal turraezei gróf ellenben új törvényt alkottatni kíván. LÓnyay László {Beregm.) kijelenté, hogy előbbi beszédét, s az abban kifejezett szavazatát a kerületi Nunciurara kívánja értetni. Elölülő: Világos többséget az izenet maradására kimondván, annak részletes tárgyalását a holnapi ülésre halasztván, az ülést eloszlatta. XV, XVI, XVII, XVIII, XIX, XX, XXI, XXII. és XXIII. KERÜLETI ÜLÉS. 1839. julius 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 13. és 15-én. Elnökök: KENDE ZSIGMOND (Szathmárm.) és ZARKA JÁNOS (Vasm.) (1839. julius 5. és 6-án.) TÁRGY: A julius 4-ére kitűzött ülés meg nem tartása miatt készítendő izenet főherczeg Nádor ispánhoz. Julius 5-én azon körülmény jött közbe, miszerint azon országos ülés, mely az előbbi napon, a kir. Személynöknek az ülést eloszlató kijelentése által folytatólag kitűzve volt, valósággal meg nem tartatott, — minek folytán Nagy Pál {Sopron) következő izenetet terjesztette a Rendek elé: Izenet ő cs. kir. Főherczegségéhez, az ország Nádorához: „A Karok és Rendeket nem kevés aggodalom lepé meg, midőn azon országos ülést, mely folyó hó 4-én a már tanácskozásba vett tárgynak befejezésére az elölülő által köz megegyezéssel vala kitűzve, meg nem tartatni tapasztalák ; aggodalmuk nevekedett midőn 1-ször ugyan a m. kir. Személynükhöz, később ő cs. kir. Főherczegségéhez országunk Nádorához kiküldött kér. elnököktől megérték, hogy azon országos ülés megtartásának felfüggesztése ő. cs. kir. Főherczegségének elnöki rendeletéből történt, sőt hogy ő cs. kir. Főherczegsége az országos üléseknek kitűzését, megtartását és elhalasztását különben is az elnöki jussokhoz számítja. E váratlan esetben ámbár ő cs. kir. Főherczegsége iránt teljes bizodalommal viseltetnek, miudazáltal képviselői állásukban a jövendőre figyelmezvén, kénytelenek kinyilatkoztatni, hogy bár az országgyűlési elnök jussait és törvényes hatalmát tisztelik, s azt sérteni vagy csorbítani legkisebbé sem akarják, miiulazáltal semmi olyan elnöki just vagy hatalmat el nem ismernek, melynél fogva az országos ülésnek végzés által elhatározott megtartása gátoltathassék, vagy valamely tárgy feletti még be nem végzett tanácskozások fölfüggesztethessenek, ennek következésében arra nézve mi jelen esetben történt, nyilván óvást tesznek.“ Ezen izenet elfogadtatván, főherczeg Nádorispánhoz felterjesztetni határoztatok.
