1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 12. ülés
81 Füzesséry, elmondd.) Elnök: A kir. Tábla nem mondott semmit, mert addig mig szükség nincs rá, minek felelne, szükség pedig rá nem is lesz, mert nem felelős. Zmeskál 310ricz (Árva): Tisztelem én is a törvényes szóllússzabadságot, tisztelik küldőim is, mert azt olyan forrásnak tartják, melyből árad ki a nemzetek boldogsága, de más részről azt, mihelyt túlsággá válik, veszedelmesnek tartván, korlátozni akarják; a bírói függetlenséget, nem feszegetem; annak idejében világos törvényt alkottatni kívánván, most az izenetet pártolom. Marezibányi Antal (Trencsén): Hogy a kormány és Fejedelem nem egy, kitetszik Ulászló azon törvényéből, mely azt mondja: „Sna Majestatis omnia cum consiliis praelator. Magnatum etc. a»it“ és épen ezen consiliumokat kívánja már azon Ulászló törvénye feleletre vouattatni, ha a nemzet java és szabadsága ellen tanácsokat adnak. A Consvetudoról felhozza, hogy ez olyan szokás, mely ma igy, holnap amúgy magyarázható lévén, törvényszerű nem lehet. Hiszen nézzük meg azon időket, mikor a Scala behozattatott — vagy az 1825. időket, micsoda nyilatkozások történtek akkor, és mégis nem jutott eszébe senkinek, hívtelenségbe idéztetni érte valakit, sőt a kik akkor oly szabadon beszéltek, most a kormányon ülnek. Ez tehát az első eset, melyben a szó Status elleni bűnnek vétetik. Mire nézve én küldőim nevében a nyilvános óvást ezen via facti behozott szokásra nézve kijelentem. Az izenet mellett szavazok, egyébként fentartváu jogomat, hogy annak egyes §§-ira még észrevételt tehessek. Szllllia Imre (Jász-Kun kér.): Szóval is lehet hívtelenséget elkövetni, a kormányt a Fejedelem személyétől elválasztani nem tudja. Azután a legfőbb törvényszéket, mely a közbizodalomban oly erősen áll, hogy törvény hiánya esetében aequitte is hozhat ítéletet, függetlenségében feszegetni nem lehet. Kegyelmet és új törvényt sürget. Kiss András (Krassó): Jövőre törvényt, múltra nézve leplet kíván vonni. A bíráknak feleletre vonását nem kívánja, és igy az ítéletet törvénytelennek nem tekinti. A mennyiben azonban a kir. Curia felső parancs következésében fogatván el az ifjakat, ez által áthágta a függetlenséget; miért is nekünk ezen hibát helyre kell állítanunk és kimondanunk, hogy többé ily parancsokra ne hallgasson. Egyébiránt a függetlenséget nem akarják küldői korlátozni. Mondatott, hogy a kir. Tábla, miután a bűn sem felségsértés, sem hűtlenség nem volt, annak többé competens bírája nem lehetett; én erre nézve azt tartom, hogy annak competeusebb bírája akkor sem lehetett volna, ha törvényhatóságoknak adatott volna is által; kérdem, kik Ítéltek volna ezen ügyekben? — a főispán, alispán, szolgabiró, stb. ezek mind alatta vannak ezen főtörvényszéknek, s úgy szólván csak ágensei annak ; és igy nem lehettek volna méltóbb bírák a főtörvényszéknél. Pázmándy Dénes (Komáromra.): A kerületi izenetet egész kiterjedésében pártolom, egy részről azért, mert kíméletes, más részről azért, mert a törvényhozó test méltóságával összeillik. Az elnök ő nagyságának azon észrevételére, hogy a bíró egyedül lelkiismeretének tartozik számadással, ellenébe áll az Előb. 15. ez., hol világosan mondatik: „Judex bonus nihil ex arbitrio suo faciat'1 ,• továbbá „Judex non secundum conscientiam, sed secundum Allegata et probata judicabit“ — stb. Megtetszik ebből, hogy már a Verbőczy idejében is voltak oly tág lelkiismeretű bírák, kiknek lélekismeretéhez minden hozzá fért, és azután életüket igen nyugalmassan eltültötték (tetszés) és éppen azért hozták ezen korlátozó törvényt. Ulászló 3, 4. pedig az igazságtalan bíróra rettenetes büntetést szab, mert azt tartja, hogy fejét és jószágát veszítse. Innen világos, hogy nem csak korlátozva volt s van a biroi hatalom, hanem ha a korláton túl hág, feleletre is vonattathatik; és igy midőn mi csak azt kérjük, hogy az Ítéletek megsemmisittessenek, akkor mi keveset kérünk. Hallottam azt is felhozatni: hogy a Curia a szokás, és igy a törvény szerint Ítélt; ezt nem érthetem; mert az 1792: 10. azt mondja: „judex juxta approbatum regni consuetudinem judicavitHol van itt az approbata regni consvetudo ? ez talán csak a Cui ia négy falai közt volt publicálva. Az ország Rendei csak 1807-ben vettek eszre; a mikor nem kívánat-, mint Esztergom mondá, hanem sérelemképpen felterjesztették -— új törvényt mindaddig, mig a sérelmek nem orvosoltatnak, hozni nem akarok, kövessük az 1825-ki példát. Elllök: A felidézett Ulászló törvénye csak azon esetben rendelte a Protonotariust azon büntetés alá, ha azon rákosi eskü ellen magát ajándékkal megvesztegettetni engedte. Kende ZsigniOlld (Szathmárm.): A pereket Ítéleteikkel együtt törvény által eltöröltetni, a bírákat mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalomtól függetlennek nyilvánítani kívánja; jövendőre törvényt, miután az eddigiek hiányosak, alkottatni kívánván, az izenet mellett sza\az. ^ ^ Millályi Gáhor (Márrnarosm.): Ha történt a kormány részéről valami hiba, azt küldői törvény által akarják helyre hozni, de az Ítéleteket törvényteleneknek nem tekintik. B. Wesselényi és az i^ak ügyében — kik közül egy megyéjéből való - a Felség zsámolyához folyamodni kívánnak, és részben csak fél órát is késni emberiség elleni véteknek tartják. 21*
