1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 10. ülés
67 ezekhez; mert ha Pest vármegye nem említi, nem fog róla tudni senki, süt még Így j8 több me-yék sérelemnek nem tartják; aztán a Rendek magok legfeljebb is azt mondják, hogy veszéllyel fenyeget. A mi csak fenyeget, mlgos Főrendek, még az nem igen veszedelmes. A Főrendek előbbi izenetökben kifejtett elv mellett maradok. Zay Károly gr.: Valóban méltán fájlalják a Rendek, hogy rokon bizodalmu felszóllitásuk e táblánál viszhangra nem talált, hanem pusztában kiáltó szó gyanánt sikeretlenül elhangzott! Testvéri kezeket nyújtottak ők, s viszont olyanokat kértek, de részvétlenül taszittattak vissza azok általunk, és ez annyival sajnosabb, mert ez által az a kölcsönös bizodalom, mely országos tanácskozásiaknak egyedüli tisztelete, még messzebb távolittatik, midőn egyenesen mi szolgálunk gátul, miszerint a Rendek méltó fájdalmaikat a Fejedelem keblébe kiönthessék, valóban már csak a kölcsönös bizodalom helyreállítása is megkívánja, hogy ezen sérelem mielébb ő Felsége elébe terjesztessék, ennélfogva a Rendek izenetét egész kiterjedésében pártolom. Jósika Síimnél b.: Bár mennyire nézem a Karok jelen izenetét, sehol sem látom abban, hogy a Főrendek által felhívott törvényeknek ugyan ő általuk magyarázott graramaticai értelme tettle-tagadtatnék, és igy, a mi ezenkívül történik, t. i. az okoskodások és következtetések, azok csak úgy állhatnak meg, mint kiválnátok egy szigorú szabály, vagy mint eszmék a valóság mellett. Egy axiómát is állítottak fel a Karok és Rendek, t. i. hogy a törvény viszonos kötelességet szab ki. Igen, de ezen viszon nem feltételes, mely szerint azt lehetne következtetni, hogy ha egy diaetán az ország sérelmei nem orvosoltatnak, a másikat azokon kellene kezdeni, ezt a törvényben sehol sem találom, inductiókkal kipótolni sem akarom. Ámbár azt tartom, hogy a törvénynek mindig csak grammatical értelménél kell maradni, mindazáltal azt hiszem, hogy annak philosophiai magyarázásától sem fognak elrettenni a Főrendek. A törvény szavai ezek: „justa regni gravamina tollantur*, úgy de azt mi a justum gravamen? Ítéli meg a törvényhozó test. — A tapasztalás megmutatta, hogy lehetnek sérelmek, melyekről azt, bogy igazságosak-e vagy sem? egy rövid diaetán kimondani nem lehet, és igy ha ekkor a kir. előadások mindig elmellőztetnének, a diaeta nem lenne egyéb mint sérelmek vizsgálásának s orvoslásának műszere (NB. hasonlittassék össze a Deák junius 17-iki beszédével), a törvény lelke tehát más nem lehet mint az, hogy a rend megtartassék; hogyan jönne tehát az ki, ha éppen azon törvény által forgattatnék ki ezen rend, mely azt felállította? nem hideg részvétlenség hát az, a mit a Főrendek tettek, hanem a törvényhez szoros ragaszkodás, meg fogják mutatni a Főrendek, hogy soha egy igaz sérelem iránt sem lesznek hidegek. Az előbbi viszonizenet mellett maradok. Nádor: Figyelmezteti a Főrendeket, hogy többi tanácskozásaikat rövid előadásokra szorítsák, különben az előadásoknak vége hossza nem lészen. Nádasdy Lipót gr. (komáromi főispán): A törvényeket összevetvén, azt találja, hogy ha a 13. t.-cz. nem létezne, még is a kir. előadások volnának az elsők; sőt magából a Karok és Rendek izenetéből azt húzza ki. Zicliy Ödön gr.: Múltkor előadott elvénél fogva a Karok izenetét egész kiterjedésében pártolja, egyébiránt az Elnök Főherczeg figyelmeztetésére viszont megjegyezni szükségesnek véli, hogy tanácskozást a nélkül, hogy a vélemények indító okai is ki ne fejeztessenek, nem képzelhetvén, a vélemények egyszeri! előadását czélelleninek tartja. Nádor: Nem akadályoztatja a véleménynek kifejtését, hanem csak azt ellenzi, hogy ily esetben, midőn egy tárgy felett másodszori tanácskozás van, a már elmondottak ismételtessenek. Kis Pál (fiumei kormányzó): Azt hiszi, hogy a Karok és Rendek közczélt tűztek ki a Időrendekkel, t. i. a haza boldogságának és virágzásának előmozdítását; ezt pedig a szóló sokkal előbb elérhetőnek látja, a kir. előadások felvétele, mint a Karok és Rendek által czélba vett mód által. — Date Caesari, quod Caesaris est; ez törvényeinknél fogva is oly világos, hogy arról tanácskozni sem lehet.— A kir. előadások mellett marad. Scitovszky János (pécsi püspök): Az 1759-ki eset e jelenre nem alkalmazható, mert nem mondhatjuk azt, a mit akkor eldődink, hogy „Cruciatus incendia“ stb. De mind, valamennyi vélemények vannak, nem olyanok, hogy a 13. törvényezikk ösvényeiről elmozdíthatnának bennünket. Aztán, ha nézzük a kir. előadásokat, ezek mind olyan tárgyakat foglalnak magokban, melyek már részint sérelem, részint kívánat alakjában régen sürgettetnek. A Főrendek izenete mellett maradok. Szapáry Fcrcncz gr.: előre bocsátván, miként az elnöki jogot — melynél fogva a tanácskozásoknak önkényes megszorítása által utoljára a véleményeknek előadása puszta igen vagy nemre szorittathatnék, tagadván, a karok izenetét egész kiterjedésében pártolja. Alldrássy György gr.: Hogy lehetnek esetek, midőn a dolog természeténél togva is elebb kell felvenni a sérelmeket a kir. előadásoknál, tagadni nem lehet, de azért azon állítás, hogy minden országgyűlésen, vagy épen most a pesti sérelem tárgyában, melynek valóságát ugyan tagadni nem lehet, a törvény útjától el kellene térni: vélekedése szerint sokat próbál. A törvény szabta viszonos hitelességi e lett hivatkozásukra a Karoknak, megjegyzi, miként az csak magán személyek közt állhat; de torven) hozó 18
