1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 12. ülés
80 volt a vád alapja? látni fogjuk, hogy törvényes gyülekezeteinkben a szabadabb szóllás idézte elő ezen üldözéseket. __ De bút van-e határa annak, melyen túl szóllani nem szabad? azon határvonal t. i. melyet nem az önkény, sem a hatalom, hanem a törvényhozás utján alkotott törvény állított fel. Erre nemmel kell felelnünk. Hogy lehetett tehát őket perekkel megtámadni vagy büntetni azért, mit törvény nem tiltott, sót hosszas gyakorlat által szentesített példák megengedtek? Nem barátja szálló a szószaporitásnak, sem pedig a korlátlan szóllásszabadságuak, s megyőződésénél fogva hiszi, hogy a kormány a belső nyugalom fentartása tekintetéből a szükséges törvényeket alkottatni kívánja, s erre a nemzetet felszólítani fogja, — de addig mig törvények által korlátok fel nem állíttatnak, azokon túllépnie nem szabad, még is azzal vádoltatnak a per alatt levők — s büntetettek, — hogy a szúllásszabadság korlátáin túl mentek, tehát oly korlátokon, melyek nem is léteznek, s melyeket törvényeinkben hiúban keresünk. A hűtelenség vétke törvényeinkben 9 pontban van összefoglalva, azon túl híítelenség nem létezik. Eldődeiuk bölcsen átlátták, hogy ritka évtized, melyben a nemzet és fejedelem közt szóvillongás ne támadják, ily alkalommal pedig a legjobb czélzatú törekvések is a hazára vészt hozható szenvedélylyé fajulhatnak; igyekeztek tehát törvény által a hűtelenség eseteinek felállításával az uralkodó indulatokat korlátozni, s igy a fejedelem jogait, de egyszersmind a magán polgárok személy- és vagyonbiztonságát biztosítani. Küldőit tehát a törvényekből merített meggyőződés vezérli akkor, midőn a megsértett szóllásszabadság orvoslásának eszközlését kötelességévé tették. A kir. Curia által követett törv. rend miatt gerjesztett aggodalmat, mely ha tovább is igy maradna, káros következményeit csaknem mindenki érzi, s abban a véleményben sem lehet szóllú, hogy a bírói függetlenség örve alatt törvényül szolgáló oly perlekedési új rendet lehessen felállítani, mely egy nemzet alkotmányos önállását megrázkódtassa. Tiszteli ő is biráink függetlenségét, jól tudván, hogy tétovázhatlan igazság kiszolgáltatása a nélkül nem lehet, de, valamint alkotmányos országban élő polgárnak jogait csak úgy óhajtja, hogy az, szabadossággá el ne származhasson, úgy a bírói függetlenséget is csak a törvénykezési rend mellett, — túl pedig a törvény határain soha el nem ismeri. Nem akar a kir. Curia Ítélete ellen szóllani, mert hiszen az eddig számtalanszor történt, hogy sokak véleménye ellen ítélt egy vagy más esetben, azért mint legfőbb törvényszéknek ítélete tartozó tisztelettel vétetett, — de szól a törvény által biztosítandó törvénykezési rend mellett, — és hogy jövőre a bírói eljárás állandó, bizonyos törvényes alapon történhessék, törvényt kíván alkottatni, mely a hűtelenség eseteit nyilván kifejezvén, ezen pernek rendjét, folyamát elhatározza. Zichy Hermann gr. (Mosonym.): Tetemesek lévén a szóllásszabadságon ejtett sérelmek, az orvoslást igen sürgetősnek tartom, különben elveszítjük azt, a mit gondos őseink 800 évek óta oly híven megőriztek, nem is tartok szükségesnek e végettt sok okokat előhordani, különben az csak olyan lenne, mintha az orvos a betegnek azt mondaná: „én ezen gyógyszer bevételét neked száz okoknál fogva javaslom: 1-ször az, hogy ha be nem veszed, meghalsz“; akkor én csak azt mondanám: hagyj fel a többi okok elszámolásával és add ide az orvosságot. Utasításom: a multat következésével együtt egy alázatos felírás által megszüntetni, a jövőt törvényes törvények által — mert akarom hinni, hogy az eddigiek homályosak — biztosítani. Zarka János (Fos): Én is azt tartom, hogy a bíróság független, de azzal mégis tartozik, hogy összehangzásban legyen a törvényhozó testtel. így p. o. ha a törv.-test azt ünnepélyesen kimondja, hogy a Fejedelem személye és a kormány nem egy, továbbá hogy szóval hívteleuséget elkövetni nem lehet, a törvényszék pedig mást Ítél, akkor a törvényhozás szellemével nem egyezik, és akkor hiába állítja ez fel az elveket. Ezen testületnek tehát igyekezni kell azon, hogy gondolkozásával ellenkező elvek fel ne állíttassanak. A mennyiben tehát főtörvényszékeink oly elveket állítottak fel, melyek csak a törvényhozót illethetik, a mennyiben tovább a szabad védelem és a procedura stb. meg nem tartatott, e részbeni tettét törvénytelennek nyilvánítják küldőim, nem is látják ez által veszélyeztetve lenni a bírói függetlenséget; nem állítják továbbá azt, hogy nincs alkotmányos ország, hol a törvényhozás ezen szempontból bele ne szóllana a bíróság eljárásába, mert cselekszi azt, vagy közvetlen feliigyelési jogánál, vagy közvetve az úgy nevezett Cassativum tribunal által. Küldőim tehát mind a mellett, hogy a bírói függetlenséget megtartatni kívánják, egy ily felső törvényszéket felállítani akarnak. Jelenleg pedig a kér. izenetet pártolom. Fráter Pál {NógrácT): A kerületi izenet mellett szól, melyet a jelen körülmények közt, midőn a nemzet keblében mély sebeket rejt, igen is szerénynek tart. Ha a biró tettét a közvélemény nem bírálhatja, mért fejtette tehát oly terjedelmesen az Ítélet okait? a bírót Istene védi, s a lelkiismerete nyugtatja, azt mondja méltóságod ; kívánom én is, hogy majd ha amaz igaz biró előtt megjelennek, adja az Isten, hogy akkor is csendes és nyugodt lelkiismeretök legyen. Personalis : Hogy okát adta a bíróság ítéletének, abban a legújabb törvények rendeletét teljesítette. Lónyay László (Bereg): A kir. Tábla eljárását szinte nem helyesli, s ezért a törvényhozó test által feleletre vonattatni kéri. Azt mondja a kir. Tábla, hogy részint homályosak, részint hiányosak lévén előtte a törvények, maga nem tudta mit tegyen, de hát ekkor is, miután a bírák is a nemzet
