1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 11. ülés
76 elkövetni lehet, mely elvek szabadságunkat sarkából kiforgatják. A Fejedelem személye a kormánnyal nem lehet egy, már csak azért is, mert a Fejedelem személye szent és sérthetetlen, a kormány tagjai pedig, kik a tisztviselők összeségét teszik, az 1507: 7, 8. rendeleté szerint, a hííségtelen tanácsadás esetében, s ha törvénytelenséget követnek el, felelet terhe és büntetés alá tartoznak; ha tehát a Fejedelem személye a kormánynyal egy lenne, akkor vagy a Fejedelem tettei is biráltathatnának, vagy a kormány és bírák az 1507: 7, 8. alól feloldoztatván, a Fejedelemmel egy helyheztetésbe tétetnének. Már pedig akár az első, akár a második, a Fejedelemre lenne sértő és veszedelmes. Mert az első esetben a Fejedelem egy törvényezikk terhelő rendszabása alá huzattatliatnék, mely alá a Fejedelem nem tartozik, a második esetben a kormány tagjai s e szerint sokan a Fejedelemmel egy helyheztetésbe tétetvén, azon fénykör, melynek a Fejedelem körül létezni kell, oszlauék el, s a Fejedelem sérthetetlensége nem csak azért is, mert sokkal közös lenne, nem állhatna a maga szükséges épségében, mi valóban magára a Fejedelemre sértő és veszedelmes lenne; ezen tekintetből is nem hiszem, nem hihetem, nem szabad hinnem, hogy a Fejedelem személye és a kormány egy. Az mondatik, hogy szóval liííségtelenséget elkövetni lehet, én azt sem hiszem, mert törvényeink egészen mást mondanak, jelesül a hármas könyv 1-ső r. 14. czikke az 1723: 9., 10., 11., világosan kimondják azt, hogy a hívtelenség elkövetésére tett kívántatik, s ezen czikkek egyenként elszámlálják a Nóta eseteit, melyek mindannyi factumokból állanak; még is többen részint a megyék közgyűlésein, részint azon kívül kiejtett szóért, részint a megyék közgyűlésein történteknek magán levelekbe történt megírásáért felségsértési, hívtelenségi s bélyegező perekbe fogattattak; mindezeket megyém mélyen érezvén, egy a Fejedelem magas trónja elébe — az elkövetett törvénytelenségek megszüntetését eszküzleiulő biztosságot küldött ki kebeléből, de ez felséges Fejedelmünk trónja elébe nem bocsáttatott, hanem néhány sorokból álló (bemutatja) parancsolattal elutasittatott. Azt mondja a sz.-irás: zörgessetek és megnyittatik; mi zörgettünk, de Fejedelmünk ajtai zárva maradtak, valljon csoda lenne-e, ha sziveink is zárva maradnának. De jól tudjuk azt, hogy nem Fejedelmünk atyai szive, hanem tanácsnokainak nem tiszta szándéka utasított el berniünket; ezen utasítást eszközlő tanácsnokokat tehát, az 1567: 7. értelme szerint megbüntettetni kérem. A mi az elitéit hívtelenségi pereket illeti, a hozott ítéletekből értem, hogy b. Wesselényi Miklós azért Ítéltetett 3 évi fogságra, mert a kormány tagjait sértette, mert Lovasy László beszédét hallgatta, mert Kossuth Lajossal egybeköttetésbe volt, mert pereit több megyéknek megküldötte; ha valaki a kormány tagjait szóval sérti, lehet-e az Nóta? én azt hiszem nem, nem lehet pedig azért, mert az 1723: 10. t. czikk hozatala előtt notórius volt az, qui judices regni ordinarios in officio procedentes aggressas est illos verberavit cruentavit; az 1723: 10. t. czikk által ezen eset megszűnt nota lenni, actus majoris potentiae lett belőle. Kik a kormány tagjai? bizonyosan az ország bírája, vagy judices regni ordinarii, ha tehát 1723 előtt a kormány tagjainak csak erőszakkali megtámadása és megveretésök volt nóta, azután ez nagyobb hatalmassága keresetté formáltatott: ugyan hogy lehet most a kormány tagjainak szóbeli megtámadása nóta? Bűnnek moudják-e törvényeink valakinek beszédét hallgatni? De legkülönösebb az, hogy báró Wesselényi Miklósnak Kossuth Lajossali összeköttetése bűnnek mondatik, holott Kossuth Lajosra az ítélet még akkor ki sem lévén mondva, bűnös nem volt. Hogy b. Wesselényi pőrét a megyéknek megküldötte, ezt törvényesen megtehette, mert védelmi tekintetéből tette, a védelmet pedig a Hármas-könyv I. rész, 14. czím, 2. §. világosan megengedi. De valamint a terhelő körülmények különösek, úgy valóban különösek az enyhítő körülmények is. Báró Wesselényi Miklós tette világosan kívtelenséguek nem mondatik ki, és az erre szabott büntetés alól csak azért oldatott fel, mert indulatban volt, és magát egyébként békésen viselte. Ha az alperesi védelmet tekintetbe akarta volna venui az eljáró bíróság, valóban nem csak enyhítő, hanem teljes felmentésre is sokkal alaposabb okot találhatott volna. Kossuth Lajos azért ítéltetett el 4 évre, mert azt irta, a mik a nyilvános megyei ülésekben történtek, mert a legfőbb parancsnak nem engedelmeskedett. De az 1723: 58. a megyék közgyűléseit nem egész nyilvánossággal rendeli-e tartatni, s lehet-e bűn azt írni, mi mások által a megyék közgyűlésein mondatott? vagy törvényes parancsnak lehet-e azt mondani, mely törvényhatósághoz sem jött? s vele még csak nem is közöltetett? Az ifjak elleni Ítélet mind külső formájára, mind belső foglalatjára nézve törvényeinkkel meg nem egyező. A mi a külső formát illeti, itt hiba történt, mert a létező nyilvánosság az ifjúság kitiltásával megszüntetett, mert szabad védelem nem engedtetett. A dolog érdemére nézve főkép Lovasy László ítéletét tekintve, hibás az Ítélet, mert abban világosan kimondatott, hogy csak egy positiv tanú van, unus testis pedig nullus testis, mégis 10 évi rabságra Ítéltetett. Mindezeket megyém világos törvénytelenségnek ösmervén, valamint azt is, hogy a királyi tábla a büntető pereknek egy új nemét alkotva oly esetekben, mint első bíróság Ítélt, melyekben csak az alsó bíróságnak lehetett volna törvény szerint ítélni. Mindezeket megyém nevében egy teendő felírás által úgy kívánom orvosoltatni, hogy a törvénytelenül kezdett, elitéit, és még folyamatban levő liűtelenségi és bélyegző perek az 1608: 23. t. ez. példájára egy hozandó törvény által semmisittesseuek meg, fentartván magamnak azon jogot, hogy a hűtelenség tárgyában hozandó törvényekre ne a sérelmek orvoslása után, megyém akaratját előterjeszthessem.
