1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 12. ülés
83 szabad a kormánynak befolyni a bíróság eljárásába, úgy a megyéknek sincs joga ellenőrséget gyakorolni és mégis nemes Borsod vmegye - mint azt érdemes követe monda - éppen ezt tette. Egyébiránt jövőre törvényt alkottatni, az izenetet pedig módosittatni kívánja. Sarkozy Kázmér (Fehér): Jövőre új törvényt és abban kiemeltetni, bogy a kormány elleni vétségek oda nem tartoznak. Krassónak azon megjegyzése ellen, mintha a megyei tisztviselők agens-ek volnának, óvást tesz. Az elitéltek s per alatt levők mentessenek fel. Jelenleg az izenct mellett marad. Ambró Álltai (Bars): Egy megye sincs, melynek a szóllásszabadságon ejtett sérelmek orvoslása inkább érdekében állhatna, mint Barsmegye'nek; mert ez annak 13 áldozatot adott. Minden Statusban három hatalom létez: törvényhozó, végrehajtó és bírói. Ezek közt arányosságnak kell lenni; ezeket egy erőnek összhangzásban kell tartani, mely nem lehet más, mint ä törvény. Ha már valamelyik eltér ezen ösvényről és egyik a másiknak jogába akar vágni, ott egyszerre felzavartatik a társaság boldogsága, ott nem létezhet többé alkotmányos jólét. Fő sérelemnek nézik küldői azt, hogy a törvényszék megái lapította azt az elvet, hogy a kormány elleni felszólalás : Status elleni felemelkedés. — Függetlennek kell a bírónak lenni, de azért — megtartotta-e az a törvényt vagy nem? — arra a törvényhozónak kell felügyelni; s e részben a bíró feleletre vonattathatik, melynek a Sz. László, Kálmán és Mátyás törvényében világos nyomai vannak. Mig a sérelmek nem orvosoltalak, új törvényt nem akar, az izeuetet pártolja. Wenckheim Bélit biíró (Békésm.): Sérelemnek tartom a szóllásszabadság ellen a kormány által tett intézkedést, sértve látom Békésmegyének municipális jogát, sértve látom Kossuth Lajos elfogattatása által a szabadlevelezési jogot, mely sérelmek halmazát báró Wesselényi Miklósnak és az ifjaknak elfogattatásával még tetézve látom. Mindezeknél fogva kebelembeu támadt aggodalmaimat a bírák igazságszeretetében helyezett bizodalmám némileg enyhítette, de reményemben csalódtam, mert látnom kelle, mikép hágott ki a biró törvényes köréből, s mikép sújtotta a szenvedőket, s miként hintette el magvát a bizalmatlanságnak. Alkotmányos országban a biró a nemzet akaratának végrehajtója, s ha ezt nem teszi, akkor az alkotmányos jogokat forgatja fel. Hallottam a Rendeket bizalomra felhivatni, de ha a történtekre tekintünk, ez lehetetlen. Mert b. Wesselényi jó hazafisága ismeretes, ő oly t.-czikk oltalma mellett szólt, mely az adózó nép javára volt a tliozás egy része által előterjesztve, és mégis hűtelenség vétkéért vádoltatik és büntettetik. Vagy talán azért, hogy oly szavakkal élt, mik a kormányférfiaknak nem tetszettek? de felszóllitom a Rendeket, van-e itt csak egy is közöttünk, ki valaha a kormány rendelését nem kárhoztatta? ki állhat jót, a bevett rendszer mellett, hogy ennek nem lesz-e következménye. Végre sérelem gyanánt említem fel, hogy azon ifjú, ki megyémből volt ezen történtekbe belekeverve, még a hozott ítéleten túl is büntettetett, mert a kir. tábla neki nem engedte meg a censurát letenni. Itt az idő, hogy ezek orvosoltassanak, s azért az izenetet pártolván, reményiem, hogy a sérelmek megszüntetése után a bizalom helyre fog állani. A tjavaslatra nézve kijelentem, hogy először a sérelmek orvoslását, s csak azután kívánok törvényt létrehozni. Lllka Sálldor (llontli): A szóllásszabadságot nem csak a köz-, hanem a magán életben is, elkerülhetlennek, továbbá korlátozását lehetetlennek, de veszélyesnek is tartja, mert mennél inkább elfojtatik az, annál nagyobb erővel tör ki. Mig nem orvosoltatnak a sérelmek, neki új törvény nem kell, most az izenetet pártolja. Fogtlliiy JállOS (Hajdú követ) : Küldői mindjárt eleinte nagy sérelemnek tartották a szóllás szabadság korlátozását, s e végett felterjesztést is tettek, de a többi törvényhatóságok példájára sikeretlenül. — Az izenet mellett nyilatkozik. B. Bői ’liemisza Ignác/ (Zaránd): Szabadság és szabadosság közt különbséget tesz; azért rögtön új törvényt alkottatni kíván, mely mind a kormányt, mind a nemzetet az önkény ellen biztosítsa. A multat egy alázatos felírás által megszüntetni kívánván, az izenetet elfogadja. B. Bánffy László (Kraszna): az izenetet egész kiterjedésében pártolja. Hj. Mailáth ( lyörgy (Baranyam.): A szólás törvényes szabadságát, az alkotmányos ország függetlenségének mintegy lényeges feltételét pártolom, de a szabadságot mint annak ellenkezőjét nem óhajtom, s egyúttal kijelentem, hogy a törvényhozásnak azon jussát, hogy a bíróságot hozott ítéletéért kérdőre vonhassa, el nem ismerem, — minek folytán az izenetet részemről nem pártolhatom. Palóczy László (Borsod): A dolog végső kifejlődéséhez közelgetvén, e szempillanat fontos; kinyilatkoztatom, hogy miután először kijelentett czélomat el nem értem, már most szorossan ragaszkodom az izenethez. Egyébiránt szomszéd Szepesmegye követének azon észrevételére, miszerint megyémnek tettét hántorgatta, megyém jogai és méltósága iránti kötelességből legelőször i s ezt kérdem : <juis te constituit preceptofem meum? továbbá felelem: hogy, midőn Borsod varmegye a kir. lábiának sőt ő Felségének is mindkét vármegyének, köztük Szepesnek is, levelet irt, sérthetetlen municipális jogával élt; továbbá akkor, midőn a kir. táblát a törvény rendének megtartására felszóllitotta, élt azon hatalmával, melyet neki az 1791: XIV. t.-czikk, melyben az mondatik: „salva legali comitatuum activitate“ adott. És ezen tettét az 52 vármegye közül egy sem — sőt ő I elscge sem — helytelennek
