1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 12. ülés
Elnökök: SZENTIVÁNYI ANSELM (Nógrádm.) és ZOLTÁN JÁNOS (Szabolcsm.) (1839. julius 8-án.) TÁRQY: A Főreudok második izenetéro adandó válasz nyelv tárgyábani izcnetének megállapítása a ; az elöleges sérelmek orvoslása iránt készítendő felírás és Kárásznak föherczeg Nádorispánhoz. a magyar Julius 8-án. Pázmándy Dénes {Komárom): Szorosan az előbbi izenet mellett kívánt maradni, és mivel a dolog egész erejét abban látja, hogy a Ráday-féle tárgy által éppen az 1790: 13. t. czikk! mellhez a hőrendek támaszkodnak — azon záradéka: „citra ponendum impedimentum comparituri et Diaeta negotia legalicum libertate pertractaturi sunt S. S. et 00“ van megsértve, továbbá, hogy mióta a törvény meghozatott, annak mindig csak egy része van teljesítve, a Főrendek hosszas erőségeire vonatkozólag kijelenti, hogy habár az izenetet rövidebben kívánja szerkeszteni, mindazonáltal azt pártolja. Szentkirályi Mér Pest, Somsicli Miklós Somogy, Szentiványi Károly Gömör: A Főrendek többsége nem érti a sérelem nagyságát annyira mint mi, az igaz, az ő helyheztetésök különbözik a mienktől, ők sziiletésök vagy hivataluknál fogva közvetlen befolyást gyakorolnak a törvényhozásra, a mi küldőink legnagyobb része itt személyesen nem jelenhet meg, a sérelem tehát legközelebbről a nemesi rendet illeti, de vegyék tekintetbe a Főrendek, hogy mi az ő küldöttjeik is vagyunk, következéskep hogy az elmozdító parancs által az ő jogaik is sértve vannak, vegyék továbbá tekintetbe azt is, hogy municipalis rendszer alapja szabadságunknak és a szabad választási jog, mely ha alá ásatik, nem sokára am. h őrendek törvényhozási befolyásuknak csak romjait fogják látni. Mondatott már az is, hogy alkotmányos országban a sérelmek orvoslásánál nagyobb fontosságú kérdés elő nem adhatja magát, es ezen tekintetből a sérelmek orvoshísának előlegesnek kell lenni; ennek igazságát soha nagyobb mértékben érezni nem lehetett, mint midőn polgártársaink a törvényhatóságok mellőzésével, katonai erővel elfogattak és külföldre hurczoltattak, hol jelenleg is sötét tömlöczben, penészes falak közt szenvednek. Midőn egyik követtársunk követi tisztjének elfoglalásában gátoltatik, és az elmozdító parancsban kimondatott, hogy ha helyét elfoglalandja, katonai erő fog ellene alkalmaztatni. Nem világos bizonyságai ezek annak, hogy ellenünk a katonai erő törvénytelenül használtatik. Mindaddig tehát, mig sérelmeink orvosolva nem lesznek, a kir. előadásokat tárgyalás alá nem vehetjük, mindaddig, mig a katonai erő törvénytelen alkalmazása ellen biztosítva nem leszünk, katonát nem adhatunk. Valóban igen sokat kívánnak tőlünk, hogy t. i. az elkövetett sérelmekre szemünket hunyjuk be! hogy a felsőbb törvényszékek törvénytelen ítéletét még csak törvényteleneknek se mondjuk, és hallgatással azokat törvényesítsük; önmagunk ellen katonát nem adhatunk, én legalább meggyőződésem és utasításomnál fogva, mig a sérelmek orvosolva nem lesznek, vagyis mig a katonai erő törvénytelen használata ellen biztosítva nem leszek, sem katonát nem szavazhatok meg, sem pedig a kir. előadásokra vonatkozó egyéb tárgyalásokba nem bocsátkozhatok; ennyit kívántam az izenetre nézve kijelenteni. A mi annak egyes részleteit illeti, azt mondják a Főrendek, hogy Ulászló: TI. 25. és az 1790: 13. t.-czikk összevettetvén, abból világosan kitetszik, hogy a kir. propositióknak a sérelmek előtt kell felvétetni. Engedjenek meg a Főrendek, ha én azt állítom, hogy ezen törvények egy szóval sem mondják azt, hogy a kir. előadásoknak a magán személyek ügyei előtt van elsőbbségük; — továbbá a Főrendek azt mondják, hogy az 1559: 2. t.-czikk ide nem alkalmazható, mert akkor az ország Rendei néhány hét alatt 56 t.-czikket ugyanannyi felírással alkottak. Igyekezzenek a Főrendek velünk egyetérteni, akkor mi is alkothatunk néhány hét alatt 56 t.-czikket. Egyébiránt az 1790: 13. törvényezikket a komáromi javallat szerint vétetni kívánván, az előbbeni izenet fentartása mellett maradok. Erre a komáromi javallat elfogadtatván, az izenet készítésével Palóczy László bízatott meg. Ezután az elöleges sérelmek, és a magyar nyelv iránti izenetek tárgyaltatván, nagyobbára kis módosítással szintén elfogadtattak. Ez alkalommal nevezetes volt Nagy Pálnak azon indítványa (mely szerint minden czírnet, hivatalt, polgári és katonai intézetet és növendék-iskolát kizárólagosan a magyar nyelv használatára utasittatni kívánta), miszerint kérettessék meg ő cs. kir. Főherczegsége, hogy a magyar katonák csákóján és tarsolyáján levő Férd. I. helyett V. Ferdinánd czím használatba vetessék. Elénk helyeslés és tetszés után elfogadtatván, ily értelemmel a felírásba felvétetni határoztatott.
