1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877

1839 / 10. ülés

Hertelendy Károly (Zalam.): Pestnek nézeteit azon okból nem osztja, mert azt kívánja, bogy minden követ ne csak szabadon választathassák, de vissza is hivattathassék. Veroczének megjegyzi, hogy világos törvény ugyan nincsen a kérdéses bárom megyéről, de vannak kir. válaszok, melyeken a törvények alapulnak, — az úrbéri t. czikkek alkalmával érkeztek oly kir. válaszok, melyekben kimondatott, hogy jelzett három megyére a Szlavóniai nevezet nem alkalmazható, ugyanazért ez elnevezés a jegyzékből kimaradt; többiben ő is a régi gyakorlatot kívánja fentartani.

Elölülő: akként jelenti ki a többséget, miszerint a felolvasott jegyzék az országos írások közé felvétetik ugyan, a többség azonban e részben, valamint az igazolási kérdésben is, a régi gyakorlatot kívánja fentartani; s ezzel az ülést eloszlatta.------ 66 -----—jsQsc-X. ORSZÁGOS ÜLÉS.

(A. Főrendeknél).

1839. évi július 2-án.

Elnök: JÓZSEF föherczeg nádor ö cs. kir. Fensége.

TÁRGY:A Karok és Rendeknek a pesti sérelem tárgyában átküldött viszonizenetének megvitatása,

Almásy Móritz gróf: a Rendek izenetének két részét látom: a mi az elsőt illeti, ott hol tettleges törvény van, tlieoreticus okoskodásoknak helye többé nines. — De másodszor a felhívott 1723. 7. t. ez., melyről az állittatik, hogy az Ulászló törvényeinek határozott értelmet ád, a sorozatot éppen nem határozza meg, de igen az 1791. 13. t. ez. aztán a régibb törvényeket lerontja a későbbi, úgy de ezen tekintetben ez a legújabb. — Az 1833-ik évi május 20-ki felírás ide nem alkalmazható, mert abban a Rendek korántsem akarták a 13-ik t cz.-et feszegetni, hanem miután extraserialis országgyűlés volt, melynek kitűzött tárgyai hosszas időket kívántak, az iránt kérdeztetett meg ő Felsége, ha lehet-e a kir. előadásokon kívül más tárgyakat is felvenni? Végre a Karoknak azon következtetése sem áll, hogy már maga ő Felsége a sérelmeket kir. előadásai közé számította, hanem csak azt ígérte, hogy a felterjesztendő sérelmekre kir. válaszát adandja, és ez által valóban megszüntette a nemzet aggodalmát. — Mindezeknél fogva, miután az első izenet elveit a Rendek által kiforgatva nem látom, a mellett most is megmaradok.

Pitlffy József gr.: Én is ismerem az 1791: 13. t. cz.-ket, de azért azt nem tartom, hogy mindig csak a kir. előadásokon kelljen kezdeni az országos tanácskozásokat, fennállott már azon törvény 1825. és 1833-ban is, még is akkor törvénytelennek nem tartatott előbb a sérelmeket felvenni, már hogy ez miért lenne 1839-ben egyszerre törvénytelen? okát nem látom, azonban a mostani esetet sokkal fontosabbnak tartom az akkorinál, mert olyan sérelem forog fenn, mely alkotmányunkat alapjaiban rendíti meg, midőn képviselői rendszerünk — mely nélkül törvényhozás nem lehet — kir. parancsolat által czéloztatik korlátoztatni, de sértve látom ez által sarkalatos törvényeinket is, jelesen a prima nonust, az 1723: 5., 1741: 8. t. czikket, mindezeknél fogva újabban a Karok izenete mellett szavazok.

De la Motte gr.: A 13. t. ez. szoros tartalmától eltérni nem lehet, kivévén azon esetet, midőn alkotmányunk sarkában rendittetik meg, ilyen volt Ill-ik Károly alatt, midőn a nemes emberre adó vettetett, ilyen Il ik József alatt, midőn a házak numerisáltattak, a határok felmérettettek, a jószágok conscribáltattak; ilyen volt végre az 1823-ki év, midőn az újonezok erőszakossal] szedettek és a subsidium országgyűlésen kívül felajállítatott.

De ily sérelem dicsőségessen országló Fejedelmünk egész dynastiája alatt meg nem történt, s biztossal! reméllem, hogy nem is fog történni soha, a pesti eset pedig még csak nem is hasonlítható